Budapesti Hírlap, 1931. március (51. évfolyam, 49–73. szám)
1931-03-07 / 54. szám
6 Miskolc közgyűlése visszautasította a város ellen forbitol! támadásokat MISKOLC, márc. 6. Miskolc város törvényhatósági bizottságaMikszáth Kálmán dr. főispán elnökletével csütörtök délután négy órakor kezdte meg a közgyűlési napirend tárgyalását. A közgyűlés iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. A tanácskozás első napjának, vitéz Görgey László dr. egységespárti képviselő beszéde volt kiemelkedő eseménye. Görgey László ugyanis a törvényhatósági pártok nevében szólalt föl a közgyűlésen és mindenekelőtt a Magyarság című politikai napnapnak Miskolc közönségét támadó cikkeivel foglalkozott. A polgármesteri jelentés kapcsán — mondotta Görgey László — szóvá kell tenni a Magyarság február havi több számában megjelent Miskolc város törvényhatóságát sértő módon támadó cikkeit. Én itt csak röviden arra akarok rámutatni, — mondotta Görgey — hogy helyt nem álló, rosszhiszeműen sugalmazott és tendenciózusan felsorakoztatott adatok alapján a törvényhatósági bizottságot olyan elítélendő színben tünteti föl, mint amely a villamos kérdésben joglemondások árán Miskolc város közönségének vitális érdekeit alkudta el. A Tapolca-fürdő ügyében pedig olyan üzletet hagyott jóvá, amilyent csak egy máramarosi uzsorás köthet. Miután a beszédét befejezte, Görgey László ugyancsak a pártok nevében indítványt terjesztett elő, amely szerint Miskolc város közgyűlése mély mertütközéssel értesül a Magyarság cikkeiről, megállapítja, hogy a cikkekben foglalt vádak minden pontja hamis és rosszhiszemű. Megállapítja továbbá az indítvány, amelyet a közgyűlés túlnyomó nagy többsége elfogadott, hogy a törvényhatósági bizottság ellen emelt alaptalan és méltatlan támadásokat erkölcsi igazságából fakadó mély megbotránkozással viszszautasítja, azok ellen a leghatározottabban tiltakozik és ezt a tiltakozását a közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalja. A törvényhatósági bizottság túlnyomó többsége ezután meleg ovációban részesítette Mikszáth főispánt, akit a Magyarság szintén támadott, továbbá törtetett a polgármester mellett és beszéde végén megéljenezte Görgey László egységespárti képviselőt. A törvényhatósági bizottság pénteken folytatta a napirend tárgyalását, amelynek során állást foglalt az álláshalmozások ellen és az ellen, hogy magas nyugdíjjal rendelkezők állást vállaljanak, továbbá állást foglalt a vasárnapi munkaszünet országos behozatala mellett. A Mir Jorga lemondott a királyi ebédről BUKAREST, márc. 6. Károly király jóformán naponta előkelő vendégeket lát vendégül ebédre a királyi palotában. Tegnapelőtt Bratianu George és felesége voltak soron, tegnap azonban nagy meglepetést keltett, hogy a királynak nem volt vendége. Majdnem olyan meglepetést, mint amilyen meglepetést keltettek annak idején az első ilyen ebédre való meghívások. A tegnapi nap vendég nélkül való voltát az teszi érdekessé, hogy tegnapra is volt hívott vendége a királynak, azonban — horribile dictu — a vendég lemondta az ebédet, ami — királyi ebédről lévén szó, — mindenesetre különös. Ez a barátságtalan vendég Jorga professzor volt, és viselkedésével a bukaresti lapok most sokat foglalkoznak. Jorga ugyanis megsértődött és azért nem ment el a királyi ebédre. És pedig azért sértődött meg, mert mellőzést látott abban, hogy