Budapesti Hírlap, 1935. november (55. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-05 / 251. szám
1935 NOVEMBER 5. KEDD RADNAI MIKLÓS tragikus halála Riasztó hír járta be hétfőn reggel a fővárost: Radnai Miklós, a m. kir. Operaház igazgatója váratlanul meghalt. Negyvenhárom éves korában, frissen, fiatalon, férfias ereje és munkabirása teljében kellett elszakadnia mindattól, amit szeretett; családjától, barátaitól és a lankadatlan, céltudatos, lelkes akarattal végzett áldásos munkától. Ez a lelkes céltudatosság volt egyik jellemző vonása Radnai Miklós egyéniségének. A másik az az egyenesség és hajthatatlan energia, amellyel mindig meg is tudta valósítani azt, amit helyesnek és szükségesnek tartott. Sokoldlatú tehetség volt Radnai Miklós. Tehetséges zeneszerző, kitűnő pedagógus, képzett zeneíró. De talán legnagyobb talentuma éppen az a szervezőképesség volt, amellyel az Operaház zilált ügyeit rendbehozta, ő maga is érezte ezt. Mert annak ellenére, hogy harminckétéves korában már komoly, nagy zenei sikerekre tekinthetett vissza, örömmel fogadta a kultuszminiszter kineviisit, amely őt az Operaház élére álította. Ebben a felelősségteljes pozícióban egyszeriben lemondott minden egyéni érvényesülésről. Minden gondolatát, minden cselekedetét ennek a feladatnak a legeszményibb megoldására fordította. A kinevezésekor intervjút kérő újságíróknak kijelentette, hogy — noha ő maga is muzsikus, — nem szándékozik kivenni a vezénylő pálcát az Operaház karmestereinek a kezéből. Ugyanez a puritán önmegtagadás vezette arra, hogy kész, egész estét betöltő dalművét se adassa elő, mert ezt inkompatibilisnek tartotta volna igazgatói állásával. Pedig Radnai Miklós, ha továbbra is a zeneszerzői munkásságnak szentelhette volna idejét, még sok értékes művet alkothatott volna. Már fiatal korában meglepetést keltett gordonka-zongora-szonátájával, amellyel megnyerte a Halmosféle pályadíjat. A német utóromantika és a francia impresszionizmus nyomain elindulva, egyéni, ízes magyar zenei nyelvet alkotott a maga számára, amelyen keresetlenül fejezte ki gondolatainak finom és meleg poézisét. De Radnai Miklós egész ember volt. És egész erejét odaadta a nagy cél szolgálatára. Amilyen szigorú volt önmagával szemben, ugyanolyan kemény energiával intézte a művészi és személyi kérdéseket is. Ebben a tekintetben nem ismert különbséget sztár és kórista között, nem ismert protekciót, csak egyetlen jogos érdeket, a magyar királyi Operaházét és egyetlen kötelességet: a magyar királyi Operaház művészi és gazdasági fellendítését. És odaadó munkájával mind a két téren komoly, nagy sikert ért el. Az Operaház ügyeit zilált állapotban vette át és teljesen rendbehozta. A sztár rendszerhez szokott intézetben meghonosította a komoly munkaszellemet. Fölemelte az előadások színvonalát. A műsort felfrissítette és ebben is kielégítette a közönség legmagasabbra fokozott igényeit. Egyik nagy érdeme, hogy igen nagy súlyt vetett az Operaház nemzeti hivatására. Régi és új magyar szerzők dalműveit állandóan műsoron tartotta. Az ő eszméje volt a Lazi-művekből összeállított balett. Beállította a tisztán magyarnyelvű Wagner-előadásokat. Az ő rezsimje alatt gyakran szerepelt a magyar Operaház együttese külföldön. És nem egy magyar énekest és énekesnőt vittek ki előkelő idegen dalszínházakhoz. Utolsó nagy sikere, amely szintén a magyar zenekultúrát szolgálta, a Hunyadi László zeneileg is megújított előadása. Az Operaház művészi téren történt újjászervezésével párhuzamosan végezte Radnai a gazdasági szanálást is. Ez talán még az előbbinél is nehezebb feladat volt és egyúttal örök kerékkötője az előbbinek, a nagyszabású művészi terveknek. De Radnai át tudta hidalni ezeket a nehézségeket. Az akarat, okosság és tapintat csodálatos teljesítménye volt ez a tíz esztendő. És minthogy minden művelt ország zenei szervezetének egyik fő idegközpontja az állam Operaháza, Radnai Miklós nemcsak harcosa, hanem egyik diadalmas hőse volt a magyar zenekultúrának. (Op.) Életrajza Radnai Miklós 1892. január elsején született Budapesten. Már gyermekkorában feltűnt zenei tehetsége és így a középiskola elvégzése után a Zeneakadémiába iratkozott. Itt Koessler János és Herzfeld Viktor tanítványa volt. Tehetsége és szorgalma kivívta számára a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ösztöndíját. Münchenben Mottl Félix, a híres karmester mellett folytatta zenei tanulmányait, amelyeket azután Berlinben és Párizsban tökéletesített. Külföldről hazatérve, megkezdte zenepedagógiai működését. 