Budapesti Hírlap, 1935. június(55. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-01 / 124. szám
IMS JÚNIUS 1, SZOMBAT B. H. Bethlen és Eckhardt nyilvánosan kibékültek A szívélyeshangú levélváltás hatása a közvéleményben — Az új ellenzéki összefogás különös indokolása — Elégedetlenség a független kisgazdapártban Gömbös Gyula nem válaszol a személyeskedő támadásokra Alig egy hete megírtuk, hogy három ellenzéki politikus, Bethlen István gróf, Eckhardt Tibor és Rassay Károly szövetségre készülnek és közös ellenzéki front kialakítását tervezik. A nagyközönség meglehetős csodálkozással fogadta ennek a politikai szövetségnek hírét, mert hiszen az elmúlt tíz esztendő folyamán a három politikust mindenkor egymással szemben látta állam és épp oly kevéssé tudta elképzelni Bethlen István együttműködését Eckhardt Tiborral, vagy Rassayval, mint Eckhardtot közös frontban a másik kettővel, vagy pedig Rassayt és Bethlent egy táborban. A képviselőház ülésterme egész a legutóbbi időkig állandó párharcok színhelye volt, s ezeket a mérkőzéseket — főként Eckhardt és Bethlen — sokszor igen kíméletlen fegyverekkel vívták meg. A személyeskedésekre és gyanúsításokra hol a parlamentben, hol pedig a sajtóban fölényes leckéztetés volt a válasz, s a gyűlölködésig menő politikai ellentét közöttük egészen szokatlanul még a magánérintkezésben is megnyilvánult. Ilyenformán teljesen érthető volt, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök a három ellenzéki vezér szövetségét politikai vadházasságnak és politikai salto mortalénak nevezte s megállapította, hogy a magyar közvélemény ezt a sportszerű politizálást már régen megunta. Az utóbbi napok eseményei teljes mértékben igazolják ennek az ellenzéki szövetkezésnek hírét. Erre mutat Bethlennek a Budai Társaskörben legutóbb elmondott beszéde, továbbá pedig az a szívélyes hangú levélváltás, amely Bethlen és Eckhardt között a mai napon történt meg. Bethlen támadása a Szerdán este a Budai Társaskörben a fővárosi választások alkalmából Ripka Ferenc támogatására Bethlen István gróf beszédet mondott, s kívüle felszólalt a többi között Apponyi György gróf is, aki a listán a vezető Ripka mögött következik, s tudvalévően még az országgyűlési választások idején belépett a Rassay-féle szabadelvű pártba és ugyancsak Rassay listáján nyert képviselői mandátumot. Most a Budai Társaskörben szerepelt először együtt a nyilvánosság előtt Bethlen a liberális Rassaypárt exponált tagjával, Apponyi György gróffal. s Bethlen István gróf beszédében, amely mindvégig személyeskedő volt, élesen bíbvrálta a kormány országos politikáját, a fő*■- városi kormánypolitikát, taktikai huncutsságokról és becsapásokról beszélt, majd kakukmadár-stílusnak nevezte az új szí- Budai Társaskörben lust. Egyéb hasonlatai mellett azt is mondta, hogy a közvélemény egy része felült a vonatra abban a tudatban, hogy az ígéret földjére visz, egyszerre azon vette észre magát, hogy Nagytétényben a hizlalótelepek előtt megállott a vonat. Úgy érzi magát, — úgymond, — mint aki bemegy a kávéházba és ott duhaj társaságra talál, amely tányérokat csapkod a földhöz, összetöri a nagybőgőt és filiszternek nevezi azokat, akik a magas hangulatot vele együtt élvezni nem képesek. Ilyen körülmények között várni kell, — mondotta, — amíg a kijózanodás jön és arra ügyelni, hogy önmagukban és másban azalatt kárt ne tegyenek. Engedjük át a teret egyelőre azoknak, akik a magasröptű sas szárnyaira ülve ökörszem-politikát folytatnak és fimnt ökörszem-politikusok elfoglalják a teret ebben az