csak más politikusok után, így Bratianu George után hívta őt meg a király, és a sorrendben Bratianu George is megelőzte. Jorgának ez a magatartása bizonyítja, mennyire tele van hiúsággal. Jorga maga is nyilatkozott lapjában a nevezetes lemondásról. Nyilatkozatában azonban kitér a kérdés lényege elől, mindössze annyit mond, hogy a királyi ebéd nem politikai ügy, hanem magánügy, így tehát nem tartozik a nyilvánosság elé. Óriási ipari bukás Berlinben BERLIN, műre. 6. Tőzsdei körökben nagyarányú fizetésképtelenségről suttognak, Berlin legnagyobb építkezési vállalata, a Fritz Klein Bau und Siedlungs A. G., a Lokalanzeiger értesülése szerint nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Állítólag 4,5 millió márkás passzívával kell számolni. A tőzsdén viszont tízmillió márkáról beszélnek. 19S1. MÁRCIUS 7. SZOMBAT , B. H. Teleki Sándor életének regénye 52 írta Gyalul Farkas (Minden jog fenntartva E fél-rom azon magas szerencsében részesült, hogy hét éven át zsandárlaktanyául szolgált, nyilván birtokaimat őrizték; a nappali és hálószobában a falon polcok voltak felszegezve, melyeken a zsandár urak az equipirungot tartották, oly hosszú és vastag szegekkel felverve, hogy a kőfal végighasadt... A hosszú istálló helyén gyönyörűségesen virágzott a sáritök; a hajdani parkot átvarázsolták tengeri földdé, s olyan közel szántottak az épülethez, hogy az ereszről csepegő cső pompásan öntözte a... növényeket. Eközben hozzánk járult a bérkocsis, azon naiv kérdéssel, hogy hova kösse lovait? — Kösse Schmerlinghez, vagy ponyvázza Bachhoz! — Elviszem én hozzám, monda a tiszteletes úr. Végre elegendőleg kimulat, van magunkat e falusi kéjkirándulás után, melyben ön, Schönherr Antal (Nagybánya) városi kapitány és én vevénk részt, midőn kihajtunk ott, ahol hajdan a kapu állt, önnek szemeiből egypár könny csordult ki, — titkolni akaró, de — szívemre hullott. E pár könnycseppet, a baráti részvét meleg harmatcseppeit, köszönöm meg önnek, ma, jubileuma napján!" Most megkezdődött a hazatért száműzött munkája. Nehéz, kitartó és szorgalmas munkával hozta helyre birtokán az abszolutizmus vandalizmusát. Néhány esztendő múlva nevezetes munkakörbe fogott, mely roppant sikert hozott az ezredesnek. Jókai Mór, Sámi László kolozsvári ref. kollégiumi tanár és K. Papp Miklós lapszerkesztő biztatására megkezdte írói működését. Pontosan megállapítható, hogy Teleki Sándor K. Papp Miklósnak Jónás álneve alatt szerkesztett Jónás lapja című hetilapjában (a Magyar Polgár című nevezetes kolozsvári napilap melléklapjában) írta első tárcacikkét itthon. E hetilap 1873-ban indult és 4-ik és 5-ik számában közli: kiszakított lapok egy száműzött naplójegyzeteiből. Első találkozásom Bem apóval“ címmel első emlékezését. A nagy sikerre a kolozsvári lapok közül a K. Papp Miklós által szerkesztett Magyar Polgár-ban, valamint ennek egyik melléklapjában, a Hölgyfutár-ban is írt megemlékezéseket, melyeket Erdély közönsége a legnagyobb érdeklődéssel és elismeréssel fogadott. A Pesti HírLap-ban is jelent meg cikke, de a Budapesti Hírlapnak, Csukossy József és Rákosi Jenő lapjának megindulása óta munkatársa volt haláláig. A Budapesti Hírlap nagyon megbecsülte az ezredest, akinek arcképét is lefesttette a szerkesztőség részére. Cikkelyei országszerte olyan fillert arattak, hogy a Petőfi-Társaság besorozta tagjai közé, majd tiszteleti