Budapesti Hírlap, 1931. március (51. évfolyam, 49–73. szám)

1931-03-07 / 54. szám

6 Miskolc közgyűlése visszautasította a város ellen forbitol! támadásokat MISKOLC, márc. 6. Miskolc város törvényhatósági bizottsága­­Mikszáth Kálmán dr. főispán elnökletével csütörtök délután négy órakor kezdte meg a közgyűlési napirend tárgyalását. A közgyű­lés iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. A tanácskozás első napjának, vitéz Görgey László dr. egységespárti képviselő beszéde volt kiemelkedő eseménye. Görgey László ugyanis a törvényhatósági pártok nevében szólalt föl a közgyűlésen és mindenekelőtt a Magyarság című politikai napnapnak Mis­kolc közönségét támadó cikkeivel foglalkozott. A polgármesteri jelentés kapcsán — mondotta Görgey László — szóvá kell tenni a Magyar­ság február havi több számában megjelent Miskolc város törvényhatóságát sértő módon támadó cikkeit. Én itt csak röviden arra aka­rok rámutatni, — mondotta Görgey — hogy helyt nem álló, rosszhiszeműen sugalmazott és tendenciózusan felsorakoztatott adatok alap­­ján a törvényhatósági bizottságot olyan elíté­lendő színben tünteti föl, mint amely a villa­mos kérdésben joglemondások árán Miskolc város közönségének vitális érdekeit al­­kudta el.­­ A Tapolca-fürdő ügyében pedig olyan üzletet hagyott jóvá, amilyent csak egy má­­ramarosi uzsorás köthet. Miután a beszédét befejezte, Görgey László ugyancsak a pártok nevében indítványt terjesztett elő, amely sze­rint Miskolc város közgyűlése mély mertütkö­­zéssel értesül a Magyarság cikkeiről­, megálla­pítja, hogy a cikkekben foglalt vádak minden pontja hamis és rosszhiszemű. Megállapítja továbbá az indítvány, amelyet a közgyűlés túlnyomó nagy többsége elfogadott, hogy a törvényhatósági bizottság ellen emelt alapta­lan és méltatlan támadásokat erkölcsi igaz­ságából fakadó mély megbotránkozással visz­­szautasítja, azok ellen a leghatározottabban tiltakozik és ezt a tiltakozását a közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalja. A törvényhatósági bizottság túlnyomó többsége ezután meleg ovációban részesítette Mikszáth főispánt, akit a Magyarság szintén támadott, továbbá tör­tetett a polgármester mellett és beszéde vé­gén megéljenezte Görgey László egységes­párti képviselőt. A törvényhatósági bizottság pénteken folytatta a napirend tárgyalását, amelynek során állást foglalt az állás­halmo­zások ellen és az ellen, hogy magas nyugdíj­jal rendelkezők állást vállaljanak, továbbá ál­lást foglalt a vasárnapi munkaszünet orszá­gos behozatala mellett. A Mir Jorga lemondott a királyi ebédről BUKAREST, márc. 6. Károly király jóformán naponta előkelő ven­dégeket lát vendégül ebédre a királyi palotában. Tegnapelőtt Bratianu George és felesége vol­tak soron, tegnap azonban nagy meglepetést keltett, hogy a királynak nem volt vendége. Majdnem olyan meglepetést, mint amilyen meg­lepetést keltettek annak idején az első ilyen ebédre való meghívások. A tegnapi nap vendég nélkül való voltát az teszi érdekessé, hogy tegnapra is volt hívott vendége a királynak, azonban — horribile dictu — a vendég lemondta az ebédet, ami — királyi ebédről lévén szó, — mindenesetre különös. Ez a barátságtalan vendég Jorga professzor volt, és viselkedésével a bukaresti lapok most sokat foglalkoznak. Jorga ugyanis megsértődött és azért nem ment el a királyi ebédre.