országban. Gömbös válasz Bethlen beszéde nemcsak politikai körökben, de a szélesebb közvéleményben is feltűnést keltett. Azt ugyanis nem találják meglepőnek, hogy élesen kritizálni kívánta a kormány politikáját, de, hogy első nagykanizsai kortesbeszédének hangját most már állandósítja, s a kormányzat állítólagos frázisaival a minden tárgyi és konkrét kritikát nélkülöző ellenzéki frázisokat szegezi szembe, mégpedig a népgyűlési szónoklatoknál is szokatlan hangnemben és szokatlan hasonlatok kíséretében, s ert Bethlentől, a guvernamentális államférfitől ellenzéki mivoltában is csodálkozással fogadják. Bethlen István szerda esti beszédével kapcsolatban általában azt várták, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök reflektál a támadásra, olyan helyen azonban, ahol teljesen ismerik a miniszterelnök álláspontját az ilyen személyeskedő politika tekintetében, a következőket mondták: — A miniszterelnök már Bethlen István gróf nagykanizsai beszédére sem válaszolt és az illetékes hely annak idején azt a közlést tette, hogy személyeskedéseknek a mai nehéz időkben nem lehet helye. A miniszterelnök semmi okot nem lát fennforogni arra, hogy ez i. Nincs válasz tói az elvi állásponttól eltérjen, annál kevésbé, mert Bethlen István gróf szerdai beszéde a politikai konkrétumok tekintetében még a nagykanizsai beszédnél is kevesebbet tartalmaz. Ez a magyarázat teljesen fedi Gömbös Gyulának még a nagykanizsai beszéd után a Nemzeti Lovardában tett erre vonatkozó kijelentéseit, amelyek éppen a személyeskedések ellen hangzottak el. A miniszterelnök ekkor azt mondta: — A magyar élet túlságosan komoly ahhoz, semhogy személyeskedhessünk. Ma nem áll rendelkezésünkre a nagy osztrák-magyar monarchia biztonsága, mint annak idején a háború előtt, amikor a magyar politikusok megengedhették maguknak azt a luxust, hogy személyeskedjenek és túlnyomó részt ez a személyeskedés jelentette akkor a politikát. Ma az önálló, független, de sajnos Csonka-Magyarországnak sokkal komolyabb problémái vannak, semhogy én a magam részéről személyeskedésekbe bocsátkozhassam. Bethlen és Eckhardt levélváltása Az említett ellenzéki szövetségnek és taktikai együttműködésnek elengedhetetlen feltétele volt, — mint ez az alábbi levélváltásból is kiderül, — hogy a Bethlen és Eckhardt között fennálló személyes természetű ellentéteket, legalább formailag kiküszöböljék. Emlékezetes még, hogy Eckhardt Tibor milyen éles támadást intézett annak idején Bethlen István ellen a Szentesen és Gyöngyösön elmondott beszédében. Akkoriban a támadások éles hangja, az a mód, ahogy Bethlent aposztrofálta, s a Nemzeti Pantheonba Vass József hamvai mellé tessékelte, nemcsak a politikai életben, hanem az ország egész közvéleményében is mélységes felháborodást keltett, mert mindenki megengedhetetlennek tartotta, hogy akár a legádázabb politikai ellenfelek is ilyen eszközökhöz nyúljanak. Erre az éles támadásra Bethlen István Nagyatádon elmondott beszédében válaszolt, s természetesen semmiben sem maradt adósa Eckhardtnak. A mai napon aztán Eckhardt Tibor levelet intézett Bethlen István grófhoz, amelyben elmondja, hogy az év elején a független kisgazdapárt ellen intézett támadások miatt való felindulásában szentesi és gyöngyösi beszédeiben, úgymond, a „normális politikai kritika mértékét túllépő és személyedet érintő igen éles kitételeket használtam, amelyeket utólag sajnálok és nem helyeslek”. Kijelenti Eckhardt, hogy ezek a kijelentések egyáltalán nem egyeztethetők össze azzal az elismeréssel és nagyrabecsüléssel, amellyel