tagjául választotta meg. A Kisfaludy-Társaság is tagjai közé sorozta, elismeréséül. Teleki Sándor grófnak összegyűjtött tárcacikkeit a Petőfi-Társaság két kötetben adta ki 1879—80-ban. Ebben akót kötetben nagyobbára azok foglaltatnak, melyek a Magyar Polgárban jelentek meg. Az első kötet elején Teleki Sándor gróf Szana Tamáshoz, a Petőfi-Társaság titkárához intézett levelében szerényen kijelenti: „Tudom, a társaság inkább nagy költőnk barátját, mint az írót akarta megtisztelni." Majd előadja, hogy „e cikkek . . . tele vannak transylvanizmussal és gyarlósággal. De én — uram — nem tudok kerdből írni. Naturalista vagyok, mint hajdan Boka Károly, Pécsi Laci, vagy az öreg Bunkó. Utolér, rám jön s húzom, vígan, vagy szomorún, úgy, amint érzi, húzom derűre, húzom borúra, de — tányérral nem járok. Aki nem szereti a cigánymuzsikát, ne hallgassa. Első könyvének első kötete előtt olvasható: „Édes jó anyámnak, forró szeretettel ajánlva." A második kötetet Teleki Miksáné grófnénak ajánlotta a szerző. 1882-ben Egyről, Másról — Újabb Emlékeim — címmel két kötete jelent meg az ezredesnek, folytatása az előbbi kötetnek. Ezt a két kötetet Csukássi József rendezte sajtó alá. Teleki Sándor az előszó helyén levélben megköszöni Csukássnak ezt a tényét és megjegyzi: „...bevallottam, hogy nem tudok kötőből írni, s hogy naturalista vagyok. Azóta tanultam egy kevés kátét, meglehet, hogy ezáltal természetes zamatjából vesztett iratom. A legvénebb cigány is naponta vénül, s a példaszó azt mondja: a vén cigány minden nap felejt egy nótát. Fájdalom, én is érzem, hogy vénülök ... Költő, 1881 szeptember". Ennek a műnek első kötete elé szerzője, aki nagy függetlenségi párti volt, ezt az ajánlást írta: Jókainak — az írónak — Tőled tanultam — legyen a tied. Régi barátod Teleki Sándorét A második kötet ajánlása Teleki Sándornak, az írónak nagy sikerét bizonyítja. Tinc a dedikáció: „Blahánénak és Munkácsinak. ” Ihász Dániel jó pajtásom utolsó levelében azt írja: „Az öreg úr (Kossuth Lajost értette) örömmel olvassa Emlékeidet; azt mondta, hogy a magyar köznép géniuszát az utolsó időben, amennyire ő a távolból ítélheti senki sem fogta fel jobb bán, mint Munkácsy, Blaháné és te." E ránk nézve oly ösztönző, serkentő és buzdító véleménye a legnagyobb magyarnak bátorít, ezen csekélységet kegyeteknek ajánlani. Tisztelőjük Teleki Sándor." (Kelet, Budapest, 1888 szeptember 22.) 1883-ban jelent meg a Révai testvérek kiadásában Teleki Sándornak Garibaldi alatt című műve, amely, mint a címe is mutatja, Teleki Sándornak Garibaldi hadjáratából néhány epizódja följegyzését tartalmazza 1859- ben. Ajánlása: „Türi tábornoknak, pajtáéi üdvözlet Teleki Sándortól." Végül 1884-ben, ismét a Petőfi-Társaság kiadásában, de mint vállalatnak a Révai testvéreik adiciójában Természet után, egy kötet humoros elbeszélések, amelyet szerzője Zichy Géza grófnak ajánlott. Azonban nem mind humoros elbeszélés, szóval nemcsak fikció van a kötetben, hanem emlékezések is. Az előző kötetben pedig nem egy aktuális cikk olvasható abból az időből. A sajtó is, a közönség is, valóságos csemegének fogadta Teleki Sándor írásait. Tapasztalatai, világlátottsága és jó ízlése nem csupán visszaemlékezéseit tették még becsesebbekké, hanem több dologban való kritikai megjegyzéseit. Ám, mert a kiegyezést, a kormányt és egyik-másik újabb, magyar potentátot