­ És pedig azért sértődött meg, mert mellőzést látott ab­ban, hogy csak más politikusok után, így Bra­­tianu George után hívta őt meg a király, és a sorrendben Bratianu George is megelőzte. Jor­­gának ez a magatartása bizonyítja, mennyire tele van hiúsággal. Jorga maga is nyilatkozott lapjában a ne­vezetes lemondásról. Nyilatkozatában azonban kitér a kérdés lényege elől, mindössze annyit mond, hogy a királyi ebéd nem politikai ügy, hanem magánügy, így tehát nem tartozik a nyilvánosság elé. Óriási ipari bukás Berlinben BERLIN, műre. 6. Tőzsdei körökben nagyarányú fizetésképte­lenségről suttognak, Berlin legnagyobb épít­kezési vállalata, a Fritz Klein Bau und Sied­­lungs A. G., a Lok­alanzeiger értesülése sze­rint nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Állítólag 4,5 millió márkás passzívával kell számolni. A tőzsdén viszont tízmillió márká­ról beszélnek. 19S1. MÁRCIUS 7. SZOMBAT , B. H. Teleki Sándor életének regénye 52 írta Gyalul Farkas (Minden jog fenntartva E fél-rom azon magas szerencsében ré­szesült, hogy hét éven át zsandárlaktanyául szolgált,­­ nyilván birtokaimat őrizték; a nappali és hálószobában a falon polcok vol­tak felszegezve, melyeken a zsandár urak az equipirungot tartották, oly hosszú és vastag szegekkel felverve, hogy a kőfal végigha­sadt... A hosszú istálló helyén gyönyörűsé­gesen virágzott a sáritök; a hajdani parkot átvarázsolták tengeri földdé, s olyan közel szántottak az épülethez, hogy az ereszről cse­pegő cső pompásan öntözte a... növényeket. Eközben hozzánk járult a bérkocsis, azon naiv kérdéssel, hogy hova kösse lovait? — Kösse Schmerlinghez, vagy ponyvázza Bachhoz! — Elviszem én hozzám, monda a tiszteletes úr. Végre elegendőleg kimulat, van magunkat e falusi kéjkirándulás u­tán, melyben ön, Schönherr Antal (Nagybánya) városi kapitány és én vevénk részt, midőn kihajtunk ott, ahol hajdan a kapu állt, önnek szemeiből egypár könny csordult ki, — tit­kolni akaró, de — szívemre hullott. E pár könnycseppet, a baráti részvét meleg harmat­­cseppeit, köszönöm meg önnek, ma, jubileuma napján!" Most megkezdődött a hazatért száműzött munkája. Nehéz, kitartó és szorgalmas mun­kával hozta helyre birtokán az abszolutizmus vandalizmusát. Néhány esztendő múlva neve­zetes munkakörbe fogott, mely roppant sikert hozott az ezredesnek. Jókai Mór, Sámi László kolozsvári ref. kollégiumi tanár és K. Papp Miklós lapszerkesztő biztatására megkezdte írói működését. Pontosan megállapítható, hogy Teleki Sán­dor K. Papp Miklósnak Jónás álneve alatt szerkesztett Jónás lapja című hetilapjában (a Magyar Polgár című nevezetes kolozsvári napilap melléklapjában) írta első tárcacik­két itthon. E hetilap 1873-ban indult és 4-ik és 5-ik számában közli: kiszakított lapok egy száműzött naplójegyzeteiből. Első talál­kozásom Bem apóval“ címmel első emlékezé­sét. A nagy sikerre a kolozsvári lapok közül a K. Papp Miklós által szerkesztett Magyar Polgár-ban, valamint ennek egyik melléklap­­jában­, a Hölgyfutár-ban is írt megemlékezé­seket, melyeket Erdély közönsége a legna­gyobb érdeklődéssel és elismeréssel fogadott. A Pesti HírLap-ban is jelent meg cikke, de a Budapesti Hírlap­nak, Csukossy József és Rákosi Jenő lapjának megindulása óta mun­katársa volt haláláig. A Budapesti Hírlap nagyon megbecsülte az ezredest, akinek arc­képét is lefesttette a szerkesztőség részére. Cikkelyei országszerte olyan fillert arattak, hogy a Petőfi-Társaság