Budapesti Közlöny, 1871. április (5. évfolyam, 75-99. szám)
1871-04-01 / 75. szám
látjuk, jövőben is oly nagy időt kívánna, mint a múltban, mert a tudomány igen sok segédeszközt jelölt már ki a hatalom számára ; az anyagi jólét is sokkal nagyobb mérvben elterjedt már, és így nálunk Magyarországban is, hogysem talán azon észrevétellel álhatnánk szemközt, hogy ha Francziaországnak századok kellettek ehhez, nekünk is ugyanannyira lesz talán szükségünk. Nem, nálunk a civilisatió és anyagi jólétünk jelen fokánál fogva sokkal kevesebb időbe fog ez kerülni, mint került Francziaországban. De hogy akár a közlekedési ministérium mint a végrehajtó hatalom egyik orgánuma, akár egy ilyen qyerebizottság az összes közlekedési rendszerre nézve, ma már oly rendszert tudjon a képviselőháznak ajánlani, melyet nyugodtan és habozás nélkül elfogadhasson, ezt nekem szabad legyen kétségbe vonnom. Elvégre a t. képviselő úr érezvén saját indítványának nehézségeit a keresztülvitelnél, ép úgy mint az elfogadásnál, annak azon értelmét kívánta tulajdoníttatni, hogy hiszen nem azért fog ezen munkálat készíttetni, hogy ezt a törvényhozás elfogadja, hanem azért, hogy a közönség előtt mintegy materiale gyanánt álljon, mely segédeszközül szolgálhat a jövőben teendő intézkedésekre nézve. Bocsánatot kérek, hanem maga a t. képviselő úr sem fogja állítani, sem én irányomban, sem a képv.ház bármelyik tagja irányában, hogy egy ilyenquere megállapodásai az általános haladással szemközt, melyek ezen dolgokra nézve mai világban történik, az ultimátumot mondják ki. Ezen munkálat ép úgy magán fogja viselni a gyarlóság jeleit és a módosítás szükségét, mint akármely más mű, mint akármely más fölfedezés és theória, melyet a tudomány felállít és a tapasztalat kiderít. E tekintetben tehát maga az ország igen keveset nyert volna azon igen nehéz és hoszszadalmas munkálat által, melyet az Országgyűlés e tekintetben elhatározott volna. Az igen. képviselő úr hosszasan nyilatkozott a mostani vasúthálózat tekintetében követett eljárás iránt. Különösen kiemelte azt, hogy vasutakat építünk mintegy a magunk tűzhelye számára, és nem gondolunk az international öszszeköttetéssel. Már ez is mutatja azt, hogy mennyi értéke van annak, hogy maga a törvényhozó testület állapítsa meg a vasúti rendszert. Hiszen a végpontok iránti határozat nem tisztán tőlünk függ, hanem azon szomszéd hatalomtól,mely a csatlakozási pontot megadja. Erre is az enquette fog nekünk véleményt adni ? Holott semmi eszköze sincs a határozathozatalra ? Mondatott, hogy nincs meghatározva a csatlakozási pont a törökországi vasutak irányában. Ezen észrevétel helyes. A kormány feladatának ismeri a végpontok meghatározását végrehajtani, és e tekintetben az alkudozások folyamatban vannak. De ez csakugyan nem egy nyilvánosan működő enquete feladata, hanem feladata azon diplomatiai eljárásnak, melyről, hála istennek a kormány ma már rendelkezik, így áll a dolog az oláhországi összeköttetésre nézve is. Egyébiránt bátor vagyok megjegyezni, hogy nem áll teljesen az, amit a képv. ur a külföldi összeköttetésekre nézve felhozott, hogy t. i. nincs semmi összeköttetésünk , és úgy hiszem, nem is vette ily értelemben. Mert hiszen az örökös tartományokkal való érintkezést mindenki ismeri; továbbá mindenki tudja, hogy a kassa oderbergi vonal Éjszak-Németországgal közvetíti az összeköttetést ; hogy meg van állapítva a vasúti összeköttetés Styriával ; meg van állapítva az adriai tengerrel való összeköttetés Fiuménál; Gácsországgal is el van határozva az összeköttetés és létesülő félben is van már. Ennélfogva a t. képv. ur ezen észrevétele általánosságban nem áll. Akkor, midőn a t. képv. ur a budget tárgyalása alkalmával ezen indítványát előhozta, támogatta azt körülbelül ugyanazon indokokkal, melyeket most is előhozott. Később az