Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-11 / 208. szám
Buda-Pest, 1868. 208. szám. Péntek, September 11. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H I V A 'V A O S LAP. Eletixetai áju* : ARIONTAI FOIT AI MabTXUU»é*WM. : Égé» ívre ..... 20 írt FtUtt. ...... 10 , N.gyed^rre...........................5 „ BunAPEtTEM HÁZHOZ HORDVA .‘ Egíws ivr» . . . 18 írt — ki. Filévre Negjedirre .94 . 50 SZERKESZT Ösko: Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Pick kiadóhivatal : Győri Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1-s. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Mioínhirdetésűi: Egyhasábos petit sor egyszeri hírdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Fischer Ede, aradmegyei csendbiztos saját és Árpád, Ilona, Juliánna, Petronella és Ludmilla gyermekei vezetéknevének, nemességük épségben tartása mellett, „ Halasi“ - ra leendő átváltoztatását megengedem. Kehlswhlben, 1868. évi augustus hó 25-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, 8. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Hofecker János ó-budai főelemi tanodabeli főtanitónak, a tanítás és népnevelés terén 58 éven át szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozom, egyszersmind Ferencz József-rendem cancellárját kellőleg utasítván. Kelt Bécsben, 1868. évi September hó 1-jén. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, 8. k. ő császári és Apostoli királyi Felsége, a közös külügyminister előterjesztésére, folyó évi augustus hó 27-én kelt legmagasabb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Herberth Eathkeal báró, cs. kir. követségi tanácsos, a svéd királyi észak-csillagrend lovagkeresztjét, továbbá Caboga-Cerva gróf, cs. kir. kerületi főnök s a jeruzsálemi consulság vezetője, a független Johannitarend tiszteletbeli fogadalmi keresztjét, végre Montlong Oszkár, a majnai frankfurti cs. kir. főconsulság cancellárja, az ozmán Medzsidje-rend 4-ik osztályát elfogadhassák és viselhessék. Szedlarik Miklós püski lakos saját, úgy szinte Miklós, Ferencz, Gyula és Béla fiai vezetéknevének „Szentesi“-re kért átváltoztatása folyó évi 18070. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kastenbaum Márk debreczeni lakos vezetéknevének „Fái“-ra kért átváltoztatása f. évi 18072. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Komlósy Adolf a magyar királyi pénzügyminister által adóhivatali tisztté neveztetett ki. A magyar királyi pénzügyminister Óhidy Lajos volt honvédőrmestert adóhivatali segédtisztté nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminister Kováts Alajost segédtisztté a szolnoki adóhivatalhoz nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminister Molnár Gyulát adóhivatali segédtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister által kineveztettek , I. osztályú adószedőkké: Szontagh Ferencz, Plussich Frigyes, Tóth Károly, Steranicovics Ferencz. II. osztályú adószedőkké: Lager Pál, Nempeger Nándor, Brestyenszky János, Cuculinus Antal, Pankuch Gyula,, Stellmach Endre, Fakla János, Weichlein Nándor, Bartkó György, Friedrich Károly, Farkas Mihály. III. osztályú adószedőkké: Garlathy Ágoston, Grünling József, Mayer Alajos, Paduch Rezső, Vég Antal, Jugan Mihály, Karg Gyula, Trix Bertalan, Kocsis Ágoston, Priviczer Nándor, Szűcs Márton, Hornacsek János, Hammermayer Ágoston. I. osztályú adóhivatali ellenőrökké: Tellyesniczky János, Schreinczer Alajos, Zindl Ferencz, Bajcsik Károly, Stolpa József, Fercsek Ferencz, Scultéti Ambrus, Tomasics Miklós. II. osztályú adóhivatali ellenőrökké: Czollner Károly, Vatkovszky Mihály, Okolicsányi Gusztáv, Krautschneider János, Moncsek István, Grünwald Ágoston, Oestereicher, Simon, Taug Arnold, Kovácsóczi László, Babocsai Gyula, Riedl Károly, Létafi Ferencz, Magos Antal, Albert György, Szinicz István, Schubaly József, Sümeghi József, Plattner Vilmos, Szentessy Vendel, Gernya László, Janotyik József, Dietrich Lajos, Stanick József. III. osztályú adóhivatali ellenőrökké: Halmay József, Incze Sándor, Kozsinszky József, Schön Alajos, Kösztler Károly, Hankesz Jenő, Farkas István, Sárossy Endre, Michna Vilmos, Schreiner József. I. osztályú adóhivati tisztekké: Póka János, Kasztl János, Somossy Gyula, Nagy Ignácz, Krizin Károly, Külley Adolf, Pauer József, Jelinek János. II. osztályú adóhivatali tisztté: Szybalszky Mihály. III. osztályú adóhivatali tisztekké: Smeczer Péter, Szentmihályi István, Wiesel Zsigmond, Fodor László, Makay Pál, Cservinka Lajos, Deutsch Imre, Nagy Lajos, Scheffel Adolf, Marschalkó Károly, Hacker Adolf, Beska János, Szentmarjai Antal, Csicseri Orosz Ágoston, Csébel János, Keleti Antal. A BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISTERIUMOK RENDELETE A SZÉKELY URBÉRISÉGEK TÁRGYÁBAN. Az erdélyi