Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-01 / 1. szám
Buda-Pest, 1808. Szerda, január 1. i szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. hivatalos lap. Hapontai postai szétküldéssel : Égész évre..........................20ért. félévre....................................10 „ negyedévre................................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . 18 frt — kr. Félévre ... 9 » — » N.gyadévre ... 4. „ 50 „ Szerkesztőség: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Győri Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza l-ső sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési árak : Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KÖSZLÖNY“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. január-márusi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — „ Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak magyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Győry Pán papirkereskedésében, hatvanhutcza 1. sz. A „Budap. Köze.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A szegedi m. kir. pénzügyi felügyelőséghez Kaluzsay Károly pénzügyi biztossá neveztetett ki. Az egri m.kir. pénzügyi felügyelőséghez márkus- és batizfalvi Máriássy György és Varga János pénzügyi fogalmazókká neveztettek ki. Hibaigazítás. A „Budapesti Közlöny 240-ik számában, a hivatalos részben, Harkai nemes Schiller Lajos, cs. k. kamarás s nyugalmazott tábornok fogadott fiának, Aranyos Lajosnak neve tévedésből Aranyossynak íratott, mi is ezennel kiigazittatik. NEMHIVATALOS RÉSZ. TÖRVÉNYCZIK az 1868. év első évharmada folytán viselendő közterhekről. 1. §. Addig is, mig az 1867. 12. t. sz. 40. szakasza értelmében a közös költségek fedezésére szükséges összegek meghatározása után az államköltségvetés a jövő évre előterjesztetik, s törvényhozási tárgyalás folytán megállapíttatik: a magyar korona országaiban jelenleg fennálló összes egyenes és közvetett adók, úgyszintén az államegyedáruságok a jövő 1868. évi január 1-től kezdve, ugyanazon évi ápril 30-ig, a folyó 1867. évre országos határozat által ideiglenesen elfogadott rendszer szerint érvényben maradnak. 2. §. Ha ez időközben is bármely adónemre nézve törvényhozási intézkedés jö létre, az a törvénynek a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny) történt közzététele után, a törvényben magában kijelölt napon és mód szerint életbe lép. 3. §. Az 1-ső szakaszban megállapított 4 havi időszak alatt a pénzügyminiszer a beligazgatási költségek fedezésére a jelen év folytán gyakorlatban volt eljárás szerint fogja a szükséges összegeket folyókká tenni. 4. §. Addig is, míg az 1868. évre a közös költségek összege megállapíttatik, és az államadósságok után elvállalandó évi járulék törvényhozási után meghatároztatok: az állam bevételeiből a beligazgatási költségek fedezése után fennmaradó összeg, az utólagos leszámolás fenntartása mellett, a közös pénzügyminiszernek átszolgáltatandó. 6. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. A NÉVSZERINTI SZAVAZÁS TÁRGYÁBAN gr. Apponyi György által és az ahlírtak nevében a főrendiházban benyújtott javaslat. Nagymagű elnök, magos főrendek! Tekintve nagy mennyiségét azon tárgyaknak, melyek alkotmányos életünk új korszakában a magas főrendek tanácskozása alá kerülnek, tagadhatlan, hogy a név szerinti szavazás, midőn az rendesen minden egész törvényjavaslat elfogadására alkalmaztatik, szerfelett sok időt vesz igénybe. Minélfogva az alulírtak indítványba hozzák, hogy a fennálló szabályok ilyen szavazást rendelő 4-ik szakaszának 37-ik §-a akként változtassák meg, miszerint a névszerinti szavazásnak csak akkor legyen helye, amikor a t. ház elnökségének a felállás által történt szavazás után a többség iránt kétsége leend; ezenkívül pedig a névszerinti szavazás minden előforduló kérdésben csak az esetben alkalmaztassák, ha azt a magas főrendek 10 tagja írásban foglalt indítvány által fogja szorgalmazni. Kelt Pesten, 1867. évi karácsony hó 28-án. — Sennyey Pál báró, Cziráky János gr., Károlyi György gróf, Pálffy József gróf, Szögyényi László fehérmegyei főispán, Bolza István gr., Tomcsányi József békési főispán, Szapáry Géza gróf, Teleki Sándor gróf, Prónay Gábor báró, id. Vay Miklós b., Majthényi László b., Rajner Pál, barsi főispán. AZ ORSZÁGOS MAGYAR STATISTIKAI TANÁCS hosszabb