Budapesti Hírlap, 1932. február (52. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-21 / 42. szám
6 rot, február 11, TAsAmus B.H. A pénzügyminiszter nem hajlandó az ármaximálásra A tejvállalatok és tejárak szigorú ellenőrzése Az állami színházak fenntartása és az alkalmazottak fizetéscsökkentése — Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata a pénzszűkéről és az árumaximálásról a 3- as bizottságban Törvényjavaslat készül az állami színházaknak biztosítható újabb bevételekről A 33-as országos bizottság szombaton esteJuhász Andor elnöklésével ülést tartott, melyen a kormány részéről Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter, Purgly Emil földmívelésügyi miniszter és Karafiáth Jenő közoktatásügyi miniszter vett részt. Temesváry Imre előadó ismertette a részvénytársaságok és szövetkezetek legközelebbi közgyűlése, illetőleg az 1931. évi üzletév nyereségének hovafordításáról kiadandó rendeletet, amely megengedi, hogy a kimutatható évi nyereség ne osztalék fel a társaság tagjai között osztalék alakjában, hogy az igazgatóságnak semminemű tantemet ne fizessenek, hanem ezeket az összegeket közhiteli szempontokból inkább a társaság vagyonának gyarapítására, tehát nyílt tartalékok képzésére, valamint az alkalmazottak jóléti céljait szolgáló alapok növelésére fordítsák. A bizottság a rendelettervezetet elfogadta. A tejvállalatok iparengedélyét megvonják a meghatározott áron alul árusítják aejet Temesváry Imre előadó ezután a pótrendeletet ismertette, amelynek lényege az, hogy a tejgyűjtőtelepek és vállalatok iparengedélyét a földmívelésügyi minisztérium elvonhatja, hogyha a meghatározott áron alul árusítják a tejet. Szterényi József báró részletesen foglalkozott a tejtermelés önköltségeivel a takarmányárak alakulása alapján. Kimutatta, hogy 2,96 3 fillér különbözet mutatkozik az idei termelés hátrányára. Azt kéri, hogy a termelőnek fizetendő minimális árat úgy állapítsák meg, hogy amellett a gazdaközönség még fenntarthassa tejgazdaságát. A fogyasztói ár megállapításánál ugyancsak a reális alapból kell kiindulni és hamis következtetés lenne pillanatnyi hatás kedvéért negligálni a tényleges helyzetet. Nyomatékosan kéri a kormányt gyors és gyökeres intézkedésre, mert a mai állapot naponként 35.000—40.000 pengőt von el a mezőgazdaságtól. Bessenyey Zénó azt a kérdést intézte a földmívelésügyi miniszterhez, hogyan szándékozik megvédeni azoknak a termelőknek az éredekeit, akiknek a szerződése lejárt, akikkel a tejvállalatok nem akarják megújítani a szerződést. Arra kérte továbbá a minisztert, hogy a most bekövetkezendő árjavulást használja fel a tej végleges rendezésére. Szilágyi Lajos elhatározó, erélyes kormányintézkedéseket sürgetett az árszabályozásra. Kormánybiztost kért a tejügyek élére. Vészi József a kereskedelem szempontjából világította meg a kérdést, de hangsúlyozta, hogy mindenkinek, egyet kell értenie abban, hogy legelsősorban a mezőgazdák számára kell biztosítani az igazságos tejárat, mert csakis a gazdasors javulásától várható a kereskedelem és ipar válságának enyhülése. A földmívelésügyi miniszter most erős kézzel nyúl bele a tejkérdés dzsungeljébe; bizalommal és megelégedéssel fogadja az egész orság ezt az új rendeletet. Bizonyára jogosult az a várakozás, hogy a miniszter a minimális tej megállapításánál figyelemm lesz a tejforgalmi vállalatok fennmaradásához