Bethlen iránt viseltetik. Levelét így fejezi be: Ismételten kinyilvánítom tehát a történtek felett érzett őszinte sajnálkozásomat és az ország érdekében arra kérlek, hogy fent említett kijelentéseimet tekintsd meg nem történtnek. Eckhardt levelére Bethlen István szintén levélben válaszolt, amelyben — úgymond — ,„szíves és őszinte soraidat köszönettel nyugtatom és tartalmukat tudomásul veszem”. Bethlen kijelenti, hogy nézete szerint az ország jelenlegi helyzetében minden politikus igyekezzék személyi kérdéseket félretenni és kiküszöbölni. Ettől az óhajtól áthatva kijelenti, hogy nagyatádi beszédének egyes passzusai elferdített formában jelentek meg a sajtóban és az nem Eckhardt személyére vonatkozott. Viszont beszédének azt a részét, amely hű közlésben került a nyilvánosság elé és a miniszterelnök fiókjában elsüllyedt dokumentumokról szólott, jóhiszeműséggel mondta el, mert az erre vonatkozó információ a miniszterelnöktől származik. Sajnálja, hogy erre az információra való utalás esetleg félreértésekre nyújthatott alkalmat. Mivel indokolja Bethlen az együttműködést Egyébként Bethlen István gróf e „szíves és őszinte” levélváltás után ma nyilatkozatot tett, melyben azt mondja, hogy az ellenzéki együttműködésről szóló hírekről csak a sajtóból értesült, ilyen kérdésekről ellenzéki vezérrel nem beszélt, s a választójogi blokk alakítására vonatkozó tervről sincsen tudomása. Más természetű együttműködésnek az ellenzéki pártok között célja egyelőre csak az együttes védekezés lehet „alkotmányellen Balatonalmádi Balatonlelke Keszthely, Siófok Balatonszemesel” törvényjavaslatok ellen. Hogy ezeket a célokat szem előtt tartva, ellenzéki politikusok egymással érintkezzenek, azt természetesnek tartja. A független kisgazdapárt magatartása A nyilatkozat természetesen nem nevezi meg, melyek az alkotmányellenes törvényjavaslatok, ezek emlegetése tehát csupán a védekezés címén való együttműködés jogosult voltát szeretné indokolni. A közvélemény ilyenformán aligha elégedhetik meg a különös frontalakítás még különösebb magyarázatával. A politikai következetlenségnek ez az iskolapéldája egyébként megmutatja a hatását az Eckhardt ezidő szerinti vezetése alatt álló független kisgazdapártban is, amely a Bethlen—Eckhardt barátkozást egészen érthetően korántsem fogadta azzal az egyhangú állásfoglalással, amely a párt vezetőjének egy ilyen fontos politikai taktikai lépésnél kijárt volna. Minden híreszteléssel szemben ugyanis a helyzet az, hogy a pártnak tekintélyesebb része az új alakulással szemben igen komoly aggodalmának adott kifejezést, s ennek az aggodalomnak valószínű konzekven-ciái rövid időn belül megmutatkoznak. 3 Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter fővárosi választási körútja Pénteken este a NÉP XIV. választókerülete nagyszabású vasutas gyűlést rendezett a Mozdonyvezetők Otthonában. A gyűlésen mintegy ötszázan vettek részt. Somos Jenő elnök megnyitójában üdvözölte a kereskedelemügyi minisztert és a társaságában megjelent Zsitvay Tibort. Veress Gábor jelölt szólalt föl ezután, majd Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter állott fel szólásra, akit percekig tartó éljenzéssel fogadtak. — Régen kerestem az alkalmat, — mondotta, — hogy találkozhassak a vasutasokkal. Zsitvay Tibor, aki maga is régi vasutas, hívott meg a vasutasok körébe. A továbbiakban a kereskedelmi miniszter az elnök felszólalásával foglalkozott és kijelentette, hogy az 1926. vasutassztrájk idegen befolyás alatt történt és a magyar vasutasok ezt a hibát már régen