elmésen, csípősen és teletalálattal tudta ostorozni, néha megrendítő hazafiúi fájdalommal persziflálni, egyik-másik félhivatalos penna megmegpróbálta őt is gúnyolni, néha, de természetesen siker nélkül. Teleki Sándor nagyszerű élményei helyenként olyannyira izgatóan érdekesek, hogy kicsinyes lélek, pláne, ha keresi, hogy mivel kössön bele, a nyárspolgár hihetetlennek találja, egyik-másik részletét. Egész serege a bizonyítékoknak feküdt előttem, levelekben, mások megemlékezésében és hivatalos dokumentumokban. Teleki Sándor magáról, kivált vitézségéről a hadjáratokban, oly tartózkodóan szól, inkább tréfálkozik s kicsiny!: azt, amit maga követett el. Egy-egy nevet ha eltéveszt, évtizedek múltán, de semmit se nagyít. Életének számos érdekes részletéről hallgat, úgy hogy mit se tudunk róla. Új László fia beszélte nekem, hogy atyja a krimi hadjáratban is részt vett. Semmi nyomát se találtam, semmi írásbeli dokumentumot, az ezredes nem írt róla. Arról az epizódról a szabadságharc alatt, amelyért Bemtől vitézségi kitüntetést kapott, nem is szólt addig, míg esyik kolozsvári újságíró nem találta meg Bem tábornoknak egy proklamációját. És a szűk látkörű gúnyolódóknak, akik annak idején Vámbéry Ármin mesés kalandjait Közép-Ázsiában meséknek mondták, holott a török szultánnak és az angol királyi udvarnak egészen más véleményük volt erről a nagy tudósról, szóval az élcelődők pirulhattak volna, ha Teleki Sándornak eszébe jut, töméntelen, hiteles bizonyítékát előadni annak, hogy mennyire csak abban nincs igaza, hogy a maga szereplését és a maga tetteit kisebbítette és redukálta. (Folyt. köv.) ♦ Teleki Sándor gróf életregényének Egy száműzött jegyzetei című fejezetébe sajtóhiba csúszott. A fejezet bevezető sorai azt mondják, hogy az ezredes Firenzében könyvet adott ki. A kérdéses könyv, Teleki első könyve, amely tárcacikkeinek gyűjteménye, 1879-ben jelent meg Budapesten. Ebben a könyvében nyomatta ki száműzetése alatt készült jegyzeteinek egy részét is, s ebből való a lapunkban közölt megkapó fejezetet Temesváron gyertyával világítják az üzleteket TEMESVÁR, márc.0. Temesvár kereskedői és az itteni villamosművek vezetősége között éles harcra került a sor. A villamosművek igazgatósága ugyanis ismételten felemelte az áramfogyasztás árát és a kereskedők egyesületének megbízottai és Miklósi Kornél valamosigazgató között eredménytelenül végződött az ötven százalékos árcsökkentésről való tárgyalás. A temesvári kereskedők ennek következtében elhatározták, hogy mozgalmukat a végsőkig folytatják , addig, míg az áramfogyasztást nem teszik olcsóbbá, addig kirakataikat és üzleteiket mécsesekkel és gyertyával fogják világítani. A tartományi főnökség iparügyi osztályvezetője, Faur Livius, állítólag úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén a tartományi főnökség maximálni fogja a villanyfogyasztás árát. Gyengélkedés idején, különösen ha a rosszullétet szorulás fokozza, a természetes „Ferenc József" keserűvíz fájdalommentes székürülést és kielégítő emésztést hoz létre. Híres nőorvosok a legnagyobb elismerés hangján írnak a valódi Ferenc József vízről, mert ez a kritikus korban is hoszszabb időn át alkalmazható, anélkül, hogy kitűnő eredménye változnék. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűiszerüzletekben kapható. Deák Árpád színész botrányt rendezett a Fővárosi Operettszínházban Pénteken este megjelent a főkapitányság központi ügyeletén Slarmath Imre író és panaszt tett Deák Árpád 32 éves színész ellen,, aki levélben veszélyesen megfenyegette feleségét, Szokolay Olg színésznőt. Deák Árpád neve pár hónappal ezelőtt egy öngyilkossági kísérlet kapcsán szerepelt a nyilvánosság előtt. A színész a Fővárosi Operettszínházban a Csodabogár egyik próbáján a színfalak mögött revolverrel mellbelőtte magát. Súlyos állapotban vitték az egyik fővárosi szanatóriumba. Deák, amikor magához tért, tagadta, hogy öngyilkosságot akart volna elkövetni. Színházi körökben sokat beszéltek erről az esetről és Szokolay Olg színésznő nevét emlegették az esettel kapcsolatban. Deák Árpád fölgyógyulása után újra visszakerült a Fővárosi Operettszínházba, ahol most is kis szerepet játszik. Harmath Imre a mai bejelentésében, elpanaszolta, hogy a felesége levelet kapott Deák Árpádtól, amelyben a színész megfenyegette őt s ezért védelmet kért a rendőrségtől. A főkapitányságról detektív ment Deák Árpád lakására és figyelmeztette, hogy a törvénnyel kerül összeütközésbe, ha nem hagyja abba a dolgot. Deák erre megígérte, hogy lemond a további terveiről, fölhagy a fenyegetéssel és békésen fog viselkedni A detektív erre eltávozott. Úgy látszott, hogy ezzel be is fejeződik a dolog, de nem így történt, mert néhány órával később a Fővárosi Operettszínházban előadás alatt izgalmas botrányt rendezett Deák Árpád. A detektív mintán kihallgatta, Deák bement a Fővárosi Operettszínházba és ott a színfalak mögött zavarosan, összefüggéstelenül kezdett beszélgetni a darab egyik főszerepét játszó Delly Ferenc színésszel. Dellyt nem érdekelte a dolog s leintette őt. Deák később megtámadta Delly Ferencet, amint éppen a színpadra akart belépni és öklével többször megütötte. A Bánfaiak mögött nagy riadalom keletkezett, a műszaki személyzet lefogta és kivezette Deákot a színpadról. Vitéz Sombory László dr. rendőrkapitány, aki a sáncházban ügyeletes szolgálatot teljesített, az egyik irodahelyiségbe kísérte a feltűnően idegesen viselkedő színészt. Közben bejöttek a helyiségbe a szolgálatot teljesítő detektívek és rendőrök is, azonkívül Nagy Jenő színész. Deák Árpád, miközben kihallgatták, hirtelen fölugrott, nekirehart Nagy Jenőnek és öklével kétszer az arcába sújtott. A dühöngő embert végül is a rendőröknek kellett megfékezni, azután megkötözték és előállították a főkapitányságra. Deák annyira izgatottan viselkedett, hogy elrendelték, hogy a rendőrorvos vizsgálja meg, nem elmebajos-e. A rendőrorvos megállapította, hogy Deák Árpád színész nem szenved elmebajban, őrizetben tartják. Konzervatív győzelem a londoni grófságban LONDON, márc. 6. A londoni grófsági tanácsi választások eddig összeszámlált eredménye: községi reformpárt, azaz konzervatív 62, szocialista 26, liberális 4, pártonkívüli 1. Nem fejezték még be a választásokat négy kerületben. Az eddigi eredmények az előző évivel szemben a következő változást mutatják: A konzervatívok nyertek a szocialistáktól 5, a liberálisoktól 1, összesen 6 mandátumot. A szocialista Daily Hérald a liberális vereségeta választók közönyével mentegeti. ......l wmm A Pilavina szappan nem közönséges mosdószappan, hanem egy kitűnő flamint a fürdésnél nélkülözhetetlen. Az arc- és arcszappan, amely a mindennapi mosdásnál, va-i kézbőrt finomítja, kellemes az illata.