fűződő fontos érdekekre is, mert a vállalatok összeomlása elviselhetetlen károkat okozna nemcsak a közegészségügynek, hanem a tejtermelő gazdaközönségnek is. Örffy Imre azt kérdezte, hogy a termelői és fogyasztói ár közötti különbözet kérdését milyen szakértők vizsgálták felül Azt kérdezte továbbá, hogy mit fog tenni, ha a tejvállalatok, hivatkozva arra, hogy üzletükre ráfizetnek, üzemüket beszüntetik. Gondoltak-e ebben az esetben megfelelő megoldásra? Schandl Károly azt sürgette, hogy a közönség elé tiszta képet kell tárni a tejértékesítésről. Tejtermelésünk naponta 4 millió liter. Ebből csak félmillió liter kerül forgalomba fogyasztásra, a többi 3 és fél millió ipari tej, amelyet rajjá kell feldolgozni. Az ipari tej így 11—12 fillér lehet a távoli faluban, amivel szemben a fogyasztói tej ára a termelőnél 16—17 fillér volt a legutóbbi hetekben. Ebből az utóbbiból lett a 30—32 filléres pesti tej, de a 11—12 filléres ipari tej nemkerül Pestre, hanem abból vaj lesz. A gazdaközönség tisztánlátása szempontjából legunyesőbbnek tartaná, ha a Tejszövetkezeti Központot a tejszállító gazdák és azok tejszövetkezetei vennék át. Marschall Ferenc azt a módosítást ajánlotta, hogy a megbízhatóságellenes cselekmény tényállódéként kimeríti, az, ki a megállapított tejártól eltér. Kozma Jenő azt kérte, hogy a földmívelésügyi miniszter állapítsa meg pontosan a társalatok szétosztási költségét; ebbe a költségbe nem is kell a mai viszonyok között belekalkulálni az amortizációt, de a valódi költségeket a tejtermelés szempontjából meg kell állapítani. Wolff Károly nem fogadta el a tejforgalom szabályozására vonatkozó rendelet szövegét, mert nem hajlandó elfogadni, hogy aki olcsóbban adja el a tejet a fogyasztónak, azt lecsukják. Purgly Emil földmívelésügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra és megadta a szükséges felvilágosításokat. Hangsúlyozta, hogy egyaránt tekintetbe fogja venni a termelési és fogyasztói érdekeket és gondoskodni fog arról, hogy a két ár közötti különbség a vállalatok tényleges költségeinél a szem előtt tartásával alakuljon ki és a ,,spanning“ tulságba ne menjen. Ösztönözni kívánja a tejforgalmi vállalatokat üzemük racionalizálására s ezáltal rezsijük csökkentésére. A rendelet megjelenése után arra fog törekedni, hogy az ipari és fogyasztási tej ára közötti nagy különbözet természetes úton kiegyenlítődést találjon. Marschall Ferenc indítványát elfogadta. A miniszter felszólalása után a bizottság a rendeletet elfogadta. Az állami színházak alkalmazottainak fizetéscsökkentése Temesváry Imre előadó ismertette az állami színházak kinevezett tisztviselőinek és szerződéses alkalmazottainak további illetménycsökkentésére vonatkozó rendeletet. A rendelet lényege az, hogy a színházi alkalmazottaknál is végrehajtsák ugyanazt a második iletménycsökkentést, amely már a többi alkalmazottaknál megtörtént. Szilágyi Lajos hangoztatta, hogy mindaddig, amíg a képviselőház a képviselők többszörös jövedelmeit és vele egyidejűen a képviselők és tisztviselők összeférhetetlenségi kérdéseit nem rendezik, addig másoknak az illetményeinél semmiféle csökkentést nem szavazhat meg. Lakatos Gyula elfogadta a javaslatot, de fölhívta a bizottság figyelmét arra, hogy az állami színházak mai színvonalának fenntartásához nemzeti érdek fűződik. Az Operaház egyetlen nemzetközi jellegű műintézetünk, mely