Budapesti Közlöny, 1867. április (1. évfolyam, 18-41. szám)
1867-04-02 / 18. szám
Buda-Pest, 1867. 18. szám. Kedd, április 2. HIVATALOS LAP. Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 írt. — kr. Félévre 9 r — „ Negyedévre 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Gránátos utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Kiőfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre . . . . 20 írt. Félévre......................10 „ Negyedévre .... 5 _ MagpQ-hirdetéscrc : egyhasábos Petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr. minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. Előfizetési felhívásBUDAPESTI KÖZLÖNY* 1867-ik évi april-juniusi folyamára. A felelős magyar királyi ministerium hivatalos lapja a „BUDAPESTI KÖZLÖNY“ lévén, mely a ministeri rendeleteket, kinevezéseket és a hatóságok s törvényszékek hivatalos hirdetéseit közli, tisztelettel fölhívjuk a t. ez. közönséget e lapra való előfizetésre. Ellőfizetési ár: ápril-júniusi negyedévre 5 forint. A „Budapesti Közlöny“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyi ministérium által Koszinszky János helyettes erdőmester Aradon, a rékási erdőhivatal főnökévé főerdészi minőségben kineveztetett, Singer Ferencz Fülöp miskolczi lakos vezetéknevének „Csengeri“ re kért átváltoztatása a f. évi martius 28 ról kelt 1547. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Hoczer Henrik Buda főváros levéltárnoka vezetéknevének „Erdei“-re kért átváltoztatása a f. évi martius 29-ről 2044. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Miller Mihály nagyváradi lakos vezetéknevének „Molnárira kért átváltoztatása a folyó évi martius hó 28-án 833. szám alatt kelt belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Muntyán Sofron steierdorfi lakos vezetéknevének „Ilitsu-re kért átváltoztatásai, évi martius 29-ről 2004. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Löwensohn Lajos lengyeltóti származású pesti kereskedő vezetéknevének „Lövényére kért átváltoztatása 1. évi martius hó 29 én 2164. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Knapp Nándor mosonymegyei kiadó vezetéknevének „Z s o ld o s“-ra kért átváltoztatása f. évi martius 27 én 744. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Poszluzsnyi Antal szigeti órásmester vezetéknevének ,(Várhegyidre kért átváltoztatása f. évi martius 27-én 262. sz. a kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Stuppacher József körmendi tanító vezetéknevének „Szentgyörgy iu-re kért átváltoztatása f. évi martius 27-én 665. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kurcz János pestvárosi alügyész vezetéknevének,Körei“-re kért átváltoztatása i. é. martius 27 én 699. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Demeter Endre szász-régeni plébános ur hazafias tette mind több-több követőkre talál; ugyanis Ács Flórián esztergomi polgár, Czérna István gazdatiszt, Réh János pozsonyi lelkész, külön 10— 10 forintot, Kuthy Emil, nagy-kanizsai városi írnok 1 db cs. aranyat küldöttek be valamely hazafias czélra a pénzügyministerhez, mely összeget pénzügyminister ur Magyarország pénztárába beszolgáltatta és adakozó uraknak ezen lelkes és áldozatkész hazafiui érzületből eredeti tettükért Ő Felsége kormánya nevében köszönetét nyilvánítja. Rohonczy Ödön török-becsei földbirtokos a pénzügyministerhez 101 frtot küldött be, mely összeget ő az ottani lakosok közt gyűjté össze. Midőn a pénzügyminister a beküldött összeget Magyarország pénztárába egyelőre letétképen beszolgáltatja, az áldozatkész uraknak honfiúi buzgalmukért . Felsége kormánya nevében köszönetét nyilvánítja, és az adakozók neveit a következő aláírási ív közzétételével a köztiszteletnek átadja : Török-Becse mezővárosának