jóvátették. Megállapította a miniszter, hogy a becsületesség és a munkaszeretet hatja át a magyar vasutastársadalmat, amely mindig legelöl járt és halad a nemzeti érzésben. A reformok egyszerű, becsületes elgondolások, amelyek lassan kint alakítják át majd az életet. Az elszakított magyar városok falon függő képei szimbólumok s az egység és az összetartás vissza fogja hozni elszakított országrészeinket. A NÉP fővárosi szervezete jól fogta fel az egység gondolatának terjesztését s helyes, amikor elmegy házról-házra és hirdeti programját Bornemisza Géza miniszter beszédét viharos lelkesedéssel fogadták, majd Zsitvay Tibor beszélt.• A Nemzeti Egység Pártja X. kerületi szervezetének a Kőbányai Kaszinó színháztermében több mint ezer választó részvételével megtartott gyűlésén Dongó Orbán elnöki megnyitója után Usetty Béla országgyűlési képviselő, a kerület törvényhatósági listavezetője Kőbánya különböző kívánságait ajánlotta Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter és Zsitvay Tibor fővárosi pártelnök figyelmébe, majd Péter István országgyűlési képviselő programbeszédet mondott. Utána Zsitvay Tibor köszönetet mondott a miniszterelnök nevében a X. kerület polgárságának a lelkes támogatásért. Lelkes taps köszöntötte Bornemisza Gézát. A reformpolitika, — mondotta a miniszter — nem fellegekben járó utópia, hanem a reális teendők összefoglalása. E program megvalósulásához azonban nem elég a helyes elgondolás és a jószándék: a közönségnek is éreznie kell a program megvalósításának szükségét és abba bele kell kapcsolódnia és hinnie kell, hogy becsületes magyar emberek e programot meg akarják és meg is fogják valósítani. A miniszter ezután a barakk-telepek megszüntetésének kérdésével foglalkozott és a leghatározottabban megcáfolta azt a híresztelést, mintha a kormány akár az Állami Gépgyár, akár a MÁV-műhelyek elidegenítésének problémáját fel akarná vetni. A zuglói pártszervezet nagygyűlésén Göde Jenő elnöki megnyitója után Usetty Béla azt fejtegette, hogy a főváros polgársága most a saját sorsa fölött határoz, amikor a vasárnapi választáson a keresztet rajzolja bele a szavazólapra. Kertész Elemér, a Frontharcos Szövetség ügyvezetőalelnöke és Bényi Károly postafőigazgató után Zsitvay Tibor kérte a XIV. kerületi polgárságot, hogy tegyen hitet a Nemzeti Egység mellett Most Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter viharos éljenzéssel és tapssal kísért beszédében azt fejtegette, hogy elszánt roham is kell azokért a fővárosi hadállásokért, amelyeket tisztán Budapest népének érdekében, a lakosság egyetemének szolgálata végett akar a Nemzeti Egység Pártja a mostani választáson megszerezni. A minisztert beszéde befejeztével percekig ünnepelte a nagygyűlés. A NÉP angyalföldi pártszervezete pénteken este is több helyen tartott körzeti gyűlést. A terézvárosi pártszervezetnek a Briannia-szállóban rendezett vacsoráján Szurday Róbert országgyűlési képviselő ugyanolyan kitartásra és lelkes támogatásra hívta fel a VI. kerület polgárságát, amilyent az országos választásokon tanúsított. Kátay Béla dr., a terézvárosi katolikus egyházközség lelkésze nagyhatású beszédében kijelentette, hogy mindig a béke és szeretet politikáját követte, amely nem ismer gyűlöletet és széthúzást, hanem csak testvéri összetartást. Ezért csatlakozott Gömbös Gyulához. A Szociális Misszi Társulat IV. kerületi csoportjának elnöknője, Bakó Gézáné és Nagy Ferencné, a Sas-Kör ügyvezető elnökének felesége pénteken teveszélyt rendezett a Nemzeti Egység Pártjának belvárosi jelöltjei tiszteletére.