úrbéri viszonyok szabályozása tárgyában 1854. évi junius 21-én kibocsátott, s azóta Erdély nagy részében már tettleg foganatba is ment legfelsőbb rendeletnek 3-ik, 18-ik és 28-ik §§-ai azon kérdésre nézve, hogy a székelyföldön mi tartandó országos kárpótlás alá tartozó urbériségnek, s viszont mi tekintendő magánmegváltás tárgyának ? a bíróságok által különbözőleg értelmeztetvén: miután az erdélyi bíróságok felterjesztései a korábbi bécsi ministériumhoz, és később a volt erdélyi üdv. korlátnoksághoz az említett kérdés egyöntetű és biztos megoldását szabályozó pótrendelet kibocsátása iránt eredménytelenek maradtak, s e körülmény miatt a székelyföldi úrbéri perek igen nagy része még jelenleg is elintézetlenül függ: a birtokviszonyok rendezését s egy czélszerűbb gazdasági rendszer meghonosítását gátló emez akadály elhárítása végett, az országgyűlés mindkét házától nyert felhatalmazásunk, s ő csász.s Apostoli kir. Felsége I. évi martius hó 30-án kelt legmagasabb beleegyezése alapján, e részben az alábbi határozmányokat állapítottuk meg. Előrebocsátva, hogy már az 1846/7-ik évi erdélyi országgyűlésen hozott 3-ik t. czikk az úrbéri szabályozást a székelyföldre is kiterjesztette, s ezen szabályozás alól csak a majorságföldeket és székely örökséget vette ki; sőt az ugyanazon évi 4-ik t. czikk a székelyföldet az úrbéri állományok osztályzatába is belefoglalta; továbbá, hogy az 1848-ik évi erdélyi országgyűlés 4-ik. czikkének a-ik §-a szintén csak a székely örökséget sorolta a tiszta majorságok közé: ezek szerint az urbériség létezése a székelyföldön kétségbe nem vonható, s a most felemlített törvényhozási előzmények után a feladat nem lehet egyéb, mint egyrészről a székely úrbériségek, másrészről pedig a tiszta majorságot képező székely örökségek igazolásánál követendő bizonyítási eljárást szabályozni. Miután pedig Erdély korábbi alkotmányos törvényhozása e téren is a döntő irányelveket már megállapita; miután különösen az 1846/7 évi 3-ik tez. 1-ső §-a az urbériség alapjául az 1819/20. évi összeírást fogadta el; miután továbbá az 1848.4-ik t. ez. 6-ik § a világosan kimondotta, miszerint mindazon telkek és földek, amelyekre nézve az adófizető és fegyvertviselő székely tulajdonosok be nem bizonyíthatnák, hogy azok székely örökséget képeznek, úrbéri természetüeknek tekintendők; miután elvégre az erdélyi úrbéri viszonyok tárgyában 1854. évi junius 21-én kibocsátott legfelsőbb rendeletnek nem lehetett, s nem is volt czélja a korábbi alkotmányos törvényhozás által felállított elveket megmásítani, sőt inkább czélja csak az lehetett és volt, hogy a gyakorlati eljárást amaz elvek életbeléptetésére szabályozza, mindezekből önként következik , hogy amennyiben a most említett legfelsőbb rendelet intézkedései hézagokat mutatnának fel, vagy némely szabályok értelme kétely tárgyát képezhetné: mind a fennforgó hézagok betöltésére, mind pedig a kétes szabályok valódi értelmének megállapítására nézve, az irányt a korábbi alkotmányos törvényhozás elveiből kell meríteni. E szempontok irányadása nyomán, az 1854. évi junius 21-én kelt legfelsőbb rendelet kiegészítéséül a székelyföldi úrbériségek tárgyában a következőket rendeljük: 1. §. Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s ennélfogva országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön az 1846/7. évi 3. t. sz. 1-ső §-a alapján mindazon telek és föld, a mely az 1819/20-ik évi Cziráky-féle országos összeírás alkalmával adózó szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeírásba beiktatva lett, s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig folytonosan országos adót fizetett, s földesúri szolgálmányokat teljesített. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres örök tulajdonává vált. 2. §. Minden oly birtok, a mely az 1819/20-ik évi országos úrbéri összeírásba felvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, amig be nem bizonyittatik, hogy az 1819/20-ik évi összeírás óta az úrbér megszüntetéséig vagy bírósági ítélet, vagy politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt A MAGYAR KIRÁLYI BEÜÜGYMINISTÉRIUM KÖRIRATA VALAMENNYI TÖRVÉNYHATÓSÁGHOZ. Az osztrák-magyar közös külügyministériumnak átirata szerint az osztrák-magyar birodalom számos polgára tévelyeg jelenleg Oroszországban s különösen Pétervárott kereset nélkül, és az ottani követséget és ügynökséget szüntelen gyámolításért zaklatja. Fölhivatik ennélfogva a törvényhatóság, hogy a lakosokat kellőkép figyelmeztesse, miszerint Oroszországba munkára vagy egyéb nyereményes vállalatokra való biztos kilátás nélkül ne menjenek, minthogy ott keresetmódot nehezen találnak és az életfönntartás pénzkészlet hiánya esetében fölötte nagy nehézségekkel van összekötve. Budán, 1868-dik évi September hó 5-én.