Budapesti Közlöny, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-07 / 205. szám

fosztva, s a szerencsétlenekért mit sem tehet. A franczia lakosság részéről sem igen jutnak jóté­teményekhez, a­mennyiben a lengyeleket sok fran­czia „prussien“ eknek nézi. Kievi tudósítás szerint a cholera ott iszonyúan dühöng. A belgrádi „Jedinstvo“nak is jelentik Sebasto­­polból, hogy a cholera s a hagymáz az azovi ten­ger környékén a legnagyobb mértékben pusztít. — HaLÁSZ Imre, ministerelnöki osztálytanácsos, ki szintén a ministerelnök kíséretében megy Salzburgba, ti­gnap reggel utazott Bécsbe. — A CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY emlékére írandó köl­teményre a pályázati idő meghosszabbíttatott. Az em­lék­kert választmánya aug. 25-én tartott ülésében, a bí­­ráló bizottmány azon jelentése folytán, hogy a múlt évi aug. 15 ig, és folyó évi aug. 1-ig meghosszabbított határnapig beérkezett pályaművek közül általános ran­­hecscsel egyik sem bir, s igy a 40 db arany pályadij egyiknek sem ítéltethetik oda, s a pályázatot ismét meghosszabbitotta folyó évi okt. hó 1-ig. Egyszersmind elhatározta, mikép az e czélra kitűzött 40 db arany az aránylag legjobb műre is ki fog adatni, a­honnan az eddig beérkezett költemények továbbra is pályázó mű­vi­küt fognak tekintetni. (Debreczin.) — Az „Ellenőr“ irodalmi és színészeti ünnepély­re hivja fel a közönség figyelmét : „A nemzeti színház kitűnő tagja s az irodalmi téren is hasznosan működő Szigeti József már 30 év óta működik ama pályán, melynek annyi tövise van. Barátai gondolnak is rá, hogy emlékezetessé tegyék a hosszú és nemesen megfu­tott pálya évfordulati napját. A nemzeti színháznál ak­kor Szigeti legújabb darabját „Toldi Miklóst“ adják, melynek első szerepét Benczét maga az író játsza, s ek­­kér a színműíró és előadó művész egyszerre álland a közönség előtt. Valószínüleg a közönség is hozzájáru­­land a jelentőségteljes alkalom emeléséhez, s el fog kö­vetni mindent, hogy a művészt, ki annyiszor gyönyör­ködtette, s a népszinmük­et, ki a magyar népélet annyi tősgyökeres alakját vitte a színpadra, kitüntesse.“ — A HONVÉDMENHÁZ-ÉPÍTŐ bizottság elnöke Vi­­vlats János ur, a honvédmenház alapkövének letétele alkalmából felhívja mindazokat, kik a 48 — 49-ki ese­ményekre vonatkozó okmányt, vagy emléket az alapkő alá letenni óhajtanak, hogy ezeket hozzá (Pest, Két­­nyul utcza 8. szám), eredetiben vagy másolatban, mi­­nél előbb beküldeni szíveskedjenek. — BOER IgNÁCZ úr, Pesten, az „úri utczá“ ban levő alapnövelde tulajdonosa, az idén még két ben lakó fiú növendéket kész intézetébe befogadni. A nevelés te­rén tanúsított hivatottsága Boer urat méltán ajánlja a szülők és gyámok figyelmébe. — AZ ORSZ. ERDÉSZETI EGYESÜLET EZ ÉVI KÖZ­GYŰLÉSE Pesten fog megtartatni. Az igazolójegy, melynek előm­itatásával úgy a vaspályákon mint a Du­nán is leszállított dijárt utazhatni, minden egyleti tag­nak jó előre meg fog küldetni. — ÜNNEPÉLYREND a m. kir. észak bihari 46-ik honvédzászlóalj által sz­elt Debreczen városban tar­tandó zászlószentelés alkalmára 1871. szeptember hó 9-én. 1) D. u. 3 és fél órakor zászlóanya Tisza Kál­­mánné szül. Deg­nfeld Hana grófnő ünnepélyes fogad­tatása a honvéd-tisztikar által a vasútnál. Diszkiséret a honvédlovasság részéről. 2) Délután 6 órakor a zászló­alj tisztikarának tisz­elgése a zászlóanyánál. 3) Estve 9 órakor nagy tak­arodó katonai zenével, s fáklyás­ zene a honvédség összes legénysége által, a debreczeni dalár­da közreműködésével a zászlóanya tiszteletére. 1871. szept. hó 10-kén. 1) Reggel 5 órakor honvéd-virradó ze­nével. 2) A zászlóalj 8 és fél órakor a ref. nagy templom előtt tömegben vesz állást, a huszár század félszázadon­­kir.t a jobb és balszárny­on áll fel. 3) Ezután véghezmegy az isteni tisztelet megtartása mellett a zászló felszente­lése. 4) Délután 2 órakor a zászlóanya által a kaszinó termében rendezett diszebéd, melyhez külön meghívó jegyek szolgálnak. Ugyanakkor a legénység lakomája a nagyerdőn a város költségén. 