1912-ben a Fodor-zeneiskola tanára lett. Hét évvel utóbb, 1919-ben Inár a Zeneművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Erre az időre esik zeneszerzői és zeneírói munkásságának legproduktívabb korszaka. A Zeneakadémián elfoglalt katedrától 1925. április 26-án vált meg, amikor az Operaház igazgatójává nevezték ki. 1927-ben megkapta az V-ik fizetési osztály jellegét. Néhány év múlva a kormányzó kitüntette őt a II-ik osztályú érdemkereszttel, majd pedig a kormányfőtanácsosi címmel is. Zeneszerzői munkássága Az infánsnő születésnapja című, Oscar Wilde meséjére írt táncjátékát 1918-ben maRadnai Miklós halála teljesen váratlanul következett be. Az Operaház igazgatója mindössze negyvenhárom éves volt és csak legbizalmasabb barátai tudták, hogy nincs a legjobb egészségi állapotban. Évekkel ezelőtt súlyos epeműtéten esett át, de ebből a bajából meggyógyult, gyakran volt bronchitise is. Ő maga tudta, hogy szervezete gyenge, — édesapja is hirtelen halállal halt meg, — de páratlan akaraterővel és önfegyelemmel végezte nehéz és felelősségteljes munkáját, és jóformán sohasem pihent, kora reggeltől késői estig dolgozott az Operaházban és csak a nyári szünidő alatt utazott délvidékre hosszabb-rövidebb üdülésre. A tavalyi nagy jubileumi szezon erősen igénybe vette Radnai Miklós munkaképességét és szervezetét, de azért friss kedvvel és tetterővel készítette elő az idei évadot, öszszeállította a szezon egész programját és a nyáron ő maga frissítette fel a felújításra kerülő „Hunyadi László” egész partitúráját, és egész sor átvezető zenét is írt az egyes képekhez. Az új Hunyadi László volt Radnai Miklós utolsó nagy sikere az Operaházban. A szezon elején néhány hétig betegeskedett Radnai Miklós, de azóta ismét bejárt hivatalába. Vasárnap este is megjelent földszinti páholyában, végignézte az Aida előadását és a felvonásközökben sorra látogatta az öltözőkben a szereplőket és melegen gratulált a szép előadáshoz Németh Máriának, sőt hétfő délutánra összehivatta az Operabál rendezőbizottságát is, hogy megbeszélje velük a bál részleteit. Az előadás után hazatért Mányoki út 8. számú lakásába és utasítást adott, hogy reggel korán keltsék fel, mert részt akar venni a Norma próbáján az Operaházban, s el akar búcsúzni mostohafiától, ifj. Tors Tibortól, aki hétfőn reggel készült Bécsbe utazni Svéd Sándorral együtt, autón. Reggel háromnegyed hétkor ifj. Tors Tibor be is nyitott Radnai Miklós hálószobájába és elbúcsúzott tőle. Radnai Miklós megjegyezte, hogy nemsokára ő is Bécsbe utazik s akkor majd találkozni fognak. Amikor a fiatalember eltávozott, Radnai Miklós boldog mosollyal fordult feleségéhez és azt mondotta: — Három boldog nap volt ez ... Ebben a pillanatban heves köhögési roham fogta el. Miután a roham nem akart csillapodni, felesége felhivatta a házban lakó Vámossy Zoltán dr. egyetemi tanárt, aki nyomban megállapította, hogy Radnai Miklós tüdővérzést kapott, de segíteni már nem tudott, Radnai percek alatt meghalt. A professzor és a közben ugyancsak telefonon odahívott Parassin József dr. főorvos már csak a bevállott halált állapíthatták meg. A váratlan tragédiáról Vámossy Zoltán professzor telefonon értesítette az Operaházat és a kultuszminisztériumot. A haláleset hírét nagy megdöbbenéssel fogadták mindenütt. Az Operaházban épp a Normát próbálták, mikor a gyászhír megérkezett, a