besorozta tagjai közé, majd tiszteleti tagjául választotta meg. A Kisfaludy-Társaság is tagjai közé sorozta, el­ismeréséül. Teleki Sándor grófnak összegyűj­tött tárcacikkeit a Petőfi-Társaság két kötet­ben adta ki 1879—80-ban. Ebben a­­kót kö­tetben nagyobbára azok foglaltatnak, melyek a Magyar Polgár­ban jelentek meg. Az első kötet elején Teleki Sándor gróf Szana Ta­máshoz, a Petőfi-Társaság titkárához intézett levelében szerényen kijelenti: „Tudom, a tár­saság inkább nagy költőnk barátját, mint az írót akarta megtisztelni." Majd előadja, hogy „e cikkek . . . tele vannak transylvanizmus­­sal és gyarlósággal. De én — uram — nem tudok kerdből írni. Naturalista vagyok, mint hajdan Boka Károly, Pécsi Laci, vagy az öreg Bunkó. Utolér, rám jön s húzom, vígan, vagy szomorún, úgy, amint érzi, húzom de­rűre, húzom borúra, de — tányérral nem já­rok. Aki nem szereti a cigánymuzsikát, ne hallgassa. Első könyvének első kötete előtt olvasható: „Édes jó anyámnak, forró szere­tettel ajánlva." A második kötetet Teleki Miksáné grófnénak ajánlotta a szerző. 1882-ben Egyről, Másról — Újabb Emlé­keim — címmel két kötete jelent meg az ez­redesnek, folytatása az előbbi kötetnek. Ezt a két kötetet Csukássi József rendezte sajtó alá. Teleki Sándor az előszó helyén levélben megköszöni Csukássnak ezt a tényét és meg­jegyzi: „...bevallottam, hogy nem tudok kötőből írni, s hogy naturalista vagyok. Az­óta tanultam egy kevés kátét, meglehet, hogy ezáltal természetes zamatjából vesztett ira­tom. A legvénebb cigány is naponta vénül, s a példaszó azt mondja: a vén cigány min­den nap felejt egy nótát. Fájdalom, én is érzem, hogy vénülök ... Költő, 1881 szep­tember". Ennek a műnek első kötete elé szer­zője, aki nagy függetlenségi párti volt, ezt az ajánlást írta: Jókainak — az írónak — Tőled tanultam — l­egyen a tied. Régi bará­tod Teleki Sándorét A második kötet aján­lása Teleki Sándornak, az írónak nagy sike­rét bizonyítja. Tinc a dedikáció: „Blahánénak és Munkácsinak. ” Ihász Dániel jó pajtá­som utolsó levelében azt írja: „Az öreg úr (Kossuth Lajost értette) örömmel olvassa Emlékeidet; azt mondta, hogy a magyar köz­nép géniuszát az utolsó időben,­ amennyire ő a távolból ítélheti senki sem fogta fel jobb­ bán, mint Munkácsy, Blaháné és te." E ránk nézve oly ösztönző, serkentő és buzdító véle­ménye a legnagyobb magyarnak bátorít, ezen csekélységet kegyeteknek ajánlani. Tisztelő­jük Teleki Sándor." (Kelet, Budapest, 1888 szeptember 22.) 1883-ban jelent meg a Révai testvérek ki­adásában Teleki Sándornak Garibaldi alatt című műve, amely, mint a címe is mutatja, Teleki Sándornak Garibaldi hadjáratából né­hány epizódja följegyzését tartalmazza 1859- ben. Ajánlása: „Tü­ri tábornoknak, pajtáéi üdvözlet Teleki Sándortól." Végül 1884-ben, ismét a Petőfi-Társaság kiadásában, de mint vállalatnak a Révai test­véreik adiciójában Természet után, egy kötet humoros elbeszélések, amelyet szerzője Zichy Géza grófnak ajánlott. Azonban nem mind humoros elbeszélés, szóval nemcsak fikció van a kötetben, hanem emlékezések is. Az előző kötetben pedig nem egy aktuális cikk olvas­ható abból az időből. A sajtó is, a közönség is, valóságos cseme­gének fogadta Teleki Sándor írásait. Tapasz­talatai, világlátottsága és jó ízlése nem csupán visszaemlékezéseit tették még becsesebbekké, hanem több dologban való kritikai megjegyzé­seit. Ám, mert a kiegyezést, a