kitűnő vezetésével nemzetközileg is magas színvonalon áll. Az egyoldalú takarékosság e téren még gazdaságilag is nagyobb hátrányokat fog jelenteni, mint az az előny, amelynek elérését reméljük. A kultuszminiszter fontos bejelentései az állami színházak új bevételi forrásairól Karafiáth Jenő kultuszminiszter válaszolt a felszólalásokra. Megköszönte azt a meleg szeretetet, amelynek a felszólalók a magyar nemzeti kultúra védelmében tanújelét adták. Megemlítette, hogy a hivatali elődje által bejelentett intézkedések, amelyek az állami színházak részére új bevételi források nyitását célozzák, az előzetes tárgyalások során annyira előrehaladtak, hogy a pénzügyminiszter és a kormány hozzájárulásával legközelebb a törvényhozás elé lesznek hozhatók. Egyébként az állami színházak anyagi alátámasztásának érdekében folytatott más irányú tárgyalásokkal kapcsolatban utalt a fővárossal folytatott megbeszélésekre és annak az erős reményének adott kifejezést, hogy ezek a tárgyalások is hamarosan eredménnyel fejeződnek be és hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az állami színházak működését biztosítsuk. Mindezek ellenére az ország mai helyzetében minden lehető megtakarítást meg kell tenni az állami színházaknál is. Dologi tekintetben ez a takarékossági törekvés kielégítő eredménnyel járt. Most az állami tisztviselők illetményeinek másodszori csökkentése mintájára csökkentést kíván megvalósítani az állami színházok alkalmazottainak fizetésénél is, annál is inkább, nehogy a túlkiadások megnövekedése fájdalmas intézkedéseket vonjon maga után. A bizottság a rendeletet elfogadta. A pénzügyminiszter az ármaximálás ellen Napirend után Gyömörey Sándor azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy egyes cikkeknek a behozatali tilalmi listára való helyezése nem fog-e árdrágító hatást előidézni és az egyes iparágaknál nem fog-e monopolisztikus törekvéseket kiváltani. A mezőgazdasági cikkek árszínvonala alacsonyabb, mint akkor volna, ha elegendő pénzmennyiség állana az ország rendelkezésére. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter válaszában rámutatott arra, hogy a vidéken azért van pénzszűke, mert a gazdáknak nincs elég eladnivalójuk is mert ma hitelhez jutni alig lehet, egyrészt a külföldi hitelek elmaradása, másrészt a pénzintézetek betétállományainak csökkenése miatt. Az állam nem alimentálhatja a hiteléletet a kívánatos mértékben, mert éppen a gazdasági nehézségek következtében az állami bevételek is csökkentek. Az áraknak erőszakos úton történő nivellálása egyenlő lenne a háborús időkből ismert maximálásokkal s ugyanolyan következményekkel járna; ezeknek a káros hatásáról pedig már volt alkalmunk a háború utáni időben meggyőződni. A pénzszűkén csak tőkeképződés segíthet, mert a bankjegyszaporítás inflációra vezet, ezt pedig feltétlenül kerülni kell. Az árubehozatali tilalmakra azért van szükség, mert amikor nincs elég devizánk, akkor ügyelnünk kell arra, hogy olyan árukat, amelyekre nincs feltétlenül Öröklakásos társasházat építenek a Győri út 12.1 alapítói, ugyanazzal a komforttal Menkina János- és Kléb István-utcák sarkán . Kitűnő közlekedés. 27-es villamos, 4-es f és 21 es autóbusz mentén. Csak déli és §.# délkeleti fekvésű szobák Minden lakás- • *» hoz tágas erkélyek és loggiák. Minden lakrész telekkönyvi tulajdon. 