országos budget tárgyalása alkalmával az országos közlekedési ügy volt a képviselő urak felszólalásának anyaga, úgy a közutakra nézve, valamint a vízi összeköttetésekre nézve a t. képviselő urak nyilatkoztak, és azon nyilatkozatok érvényre jutottak egy határozatban, melyet, ha jól emlékszem, Mocsáry képviselő úr terjesztett elő arra nézve, hogy a közlekedésügyi miniszer a közutak hálózata iránt a jövő budget alkalmával tegyen előterjesztést. Továbbá az alkalommal meglehet talán azon előadás módból, melyet szerencsém volt akkor tenni, merítette azon határozatot, hogy többet ezúttal tenni nem akar, nem akar tenni, mert czélszerűnek nem látta. Annálfogva énnekem e pillanatban nem marad egyéb kérésem, minthogy a képviselőház a budget tárgyalása alkalmával hozott azon határozatnál maradva, ezen határozati javaslatot, mint amelynek practicus kivitelét úgy sem látja lehetőnek, ezúttal is elfogadni ne méltóztassék. Simonyi Ernő : Az enquét hoszadalmas munkálata ellen kijelenti, hogy egyszer mégis csak meg kell kezdeni a munkálatot, s mennél tovább késik az, annál inkább elodáztatik az eredmény. Ajánlja újból indítványát. A ház az indítványt nem fogadja el. Napirenden van ezután Iványi következő hat. javaslata . Tekintve egyrészről, hogy az államnak minél képzettebb és megbízhatóbb tisztviselőkre van szüksége, és hogy az alkalmazásnál a legkitűnőbbeket és érdemesebbeket illeti az elsőség, mi pályázat útján érhető el legcélszerűbben. Tekintve azonban másrészről, hogy némely, főleg magasabb hivataloknál a jó ügyvezetés és felelősség lényeges föltételét a főnök különös személyes bizodalma képezi s azért ezeknek betöltésénél a miniszert ily korlátok közé szorítani nem lehet. Utasítja a képviselőház a ministériumot, hogy törvényjavaslatot készítsen, mely szerint az államtitkári, miniszeri tanácsosi és ezekkel egyrangú, valamint az elnöki titkári állomások kivételével minden rendszeresített államhivatal előre meghatározott vizsgálat és bizonyítványok alapján, az illető miniszer által kinevezett bizottmány előtt tartandó pályázat útján töltessék be, fennmaradván a miniszernek a jog, mely szerint az ajánlottak közül szabadon választhasson. Iványi Dániel indokolása után a ház 70 szóval 62 ellenében ezen hat javaslat napirendre tűzését elhatározza. Tárgyalás alá kerül ezután a központi bizottság jelentése az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló 352. számú törvényjavaslat tárgyában. A jelentés így hangzik: A központi bizottság tanácskozás alá vévén az igazságügyi miniszer által bemutatott 352. számmal jelölt törvényjavaslatot, ezt alapelveiben magáévá tette ; miután azonban mind alakjára, mind beosztására nézve nagyobb mérvű módosításokat tett, a ./■ alatt mellékelt módosított szövegezést, melyet tárgyalási alapul az igazságügyi miniszer is elfogadott, a következő czím alatt: „Törvényjavaslat az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről“ —at. háznak elfogadásra ajánlja. Előadó: Huszár Imre. Az előadó felszólalása után a ház ezen, a központi bizottság által ajánlott törvényjavaslatot minden vita nélkül elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. A részletes vitánál többen szólaltak fel; az első és második szakasznál Kiss János és Madarász József módosítványokat nyújtanak be, de a ház azok mellőzésével, a törvényjavaslat címét, úgy a következő szakaszokat is minden változás nélkül a központi bizottság következő szövegezése szerint fogadja el: Törvényjavaslat az 1848-ik évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. I. Fejezet. * I Általános határozatok. 1. §. Úrbéri földbirtokoknak azon telkek tekintendők, a melyek az úrbéri táblákba, mint az ur-béri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek ismertettek, — akár voltak ezek úrbéri, akár urbért pótló szerződési bánás alá vetve. Elfogadtatik. 