művészek könnyes szemmel tárgyalták a váratlan tragédiát, akiknek pedig nem volt dolguk a próbán, siettek át a mányoki úti gyászházba, hogy részvétüket fejezzék ki az özvegynek és a családnak. A szomorú hír szinte percek alatt végigfutott a városon és a délelőtt folyamán már egymásután érkeztek a részvétlátogatók és részvétsürgönyök. Az elsők között érkezett meg a kabinetirodából a kormányzó részvéttávirata, majd József királyi herceg szárnysegéde jött el, hogy részvétét fejezze ki a gyászoló özvegynek. A temetés Ezalatt az Operaházban Márkus László főrendező és helyettes igazgató átvette a vezetést és Morlin Amadé főtitkár és Csávolszky Vince gazdasági főnök társaságában a kultuszminisztériumba sietett, hogy megbeszélje a legsürgősebb teendőket és a temetés részleteit. A kultuszminisztériumban Tasnádi Nagy András államtitkár és ifj. Wlassics Gyula báró helyettes államtitkár vezetésével rögtönzött értekezlet volt, amelyen úgy határoztak, hogy az Operaház ügyeit, az igazgatókérdés rendezéséig Márkus László vezeti tovább. Meghatározták a temetésrendtatták be a Magyar Királyi Operaházban. Az Egyszeri szerelmesek vígopera, amelyet 1926- ban fejezett be. A Magyarok szimfóniája nagy zenekari kantáte. Az Orkán vitéz című szimfónikus költeményt Tango Egisto rezsimje alatt adták először. Egyéb zenei művei: a Mosaique szvit, öt poéma és Mese zenekarra, Divertimento (vonósnégyes), továbbá egy sereg finomszövésű kamarazene- és zongorakompozíció és néhány füzetnyi költői szépségű dal. Egyik szerzeménye megnyerte a Lipótvárosi Kaszinó pályadíját. Itt ezeken kívül kitűnt zenei tankönyveket és éveken át foglalkozott a napi zenekritikával is.mét is. E szerint Radnai Miklós igazgató temetése november 6-án, szerdán déli 12 órakor lesz a m. kir. Operaház előcsarnokából. A gyászszertartás sorrendje a következő: 1. Verdi „Végzet hatalma” című operájából a barátok kara. Előadja a m. kir. Operaház férfikara és Báthy Anna. 2. Egyházi szertartás. 3. Búcsúbeszédek. 4. Wagner: „Siegfried halála”. Előadja a m. kir. Operaház zenekara, vezényli Rékai Nándor karnagy. A sírnál Huber Károly „Halálnak éjszakája” című művét adja elő a m. kir. Operaház férfikara Roubal Vilmos karigazgató vezényletével. Szerdán este a műsorra kitűzött Denevér című vígopera előadása elmarad és e helyett szerdán délután hat órakor Verdi Requiemjét adják elő Radnai Miklós emlékezetére. Az Operaház Barátainak Egyesülete kedden déli tizenkét órakor az Operaház egyik termében gyászülést tart. Az Operaház gyászjelentése Az Operaház a következő gyászjelentést adta ki Radnai Miklós tragikus haláláról: „Igazgatóságunk és valamennyi tagunk nevében mélységes megsietődéssel és fájdalommal jelentjük, hogy a magyar királyi Operaház igazgatója, Radnai Miklós. A tragédia ##& Próbáljon szerencsét! VEGYEN ! Kir. Államsorsjegyet A sorsjegy ára: Egész ar. P. 3.— Fél ar. P. 1.5. Főnyeremény 40.000 ar. Pengő A sorsjáték közhasznú és jótékony célú. A sorsjegyek kaphatók a pénz előzetes beküldése ellenében a Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatóságnál, Budapest, V., Szalay utca 10., az összes dohánytőzsdékben, főárusítóknál, sorsjegyárusítóknál és bankokban, a I. osztályú magyar érdemkeresztnek és az olasz koronarend parancsnoki keresztjének tulajdonosa folyó hó 4-én reggel váratlanul elhunyt. Törékeny szervezettel, de bámulatos akaraterővel és lelkesedéssel tíz éve állt a magyar királyi Operaház élén. Hogy ki volt, minden szónál ékesebben hirdeti az, amit akart és az, amit elért. Emlékét elhunyt nagyjaink emléke közt el nem múló kegyelettel fogjuk megőrizni. A Magyar Királyi Operaház igazgatósága.” Radnai Miklós halálát özvegye, Pártos Lili, Pártos Gyula, a kiváló építész és Bartolucci Viktória, az Operaház híres énekesnőjének leánya, valamint mostohafia, ifj. Tors Tibor és kiterjedt előkelő rokonság a Radnai, Vámossy, Eleéd családok gyászolja. Görögország ismét királyság A vasárnap lefolyt népszavazáson