5) Estve 9 órakor zárt­körű tánczvigalom a városi színházban, a honvéd-tisz­tikar által rendezve, melyben külön meghívó jegygyel lehet résztvenni. — Talált PÉNZÖSSZEG. A Kerepesi­ uton egy sze­gény cseléd tetemes pénzösszeget talált, és azt a fő­­kapitányságnak beszolgáltatta, hol tulajdonosa annak átvétele végett jelentkezhetik. 4594 — SIAGUNA ÉRSEK JUBILAEUMA. Az ünnepélyes nap sept. 3 ha volt. Siaguna már öreg, törődött ember, ki nem szereti a nyilvános ünnepélyeket, s ezek elől Nagy- Szebenből magányos nyaralójába vonult vissza. Ennek daczára tisztelői a napot fényesen megülték. Már előt­te való estén számos küldöttség érkezett Szebenbe. Ez este a gör.-keleti seminarium fényesen volt kivilágítva s több transparent emlékezteté az ott összegyűlt közön­séget Siaguna életének főbb mozzanataira. 9 óra tájban nagy fáklyásmenet vonult az érseki lak felé, s a tisztel­gők nevében Bologa üdv. tanácsos tartott beszédet. A szónok melegen emelte ki az érsek sokszoros érdemeit, s midőn Siaguna éltetésével fejezte be szavait, az éljent legzajosabban visszhangoztatták. E beszédre Siaguna nevében a karánsebesi püspök, Popaszu válaszolt, sza­vait azzal végezvén, hogy éltette a fejedelmet. Ez éljent a jelenvoltak háromszorosán a legzajosabban viszhan­goztatták Ezután a zenekar játszott, a dalárda énekelt, s a közönség folytonos éljenzés között oszlott szét. Más­nap ünnepélyes isteni tisztelet volt, azután pedig a kül­döttségek fe­jezték ki tisztelgésüket, melyet szintén Po­paszu püspök fogadott. Délben nagy lakoma volt, me­lyen éltették a fejedelmet, a hazát s az ünnepeltet. — Ez ünnepélyek azért érdemelnek figyelmet, mert tanú­ságot tettek arról, hogy a románok jó nagy része élénk elismeréssel viseltetik Siaguna érseknek hazafias, mérsé­kelt politikája iránt. Báró Siaguna érsek 25 éves főpásztorkodási jubilaeuma alkalmából híveihez a következő pász­torlevelet intézte, melyben főként azt magyarázza, hogy a g. ker. egyház canonjai az idők viharai által mit sem vesztettek fényükből, sőt értékük nö­vekedett, miután más népek is fordítják azt anya­nyelvükre s tanulmányozzák. Fontoljátok meg — úgymond — csak a következő 8 elvét az egyházi canonnak, hogy 1. Keleti egyházunk szervezetében csak az egyenjogosított egyházszemélyzet s a hivő a népté­­nyezők, s nem szenved meg kebelében semmi ki­váltságot vagy pártfogást (patronatus). 2. Nálunk a világiak is képesítve vannak, akár a legfőbb egyházi méltóságra emelkedni. 3. Egyházi szervezetünk bir alkotmánynyal, azaz egyházi törvényhozás- és közigazgatással. 4. A kanonoktól — közzsinat nélkül — semmi eltérést nem tűr. 5. Szervezetünk szerint a perlekedések válasz­tott bíróság előtt döntethetnek el véglegesen. 6 Az egyházi méltóságok nem a püspöki hata­lom, hanem a törvény méltóságától függnek. 7. A püspökök és egyház szolgái egy nemzeti­­ségű­ek legyenek s egymás helybenhagyásával in­tézkedhessenek. 8. Az egyházi személyzet és a nép olvassák a bibliát (mi a katholikusoknál máig is tiltva van), miből következik, hogy a biblia s a szertartások könyvei a keresztény népek nyelvére fordítandók, hogy a püspökségek, zsinatok s az összes egy­házi közigazgatás a nép nyelvén vitessék. Igaz, hogy a főelvek a gyakorlatban nem min­dig alkalmaztattak, azon okból, mert az államok az első keresztény császár, a nagy Constantin ko­rától fogva absolutistikusok, vagy részben alkot­mányosak ugyan, de az egyházzal szemben abso­­lutisták voltak. Hála istennek­­ megértük, hogy 1848-ban kimondatott a vallások egyenlősége s az államtóli függetlensége, a korona csupán a legfelsőbb felügyelet jogát tartván meg. Ezen elv az 1868. IX. t. sz. által helybenhagyatott, és en­nek folytán mi megalkottuk egyházi, iskolai és alapítványi közrendszabályainkat, melyek 1869- ben felsőbb helyen szentesittettek. Legyetek te­hát mindig hívek az egyház és az ország törvé­nyeihez ! — végzi szavait a derék főpap. * 20 — Tűzoltó-szövetségi ünnepély. A folyó hó­ban Pesten tartandó tűzoltó szövetségi ünnepélyben való részvételre eddigelé az ország különböző részeiből 7­00-an felül jelentkeztek résztvevők. A tűzoltó szövet­ségi ünnepély költségeihez a felkért biztosító-társula­­tok következő összegekkel járultak : Az első általános magyar biztosító­társulat e ezérr a 100 frtot, a „Duna“ 20 forintot, a „Victoria“ pedig 50 frtot adott.