2. §. Az úrbéri kapcsolatnak az 1848-iki törvények által tett megszüntetése következtében, a volt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban (úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek) teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal bírnak. 1711 Elfogadtatik. I 3. §. Az úrbéri telkekkel a volt úrbéresek tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes utón elkülönzendő legelők, nemkülönben azon erdők és nádasok is, s melyek az úrbéri faizás és nádlás fejében a volt úrbéreseknek az úrbéri telkek után illetményképen adattak vagy adatni fognak. Elfogadtatik. 4. §. Az úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állományának törvényes mértéke, az eddigi úrbéri törvények által meg lévén állapítva, ez szolgáland minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmértékül. Elfogadtatik. 5. §. Az 1848. IX. törvényczikk által, az úrbéri kapcsolat véglegesen meg lévén szüntetve , az úrbéri kapcsolatból eredő és származtatott következő jogok és kötelezettségek is elenyésztek: 1. a házatlan úrbéri zsellérek (subinquilini) tartozásai ; 2. a pálinka-kazánoktól fizetett díjak, amenynyiban ezek az úrbéri viszonyon alapulnak ; 3. az úrbéri telken nyitott boltoktól a bérszedés joga; 4. a földesúrnak azon joga, mely szerint egykori jobbágyának, a tégla- vagy mészégetést, a kővágást, agyag- vagy föveny-ásást annak földjén megtilthatta, vagy ezen jog gyakorlásáért magának szolgáltatást köthetett ki, ahol ezen jog a jobbágyi kapcsolat megszüntetéséig gyakoroltatott , és ezeken kívül 5. a kizárólagos mészárszéki jog. A még fennálló többi királyi kisebb haszonvételek szabályozásáról külön törvények intézkednek. — Elfogadtatik. 6. §. A mennyiben az 1848. XII. törvényczikk által a volt földesuraknak biztosított kármentesítés még kiszolgáltatva nem volna, a megtéritendő összeg kiszámítása az 1868. XXXIII. törvényczikk 5. § ának határozatai, a kifizetés pedig az eddig fennállott szabályok szerint történik. — Elfogadtatik. II. Fejezet. Puszta telkek. 7. §. A puszta telkek (sessiones desertae), azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e puszta telkeknek 1848. évi május 1-én birtokában voltak. — Elfogadtatik. 8. §. Pusztatelkek után, melyekért országos kárpótlás fizettetett, vagy fizettetni fog, az úrbéri legelő- és erdő-, illetőleg nádas-illetmény szintén úgy kiadandó, mint más úrbéri birtok után.— Elfogadtatik. 9. §. Pusztatelkek egyes részei, melyek 1848. május 1-je előtt nem úrbéri vagy urbért pótló szerződés szerint, hanem az 1836. IV. t. ez. 14. f a értelmében a megszállásig viszonszolgáltatás terhe alatt osztattak ki , szintén a birtokosok tulajdonai maradnak és a kárpótlás azokért is az átalános úrbéri kárpótlási szabályok szerint aránylag adandó ki.— Elfogadtatik. III. Fejezet, foglalások. 10. f. Az úrbéri állománynak a földesúri magánbirtokból vagy a közösekből foglalás által keletkezett minden nagyobbitása, nemkülönben annak a volt földesuraság által tett foglalásból származó kevesbítése ott, ahol az úrbéri rendezés még meg nem történt, vagy a közösség a legelőre, erdőre vagy nádasra nézve a volt földesur s a volt úrbéresek közt még fennáll, az eddigi törvények szerint ítélendő meg; azonban a következő korlátok közt: a) az 1820. évi január 1-ig fennállott békés birtok se egyik, se másik részről meg nem támadható ; b) az 1820. évi január 1-je óta 1859-ik év végéig történt foglalások iránti kereset csak azon esetben érvényesíthető , ha ezen kereset akár külön per utján, akár pedig együttlépesen az úrbéri rendbeszedési,legelő- vagy erdőelküilönzési perrel, már 1859-ik év deczember 31-ikéig megindittatott; c) mind az 1859-ik év végéig tett foglalások iránti kereset, a mennyiben ennek az a) és b) pontok értelmében helye van, mind pedig az *