a lakosság csaknem egyhangúan a monarchikus államforma mellett foglalt állást ATHÉN, nov. 4. Vasárnap történelmi napot élt át Görögország lakossága: az államforma kérdésében népszavazást tartottak. A szavazás az egész országban nyugodtan folyt le s eredménye szerint, amint előrelátható volt, a lakosság óriási többséggel foglalt állást a királyság visszaállítása mellett. Hétfőn délben a következő szavazási eredményeket hozták nyilvánosságra: 1,527.714 szavazó közül 1,491.992 szavazott a királyság helyreállítása és 32.454 a köztársaság fenntartása mellett. A többi szavazat érvénytelen volt. A főváros lakossága a hétfőre virradó éjszaka mámoros lelkesedéssel ünnepelte a királyság visszaállítását, óriási tömegek a hajnali órákig ébren voltak. A belügyminisztérium palotája körül még a reggeli órákban is nagy tömegek gyülekeztek. Az utcákon automobilokon nagy plakátokat vittek körül, amelyeken György görög király arcképe volt. A főbb útvonalakat feldíszítették és kivilágították. Caldárisz ma távirati úton hódolatteljes szerencsekívánatait küldte György királynak, akivel tudatta a népszavazás eredményét. A távirat hangsúlyozza, hogy a görög nép királyától a rend és jólét helyreállítását és az alkotmányos alapokon rendelkező kormány beiktatását várja. A kormány tagjai Konditisz kezébe letették a király iránti hűségesküt Minden görögök királya Konditisz kormányzó kiáltványt intézett a görög néphez, amelyben rámutat arra, hogy a nép nagy része sohasem volt más, mint királypárti. A nép másik része, a venizelista töredék, a márciusi lázadás óta a királyság, a diktatúra és a kommunizmus között hánykódott. A jelenlegi kormány gondoskodott arról, hogy a görög nép nyíltan kifejezze akaratát és ez az akarat a királyság javára nyilvánult meg. Nem tudjuk még, hogy őfelsége miként rendezi majd a politikai helyzetet, de bizonyos, hogy II. György úgy jön az országba, mint minden görögök királya, nem tesz különbséget sem pártok, sem politikai vélemények között, nem ismer mást, csak görögöket, akiknek számára biztosítja az igazságot és a teljes egyenlőséget. György király addig marad Londonban, míg a királyság helyreállítását bejelentő görög küldöttség meg nem érkezik. A küldöttség, hír szerint, Mavromihalisz közlekedésügyi miniszterből, Papagosz tábornagy, hadügyminiszterből és Balanosz nemzetgyűlési elnökből fog állani. Angol kölcsön Görögországnak PARIZS, nov. 4. Az Echo de Paris londoni jelentése szerint György király hazaérkezése után nagyfontosságú angol-görög egyezmények megkötésére kerül majd a sor. Hír szerint Anglia jelentékeny összegű kölcsönt fog adni Görögországnak. A görög restauráció kilátásai Párizsban úgy vélik, hogy a görögországi népszavazás csupán külső formaság volt, mivel a parancsuralmi hatalommal rendelkező Konditisz tábornok intézkedései következtében a köztársaság intézménye már a népszavazás előtt megszűnt. A sajtó véleménye szerint a királyság hivatalos visszaállítása és H. György visszatérése korántsem jelenti a belső ellentétek elsimulását. Görögország rendszert változtatott, — írja a Journal des Débats — de a politikai nyugalom ezzel még egyáltalán nem állt helyre. A Temps nézete szerint a királyság jövője H. György király szándékaitól és magatartásától függ. Ha a királynak sikerül magát kiszabadítania azok alól a befolyások alól, amelyek a királyságot saját céljaikra akarják kihasználni, ha továbbá meglesz a bátorsága ahhoz, hogy ellenszegül mindazoknak, akik esetleges személyi uralomra akarják rábírni, akkor valószínű, hogy a királyság visszaállítása tartós és eredményekben gazdag lesz. Élettartam és táplálkozás között a tudomány megállapította a szoros összefüggést. A helyes táplálkozástól függ az egészség és erőbeli állapot fenntartása, és ezzel szoros összefüggésben, van a hosszú vagy rövid élet kérdése. Tegyen a reggeli és uzsonnatejbe 2—3 kávéskanál Ovomaltine-t és ezzel erőt gyűjtve igen nagy szolgálatit tesz egészségének. 7