kormányt és egyik-másik újabb, magyar potentátot elmé­sen, csípősen és teletalálattal tudta ostorozni, néha megrendítő hazafiúi fájdalommal per­­sziflálni, egyik-másik félhivatalos penna meg­megpróbálta őt is gúnyolni, néha, de termé­­szetesen siker nélkül. Teleki Sándor nagy­szerű élményei helyenként olyannyira iz­­gatóan érdekesek, hogy kicsinyes lélek, pláne, ha keresi, hogy mivel kössön bele, a nyárspol­gár hihetetlennek találja­, egyik-másik részletét. Egész serege a bizonyítékoknak feküdt előttem, levelekben, mások megemlékezésében és hivata­los dokumentumokban. Teleki Sándor magáról, kivált vitézségéről­ a hadjáratokban, oly tartóz­kodóan szól, inkább tréfálkozik s kicsiny!: azt, amit maga követett el. Egy-egy nevet ha elté­veszt, évtizedek múltán, de semmit se nagyít. Életének számos érdekes részletéről hallgat, úgy hogy mit se tudunk róla. Új László fia beszélte nekem, hogy atyja a krimi hadjáratban is részt vett. Semmi nyomát se­ ta­láltam, semmi írásbeli dokumentumot, az ezre­des nem írt róla. Arról az epizódról a szabad­ságharc alatt, amelyért Bemtől vitézségi kitün­tetést kapott, nem is szólt addig, míg es­yik kolozsvári újságíró nem találta meg Bem tábor­noknak egy proklamációját. És a szűk látkörű gúnyolódóknak,­­ akik annak idején Vámbéry Ármin mesés kalandjait Közép-Ázsiában me­séknek mondták, holott a török szultánnak és az angol királyi udvarnak egészen más vélemé­nyük volt erről a nagy tudósról,­­ szóval az élcelődők pirulhattak volna, ha Teleki Sándor­nak eszébe jut, töméntelen, hiteles bizonyítékát előadni annak, hogy mennyire csak abban nincs igaza, hogy a maga szereplését és a maga tetteit kisebbítette és redukálta. (Folyt. köv.) ♦ Teleki Sándor gróf élet­regényének Egy szám­űzött jegyzetei című fejezetébe sajtóhiba csú­szott. A fejezet bevezető sorai azt mondják, hogy az ezredes Firenzében könyvet adott ki. A kér­déses könyv, Teleki első könyve, amely tárca­cikkeinek gyűjteménye, 1879-ben jelent meg Bu­dapesten. Ebben a könyvében nyomatta ki szám­űzetése­ alatt készült jegyzeteinek egy részét is, s ebből való a lapunkban közölt megkapó fejezete­t Temesváron gyertyával világítják az üzleteket TEMESVÁR, márc.­0. Temesvár kereskedői és az itteni villamos­művek vezetősége között éles harcra került a sor. A villamosművek igazgatósága ugyanis is­mételten felemelte az áramfogyasztás árát és a kereskedők egyesületének megbízottai és Mik­lósi Kornél valamosigazgató között eredmény­telenül végződött az ötven százalékos árcsök­kentésről való tárgyalás. A temesvári kereskedők ennek következtében elhatározták, hogy mozgalmukat a végsőkig folytatják , addig, míg az áramfogyasztást nem teszik olcsóbbá, addig kirakataikat és üz­leteiket mécsesekkel és gyertyával fogják vilá­gítani. A tartományi főnökség iparügyi osztály­­vezetője, Faur Livius, állítólag úgy nyilatko­zott, hogy szükség esetén a tartományi főnök­ség maximálni fogja a villanyfogyasztás árát. ­ Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József" keserűvíz fájdalommentes székürülést és kielé­­gítő emésztést hoz létre. Híres nőorvo­­sok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hosz­szabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. A Ferenc József keserűvíz gyógyszer­tárakban, drogériákban és fűiszerüzle­­tekben kapható. Deák­ Árpád­ színész botrányt rendezett a Fővárosi Operettszínházban