Budapesti Közlöny, 1869. augusztus (3. évfolyam, 174-198. szám)
1869-08-01 / 174. szám
Biidfk-PesT, 1869 174. szám Vasarnap augustus 1 BUDAPESTI K Ö Z L 0 N Y. 11 I A” A T A I, O N J . A ír*. Napontai postai síé txuldée&el : Igász ívre..........................20 frt. (Félévre............................10 „ Negyedévre.........................5 . Budapesten házhoz horolva : Egész évre. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 n 50 „ S**js££&z?68EG : Pesten . lstvani-Etcz* 0-ik szína ]. emelet. Eudíhítatal : Pesten, Barátok tere 7. s*. ». földszint. SÉTrítATOK nem küldetnek viasza. Bémnenter- IfD levelek csak .-euden levelezőinktől fo- 780 nj-tmik el. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos ^Értesítőbe-' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért. 100— 2GU-ig 2 frt. zOO—iJOO-ig 3 frt és igy tovább íninden le0 szóént írttal több. MAGÁNBEDETEEFK: Egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ártékb. Előfizetés: Csak : HIVATALOS RÉSZ. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Clement György távirdai biztost és Martin Lajos távirdai főállomási gondnokot ideiglenes minőségű m. kir. távirdai igazgatókká; Zappa Ferencz távirdai vonalellenőrt és Vukovic Adolf első oszt. főtávirászt ideiglenes minőségű m. kir. távirdai főépitészekké; Hildesheim Ferencz távirdai pénztári ellenőrt m. kir. távirdai pénztárnokká; Dobrovszky Ernő távirdai vonal ellenőrt kir. távirdai főállomási gondnokká; Hesske József másodosztályú főtávirászt ideiglenes minőségű m. kir. főállomási gondnokká; Bralter Bódog és Csimponeriy Dénes másod osztályú főtávirászokat m. kir. vonal ellenőrökké; Wettenger Károly és Stipeth Márk másod osztályú főtávirászokat m. kir. pénztári ellenőrökké; nagyajtai Donáth Lajos első osztályú távirászt ideiglenes minőségű m. kir. pénztári ellenőrré ; Zimmermann Henrik, Vécsey István, Horny Gyula, Neuhold János és Pulman István távirászokat valóságos, Katidé Mátyás és lemhényi Dávid Endre távirászokat ideiglenes minőségű m. kir. alépitészekké; Molcsányi Mihályt, Lisztner Lajost, Weber Jánost,Hodalk Istvánt és Hintner Józsefet m. kir. távirdaigazgatósági irodavezetőkké ; Fülöp Sándor távirdai számtisztet és távirászjelöltet , továbbá Boross Ármin, Csernik Ernő, Joannovics Uros, Seydl Alajos, Sárosy Károly, Jovilla Samu, Voletz Sándor, nagyajtai Kovács Gyuda, Grundier Imre, Vidkán Pál távirdai gyakornokokat és Kapocsányi Lázár cs. kir. hadnagy és távirászjelöltet ideiglenes minőségű m. kir. másodosztályú távirászokká nevezte ki. A magyar kir. igazságügyminiszer a pestvárosi helyszinelési bizottsághoz Kocsi Horváth Eleket bizottság-vezetővé és'Igláditz Kálmánt tollnokká nevezte ki. Andrássy Mihály köz- és váltóügyvéd a közalapítványi kir. ügyigazgatósághoz fogalmazógyakornoknak neveztetett ki. Hoffenbradl András esztergomi lakos vezetéknevének „Reményhen kért átváltoztatása folyó évi 15.227. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kafka (Nossian) Vilmos sassini lakosnak, az általa már eddig is használt „Nossian“ vezetéknévnek további használhatása a folyó évi 15.179. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. _______ A temesvári m. k. pénzügyigazgatóság által kupás Kupkay Péter és csatószeghi Péterffy Zsigmond másodosztályú irodai tisztek, első osztályú irodatisztekké , továbbá Szojadinovits Sándor és Geml József másodoszt. irodatisztekké; Siphnios Miltiad és Sineratz Döme irodasegédekké, végre Babitzky Lajos dijas kezelési gyakornokká neveztettek ki. _______ A temesvári papír, keményítő- , vegytanművek gyári részvénytársaság alapszabályai, é. 12.333 az. a. a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m.kir. ministeriumnál a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Somogymegyei Kaposmérő községben évenkint ápril hó 1-én, május 18 án, junius 14-én és september 30-án országos vásárok fognak tartatni, mi ezennel közhírré tétetik. Kelt Pesten, 1869-ik évi julius hó 2- án.. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi , m. kir. ministeriumtól. Temesmegyébe kebelezett Buziás mezővárosában évenkint január 23-án és ápril 24-kén még két országos vásár fog tartatni; mi ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1869. évi julius hó 28-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumtól. A kassai keményítőgyár részvénytársaság alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. ministeriumnál i. é. 13701. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Folyó évi augusztus hó 1-én Budán a Császárfürdőben egy uj postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai küldemények felvételével foglalkozand. Összeköttetésben lesz a Császár-fürdő és budavári postahivatal közt naponkint egyszer közlekedő gyalog küldöncz postajárat, továbbá a Pest és Neszmély közt közlekedő karol-posta-járat által, és a reggel 9 óra és esteli 5 órakor Pestről Budára induló gőzhajóval. A gyalog-küldőn ez a Császár-fürdőből délután 3 órakor és a budavári postahivataltól délután 4 órakor indul el. Pest, 1869. julius hó 31-én. A m. k. postaigazgatóság. Az ELSŐ MAGYAR - GÁCSORSZÁGI VASÚT ENGEDÉLY OK M Á NY A. (Folytatás.) 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő általános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók : A) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony Mihályitól Mező- Laborczig legyen úgy, mint egy áll a százötvenhez (1: 150), Mező-Laborcztól az ország határáig legyen úgy, mint egy áll a betsenhez (1: 70). Ezen maximál-emelkedés felemelése 1: 70 től legfeljebb 1: 60-ig megengedhető, azon esetben, ha az által a vonal megfelelő megrövidítése érezhetik el. Várjon ezen felemelés 1: 70-töl legfeljebb 1: 60 ig megengedhető-e, ez iránt a kormány határoz. A kanyarodásoknak a nyílt pályán nem szabad 280 méternél kisebb félátmérővel bírniük. Ezen maximál emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek — melyek meghatározására az építési nehézségek irányadók — alkalmazhatása iránt a kormány dönt. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalaknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia ; ezenkívül még az építési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség mint tartalékkövecs helyezendő el. A műépítmények — a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi — boltozandók vagy kő lappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állítandók elő. A mennyiben pedig a pálya e végre kellő magassággal nem birna, ez esetben legalább a hídoszlopok készítendők kőanyagból, miglen a felső szerkezet, a gerendák, valamint a befedés fából is előállíthatók. Az ondova-híd Vásárhelynél, és a laborczhíd Csebinye felett egészen fából építhetők, de csak tölgy- vagy vörös fenyőfából (Lärchenholz). A kisebb hidak felépítményei szintén tölgy vagy vörös fenyőfából készítendők. I B) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a siutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok s szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalakra nézve megállapittattak. ( E tekintetben különösen felemlíttetik, hogy a sinek a mihályi-mező-laborczi szakaszon a , könnyebb és kisebb szabvány-szelvényi mintából, , t. i. egy bécsi láb hosszúságban 207a vámfont sulylyal bírók, a Mező-Laborcztól az ország határáig terjedő szakaszon a nehezebb és nagyobb szabvány-szelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hoszszúságban 2212 vámfont súlylyal bírók legyenek ; a kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (inpragnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pályának és az állomások sinutainak előállításához szükséges felépítmény-anyagokon kívül ezeknek még 1 százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalék anyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyagot kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni. Amennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok után járó behozatali vám egészben az engedélyeseket fogja terhelni.