1—2—8 fej szobás lakrészek, beépített szekrények- tír kel, előjegyezhetők szolid árakon a tér- SíKező-irodában. I., Gyors-út 12. Telefon: szükség, ne hozzunk be. Esterházy Móric gróf szóvátette a tűzifaimport és vámkedvezmény kérdését, valamint az Egyesült Fabehozatali Rt. árpolitikáját- Az ülés ezzel a felszólalással véget ért. Kísérleti állattelep, elektromos statisztikai csodagép a tífusz elleni küzdelem szolgálatában Az Országos Közegészségügyi Intézetből irányítják a járványok elleni harcot (Saját tudósítónktól.) A világhírű amerikai Rockefeller Alapítvány vezetőségének egy ellenőrző bizottsága járt az elmúlt napokban Budapesten Mr. Gunn, a Rockefeller Foundation alelnökének személyes vezetésével. Az amerikai komité sorra látogatja mindazokat az európai államokat, ahol Rockefeller-intézmények működnek s felülvizsgálja munkásságukat. A magyar intézmények, az Országos Közegészségügyi Intézete és fiókjai kitűnő sikerrel, ,summa cum laude“ levizsgázták.A cenzorok el voltak ragadtatva s Mr. Gunn a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a Közegészségügyi Intézet négyéves munkájáról, fejlődéséről és mintaszerű működése eredményeiről. Johrn Béla dr. egyetemi rk. tanár áll az intézet élén s amikor felkerestük, minden nyilatkozat helyett végigvezetett a hatalmas gyáli úti épülettömb egyes osztályain, a magyar egészségügy fellegvárának érdekeinél érdekesebb termein. Száz fronton áll a harc. A lankadatlan küzdelem az egészség ellenségeivel szemben. A fertőző betegségek közül a diftéria és a tífusz ellen koncentrálják itt most a tudomány fegyvereinek pergőtüzét. Delektívmunka a bacillusgazdák ellen Azt hinnők, hogy a tífuszt a rossz ivóvíz terjeszti leginkább. Tévedés. A „bacalusgazdák“ a legveszedelmesebb ragályterjesztők. Valóságos detektívmunkával jött rá erre egy fiatal tudós, Petrilla Aladár dr. Tolnanémediből jött a jelentés: évek óta, szünet nélkül pusztít a tífusz járvány. A község artézi kutat furatott, de a jó ivóvíz sem segített, a kút környékén lakó emberek is megkapták a tífuszt. Petrilla dr. odautazott a helyszínre, térképet készített a községről, házról-házra járt, nyomozott, hol, mikor fordult elő tífusz. S berajzolta a térképre az adatokat, hogy valóságos gócpontjai vannak a fertőzésnek, fókuszok, ahol évről-évre mutatkozik tífuszeset. Következett a második lépés: bakteriológiai vizsgálatot végeztek az itt lakó embereken s rövidesen meg is lett az eredmény. Öt-hat ember is akadt a községben, akinek évekkel ezelőtt tífuszuk volt, teljesen meggyógyultak, egészségesek, — de a baktériumokat továbbra is testükben hordozzák, milliárdnyi bacilussal fertőzik nap-nap után környezetét. Egy baciilusgazda, egy asszony, elköltözött a falu egyik végéről a másikba, — a tífuszesetek pontosan követték útját. Most felvilágosították, kioktatták az illetőket , azóta mindössze egyetlen egy esetben fordult elő tífusz a községben ... Tavaly már a Népszövetség is érdeklődni kezdett a falusi tífuszküzdelem ügye iránt s anyagi támogatásban is részesítette az Intézetet. Magyarországon 1931-ben 8600 tífuszeset volt, főleg a vidéken. Városokban ma már alig s csak akkor fordul elő, ha vidékről behurcolják Négy piros gombostű Értékes térképgyűjtemény mutatja be a másik nagy ellenség, a diftéria előfordulását. Itt a nagyszerű védőoltásokkal harcol a tudomány. Tavaly 200.000 gyermeket oltottak be ingyen. S az eredmény meglepő: Hódmezővásárhelyen, ahol Ormos Pál dr. főorvos szervezi kitűnően a harcot, négy apró, piros fejű gombostű jelzi, hogy mindössze négy megbetegedés történt, Székesfehérvárott, ahol feleannyi lakos sincs, négy nagy vörös és két kis gombostű mutatja: 43 diftiária-eset fordult elő, mert ott nem dolgoznak a védőszérummal. A térképeket naponta kiigazítják, havonta lefényképezik, regisztrálják a nagy harc minden fázisát. Meváltásában, teljesen gyakorlati módon, okszerűen és ügyesen, gyorsan megy itt minden, még a másutt annyira rettegett és rosszhírói művelet, az adminisztráció is. Johan professzor és munkatársai a vezérkara az országos egészségügyi küzdelemnek. Huszonöt orvos, vegyész, gyógyszerész, mérnök , szakemberek a szó legtökéletesebb jelentése szerint, végzik a produktív, expanzív munkát, amelyhez máris szűknek bizonyul az intézet. Tanítanak, tisztiorvosi és továbbképző tanfolyamokat tartanak, az új épületben, az Orvosok Házában negyven orvoshallgatót tudnak elhelyezni, óriási munka folyik az állami ápolónő és védőnőképzés terén. 210 000 vizsgálat A laboratóriumokban tavaly 210.000 vizsgálótatot végeztek. Az ország minden részéből érkeznek a patikában ingyen kapható, postán bérmentve feladható tartányok a megvizsgálandó anyagokkal. Másnapra megkapja a vidéki orvos az ingyenes választ. Pontos regiszterek, kartotékok, amelyeket akármilyen üzem, hivatal, hatóság irigyelhet, mechanizált iroda, elektromos statisztikai csodagép. Tizenhét másodperc alatt felel meg arra, hogy a tavalyi budapesti influenzabetegeknek hány családtagjuk volt. Óránként 24.000 számlálólapot osztályoz, csoportosít s végül összegezett eredményekkel szolgál. Gyógyszerspecialitásokat vizsgálnak, OTI-receptekre kiadott orvosságokat ellenőriznek, ellenőrzik a ma már minden külföldi készítménynyel egyenrangú magyar inzulingyártást. Hét vidéki városi osztály, négy egészségügyi minta, járás után most szervezik Pécsett az első városi mintakerületet. Zöldkeresztes kutak Itt van Magyarország kutregisztere is. Tizennégyezer megvizsgált kutat tartanak nyilván. Ezeknek egy negyedrésze jó ivóvizet ad, ezeket a hivatalos, zöldkeresztes táblákkal tüntetik ki. (Turisták, vándorok figyelmébe!) Egy másik negyedrésznél ott áll a megjegyzés: „reménytelen. javíthatatlant■ Hétezer kút javítása folyamatban van, a községek tanácsokat, segítséget kapnak. Hatévi programmal indította meg Johan tanár az iskolafogorvosi rendelők munkáját, a kitűnő professzor gondolata a „fektető-ház”. Olcsó, egyszerű fa- és nádvázas kalyiba, falusi tüdőbetegek fektetésére, napozására. Egészségügyi segélyegység: a ház, egy petróleumi kályha, téli kurázáshoz és egy kecske, amely a tejet szolgáltatja. Amerikai dollár, magyar tehetség Könyvtár, gépház, kísérleti állatok telepe, tudományos búvárkodás, propaganda, praktikus reformok. S alföldi látogatók egész Európából, Japánból, Kínából, Amerikából, mém Afrikából, Ausztráliából, mind az öt világrészből felkeresik a híres magyar intézményt. Amelyet Rockefellerék dollárjaiból alapítottak ugyan s tartanak fenn javarészében, de amelynek hírnevét magyar tehetség, tudás, szorgalom és munka terjeszti évről-évre. Búcsúzásul egy mondatbaz foglalja össze programmját Johan tanár: — A nép éihető erejének forrása a falu: a gyakorlati közegészségügy munkájával elsősorban az elhanyagolt vidék, a falvak segítségére kell sietni!...