Pénteken este megjelent a főkapitányság központi ügyeletén Slarmath Imre író és pa­naszt tett Deák Árpád 32 éves színész ellen,, aki levélben veszélyesen megfenyegette fele­ségét, Szokolay Olg színésznőt. Deák Árpád neve pár hónappal ezelőtt egy öngyilkossági kísérlet kapcsán szerepelt a nyilvánosság előtt. A színész a Fővárosi Operettszínházban a Csodabogár egyik próbáján a színfalak mö­gött revolverrel mellbelőtte magát. Súlyos ál­lapotban vitték az egyik fővárosi szanató­riumba. Deák, amikor magához tért, tagadta, hogy öngyilkosságot akart volna elkövetni. Színházi körökben sokat beszéltek erről az esetről és Szokolay Olg színésznő nevét em­legették az esettel kapcsolatban. Deák Árpád fölgyógyulása után újra visszakerült a Fővá­rosi Operettszínházba, ahol most is kis szere­pet játszik. Harmath Imre a mai bejelentésében, el­panaszolta, hogy a felesége levelet kapott Deák Árpádtól, amelyben a színész meg­fenyegette őt s ezért védelmet kért a rendőr­ségtől. A főkapitányságról detektív ment Deák Árpád lakására és figyelmeztette, hogy a törvénnyel kerül összeütközésbe, ha nem hagyja abba a dolgot. Deák erre megígérte, hogy lemond a további terveiről, fölhagy a fenyegetéssel és békésen fog viselkedni A detektív erre eltávozott. Úgy látszott, hogy ezzel be is fejeződik a dolog, de nem így történt, mert néhány órával később a Fővá­rosi Operettszínházban előadás alatt izgalmas botrányt rendezett Deák Árpád. A detektív mintán kihallgatta, Deák bement a Fővárosi Operettszínházba és ott a színfalak mögött zavarosan, összefüggéstelenül kezdett beszélgetni a darab egyik főszerepét játszó Delly Ferenc színésszel. Dellyt nem érdekelte a dolog s leintette őt. Deák később megtámadta Delly Ferencet, amint éppen a színpadra akart belépni és öklével többször megütötte. A Bán­faiak mögött nagy riadalom keletkezett, a mű­szaki személyzet lefogta és kivezette Deákot a színpadról. Vitéz Sombory László dr. rendőr­­kapitány, aki a sáncházban ügyeletes szolgálatot teljesített, az egyik irodahelyiségbe kísérte a feltűnően idegesen viselkedő színészt. Közben bejöttek a helyiségbe a szolgálatot teljesítő de­tektívek és rendőrök is, azonkívül Nagy Jenő színész. Deák Árpád, miközben kihallgatták, hirtelen fölugrott, nekirehart Nagy Jenőnek és öklével kétszer az arcába sújtott. A dühöngő embert végül is a rendőröknek kellett megfékezni, az­után megkötözték és előállították a főkapitány­­ságra. Deák annyira izgatottan viselkedett, hogy elrendelték, hogy a rendőrorvos vizsgálja meg, nem elmebajos-e. A rendőrorvos meg­állapította, hogy Deák Árpád színész nem szenved elmebajban, őrizetben tartják. Konzervatív győzelem a londoni grófságban LONDON, márc. 6. A londoni grófsági tanácsi választások eddig összeszámlált eredménye: községi reformpárt, azaz konzervatív 62, szocialista 26, liberális 4, pártonkívüli 1. Nem fejezték még be a válasz­tásokat négy kerületben. Az eddigi eredmények az előző évivel szemben a következő változást mutatják: A konzervatívok nyertek a szocialistáktól 5, a liberálisoktól 1, összesen 6 mandátumot. A szocialista Daily Hérald a liberális vereséget­­a választók közönyével mentegeti. ......l wm­m A Pilavina szappan nem közönséges mosdószappan, hanem egy kitűnő f­lamint a fürdésnél nélkülözhetetlen. Az arc- és arcszappan, amely a mindennapi mosdásnál, va-i kézbőrt finomítja, kellemes az illata.

Next