­­ A PESTI KATH. LEGÉNY-EGYLET jövő pénte­ken, sept. 8. reggeli 10 órakor ünnepli alapíttatásának tizenhatodik évfordulóját, az egylet nagy termében, a Király-utcza és gyár-utcza sarkán. A MAGYARORSZÁGI KIÁLLITVÁNYOK JEGYZÉKE AZ 1871. LONDONI NEMZET­KÖZI KIÁLLÍTÁSON. I. osztály. Mindennemű festmények. Tájkép(Kohlbach völgye) olajfestmény Brodszky Sándor, Pest, keleti csarnok XVII. terem. A szám­űzött parkja olajfestmény, Keleti Gusztáv, Pest, keleti csanok déli lépcsőház. Amor és Psyche, Lotz F. K., Pest, keleti csarnok XVIII. terem. Táj­kép Markó Ferencz, Pest, déli csarnok nyugati oldala. Tájkép, Markó Károly, Pest, déli csarnok nyugati oldala. A keresztények üldözése, törté­nelmi kép, Molnár József, Új-Pest, keleti csarnok éjszaki lépcsőház. Coriolan Róma előtt, történelmi kép, Orlay Soma, Pest, a déli csarnok keleti elő­tere. Humoristicus vázlatok, Országh Antal, Buda, déli csarnok nyugati oldal. Dante és Beatrice tör­ténelmi kép, Than Mór, Pest, keleti csarnok éj­szaki lépcsőház. II. osztály. Szobrászat, faragványok, műipari munkák. Keresztelő sz. János márványszobrocskája, ide­ális mellszobor, Nympha gyps szobra, Dunaiszky László, Pest, déli csarnok nyugati rész. Pulszky­­ Ferencz gyps érme, Liszt Ferencz márvány szobra, | Kugler Ferencz, Pest, déli csarnok nyugati rész. | Márványszobor P. K. L., Márvány tábla, Minta­könyv, Komorner S.,Pest, keleti árkáda, déli csar­nok nyugati rész. Faragott veder mahagóni-fából, Szabó József, Buda, keleti árkáda, déli csarnok­­ nyugati rész. Ékszer-doboz, Bradicich József, Buda,­­ keleti arkáda, déli csarnok nyugati rész. Ékszer­doboz, Leffler Antal, Pest, keleti arkáda, déli csar­nok nyugati rész. Mü-album, Posner Károly Lajos, Pest, keleti arkáda, déli csarnok nyugati rész. Mü-album, Mangold Mór, Pest, nyugati csarnok IX. terem. Mü-kötet, Czettel Gyula, Pest, déli csarnok nyugati rész. Mü-kötet, Kirchner Ferencz, Pest, déli csarnok nyugati rész. Batthyányi Lajos szobra vert ezüstből. Marinkovszky József, Pest, déli csarnok nyugati rész. III. osztály.­ ­ Vésnöki munkák, fametszvények, fényképészet stb. Kőmetszet, olasz tájkép, Engerth Vilmos, Pest, az Albert-csarnok felső karzata. Kőmetszetek tok­ban, Kutassy E., Pest, déli csarnok nyugati rész. Koronázási album, Deutsch L. és M., Pest, déli csarnok nyugati rész. Album nyomtatványi min­tákkal, Deutsch Lipót, Pest, déli csarnok nyugati rész. Album, Laufer Vilmos, Pest, déli csar­nok nyugati rész. Nyomtatványi minták, Fries József, Debreczen, déli csarnok nyugati rész. Vonalzott minták, I só magyar vonalzó intézet, Pestről, déli csarnok nyugati rész. Fénykép, Eszterházy Alice grófnő, a buda­pesti Jáncz­­hid, Borsos József, Pest , az Albert-csarnok felső karzata. Fényképek keretben, Streliszky L., Pest, az Albert csarnok felső karzata Fényképek keretben, Schrecker J., Pest, az Albert-csarnok felső karzata. Fényképek keretben,Gondy és Egey, Debreczen, az Albert csarnok felső karzata. Album gyermekek fényképeivel Zománcz fénykép. Keret fényképészeti arczképekkel, Doctor és Kozmata,­­ Pest, déli csarnok nyugati rész, déli folyosó nyu­gati része. Csomag fénykép, Zograf és Zinsler, Pest, déli csarnok nyugati rész, déli folyosó nyu­gati része. IV. osztály. Építészeti mernék és rajzok. A pesti vízvezeték tervei: Lindley Vilmos, Pest, déli folyosó nyugati rész. A pesti népkert terve.

Next