alulirt lakosai a szászrégeni derék plébánosnak Demeter Endrének példája által fellelkesülve, az általa kifejtett czélra, hogy t. i. Magyarország pénztára a századokon keresztül elhanyagolt szükségek fedezésére némileg képessé tétessék, következő szerény összeggel járulnak : Fehér Sándor 10 ft, Rohonczy Ödön 10 ft, Képessy József 10 ft, Szegheő Attila 5 ft, Bizek Károly 15 ft, Reiser Lipót 10 ft, Bunyevácz Károly 5 ft, Golyásy Gusztáv 5 ft, dr. Kapics Antal 5 ft, Roth Emánuel 5 ft, Rosenberg József 5 ft, Mihalovits Miklós 5 ft, Laxeder György 5 ft, Bakó Dániel 1 ft, Istvánfi István 5 ft; összesen 101 ft, azaz: százegy forint osztr. ért. Kelt Török-Becsén, márt. 24-én 1867. Istvánfi István, s. k., közs. váltó-ügyvéd. Országgyűlési tudósítások. A főrendi tábla ülése április 1-jén déli 12 órakor. A főrendek pont 12 órakor gyülekeztek a múzeum díszteremében; az elsők közt volt prímás ő eminentiája és b. Sennyey Pál tárnokmester ur ő excellentiája, ki az elnöki széktől balra lévő padok elsejében foglalt helyet. 124 órakor lépett be Majáth György országbíró ő excitiája, díszítve a Szent István rend nagy szalagjával. Ő nagyméltósága a jelenlévő főrendekkel, ugyszinte b. Wenckheim Béla, gróf Festetics György és gróf Mikó Imre minister urakkal szives üdvözletet cserélve, föllépett az elnöki székre s onnan következő beszéddel, melyet a főrendek állva hallgattak, — köszönte a házat: „Méltóságos főrendek ! Azon férfiúnak, kihez e felsőház tagjait már fél éven túl folytatott kölcsönös bizalom és kölcsönös tisztelet által kellemessé varázsolt hivatalos viszony, engem pedig az évek hosszú során keresztül változatlanul őrzött baráti érzés köteléke fűz, lemondása által üresedésbe jött ezen elnöki széket midőn uraim királyom parancsára elfoglalni indulok, legyen szabad mindenekelőtt a méltóságos főrendeket tiszteletteljesen üdvözölnöm ; legyen szabad kifejezést adnom a feletti megilletődésem érzetének, hogy hazánk történelmében uj korszakot jelző e pillanatban oly testület élére hivott fel a fejedelmi szózat, melyet apáink bölcsesége a mérséklet eleméül illesztett alkotmányunk szerkezetébe, — mely e hivatásnak ősi időktől fogva a jelen korig híven megfelelni igyekezett, melynek fontossága az intézmény alapelveinek megtartása, de czélszerű rendezése mellett, kivételes körülményeink közepette, különösen nemzeti életünk szempontjából még inkább öregbittetni fog. „Növeli érzékeny elfogultságomat azon körülmény, hogy oly férfiak által itom magamat körülövedzve, akikben egyrészt a magyar parlamenti iskola veteránjait, a magyar alkotmányos közélet edzett bajnokait, másrészt az ezek példáján épülő újabb nemzedék fiait tisztelem ; kikhez engemet nem egyedül rokonszenves tisztelet, nemcsak az 1861-ben megkezdett és, fájdalom ! oly hamar megszakadt bensőbb viszony, — hanem, mi reám nézve még értékesebb, különösen e helyen becsesebb, egy általunk közösen tisztelt elhunyt férfiú hamvainak kegyeletteljes emléke köt „Saját érdemeim hiányában ez emlék erejével hívom fel méltóságtokat, hogy engem tehetségeim gyöngeségében szívélyes támogatásukkal gyámolítani, hogy azon rokonszenves tiszteletet, melyet irányukban táplálok, bizalommal viszonozni méltóztassanak. Ezt kikérni, ezt szorgalmazni jelen szavaim feladata; ezt elnöki kötelmeim hűt és pontos teljesítésével kiérdemelni leend törekvésem fő-, sőt egyedüli czélja.“ (Lelkes éljenzés.) E beszédre Simor János herczegprímási eminentiája következő üdvözlő szavakkal válaszolt : „Nagyméltóságu elnök ! Magyarország főbírája! Hódoló tisztelettel értesültek a méltóságos főrendek legkegyelmesebb Urunk és Királyunk legfelsőbb elhatározásáról, melynélfogva excládat, eddigi, szeretett első elnökünk lemondása folytán, a 48-ki. törvény. . értelmében .