szünetelés után múlt december hó 28-kán tartott ismét rendes ülést az akadémia egyik teremében. A hosszabb szünetet a stat. szakosztály, mint az ülés folyamából kitűnt, számos és részben terjedelmes előmunkálatok készítésére használta föl, melyek a tanács elé terjesztetvén, részint végleg tárgyaltattak, részint albizottságoknak adattak ki behatóbb tárgyalás végett. Az ezen ülés folyamára közakarattal elnökké választott gr. Bethlen Farkas, országos képviselő úr, az ülést megnyitván, legelőbb is Keleti Károly, a statistikai szakosztály vezetője, mint a tanács előadója, tesz jelentést a népszámlálás ügyének jelen állapotáról, s az e végre kiküldve volt bizottság mikénti működéséről. E szerint a bizottsági munkálat a minister úr ő excra helyeslését megnyerte, csupán foganatosítására nézve tétettek alapos, de az ügy tudományos oldalát nem érintő változtatások. Miután pedig a népszámlálás eszközlése a szükséges költségek megszavazásától függ, mig az országgyűlés az 1868-ai budgetet nem tárgyalja s meg nem szavazza, a népszámlálás ügye is függőben marad ; s ha ez idő alatt oly törvények találnának hozatni, melyek, mint például a honosítási törvény a lakosság illetékességére nézve,az ügyre befolyással mehetnek, az egész munkálat végleges megállapodás végett újra a stat. tanács elé lesz terjesztve. Magyarország külforgalmának a nagyobb közlekedési vállalatok szállítási kimutatásaiból való öszszeállítására nézve szintén külön albizottság mondott véleményt, illetőleg tárgyalta és helyeselte a stat. szakosztály ebbeli javaslatát. A munkálat a miniszer úr helybenhagyását is kinyervén, és ezen értelemben foly jelenleg egy kísérlet, melynek eredménye mintegy útmutatásul fog szolgálni későbbi hasonló lépéseknek, amennyiben ki fogja deríteni, miben és mennyiben felelhetnek meg a nagyobb közlekedési vállalatok a forgalmunk tekintetében hozzájuk kötött igényeknek. Előadó bemutatja továbbá a statistikai szakosztály által készített indokolt javaslatot hazánk iparstatistikájának elkészítésére. Bemutatja az előmunkálatokat, melyek e czélra fölhasználtattak: az elveket, melyekből alosztály kiindult, és a mintákat, melyek betöltése által a különféle iparágak csoportozatok és osztályok szerint lesznek számba veendők és ki fogják tüntetni az ország teljes iparstatistikai képét. A tanács örömmel fogadja e munkálatot és fontosságát teljesen méltányolván, egyúttal terjedelmesebbnek találja , semhogy iránta a teljes tanácsülésben rögtön határozni lehessen, minélfogva az ügyet külön bizottsághoz utasítja, melynek tagjaiul dr. Konek Sándor egyetemi tanár, Hunfalvy János osztálytag, valamint dr. Krenner Sándor, mint technológiai tanár választottak, szabadságára hagyatván a bizottságnak, hogy tanácskozásaihoz a ministérium iparszakosztályának vezetőjét, továbbá az országos magyar iparegyesület és az ipar- és kereskedelmi kamra néhány tagját is fölkérje. A statistikai szakosztály másik előmunkálatául bemutat előadó Magyarország bűnügyi, fegyintézeti és börtönügyi statiszikájára vonatkozó egy előterjesztést, melyben az ügy fontossága kiemeltetvén, szükségessége is kimutattatik annak, hogy a most már saját törvényei szerint kormányzott Magyarországnak önálló, mindamellett más országokéval is összehasonlítható bűnügyi statistikája legyen. A tanácsban fölmerült azon vélemény, hogy a jelen átmeneti korszakban, midőn a codificatio küszöbén állunk, talán el kellene ez ügyet ejteni addig is, míg megállapított törvények állandó minták használatát lehetségessé teszik, nem talált pártolásra. Sőt határozottan kiemeltetett más oldalról, hogy az átmeneti korszakra is, habár tekintettel a codificationális munkálatokra, kell a bűnügyi adatok pontos gyűjtéséről és helyes feldolgozásáról gondoskodni, miután épen fontos statistikai adatok képezik a codificatiónak és új törvények hozásának megbecsülhetetlen, mellőzhetetlen alapját. E szempontból indulva ki, utasította a tanács ezen tárgyat is külön bizottsághoz, melynek tagjai lesznek : Ocsvay Ferencz igazságügyminiszeri osztálytanácsos és dr. Konek Sándor; a szintén megválasztott dr. Kautz Gyula pedig maga helyett az ország e tekintetben egyik legelső tekintélyét dr. Fauler Tivadart véli fölkérendőnek; mi el is fogadtatván, még a királyi tábla és az ügyvédi kar is fel fog kéretni, hogy e tanácskozmányokba néhány tagot küldjön ki.