Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1871-11-01 / 251. szám

KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. Thiers a seine-et oi­se­ megyei tanács tagjainak elfogadása alkalmával ezt mondá: „Azt állítják, hogy én nem vagyok republicánus meggyőződésből, de mindenesetre republicánus vagyok kötelességből. Francziaország reám bízta a köztársaságot, s én azt megőrizni igyekszem a rend és tevékenység eszméi által, melyek Euró­pára nézve megnyugtatók. Én inkább republicánus vagyok, mint azok, kik republicánusoknak neve­zik magukat, és kik a köztársaságot aggodalom s rettegés tárgyává teszik, s én republicánusokhoz fordulok, midőn ezt mondom .• Segítsenek önök nekem a köztársaságot a rend által megalapítni, s ne tegyék ki a franczia nemzetet azon esélynek, hogy az oly nemzet gyanánt tekintessék, mely nem képes önmagát kormányozni.“ Lehoeuf tábornagy hihetőleg föl fog hivatni, hogy a vizsgáló­bizottmány előtt védelmezze ma­gát. A párisi helyhatóság viszonzási lakomát szán­dékozik adni a londoni helyhatóságnak. A lakoma ideje még nincs meghatározva. Alaptalan azon hír, mintha Thiers néhány na­­pot az Elysée-palotában szándékoznék tölteni. Ő csak akkor fogna az Elysée-ben lakni, ha a nem­zetgyű­lés Párisba térne vissza. Goulard Franfartba utazik, a szerződés hátra­levő részleteinek elintézése végett. St.­Va­lier visszatért Nancy­ba, mint Manteuffel tábornok mellett levő franczia képviselő.“ Mint Versailles-ből oct. 30-ról jelentik, Thiers egy pénteken tartott beszédben azt mondá, hogy elérkezett a perez arra, hogy a vétkesek irányában mérséklettség használtassák, azonban a „kegye­lem“ szót nem mondá ki.­­ E szerint a küszöbön álló armistia iránti hírek alaptalanok. Ferry­nek marseille-i megye­főnökké kinevezte­­tése megc­áfoltatik. A „Times“ p­riss levelezője oct. 27-től követ­kező közléseket hoz : Gróf Benedek némely vidéki lapokat táviratilag­ értesítette arról, hogy ő nem fog válaszolni a né-­­met hivatalos lap megtámadásaira. Choiseul, az olaszországi franczia követ, le­­­mondott, újabban fölvett szárazföldi tagok által leszavaz­tattak volna. Az angolok részéről — úgymond — soha semmiféle elégületlenség sem létezett­ — el­lenkezőleg a szavazás, minden elvi, s közpoliti­kai kérdés iránt majdnem egyhangú volt. A ta­gok mindnyájan elismerik azon tényt, hogy a po­litikai s társadalmi mozgalmak csupán különböző p­ázisai a munka fölszabadítása végetti nagy küzdelemnek. — A múlt szombati meeting egy kü­lön angol szövetségi tanács alakítása végett tar­tatott , — mivel a megszaporodott teendők követ­keztében, az egyetemes tanácsnak lehetetlen a tisztán angol ügyeket elintézni, az egész társulat érdekeinek elhanyagolása nélkül. A nyilatkozat e hangzatos phrasissal végződik : „A jövő esemé­nyek megmutatandják, hogy várjon a munkás­­osztály az „Internationale“-t méltónak tartja-e a támogatásra. Higgye el ön, az „Internationale“ még fontosabb szerepet fog játszani, mint eddig tévé, mind a politikai mozgalomban, mind az Angliában küszöbön álló munka iránti küzde­lemben.“ London, oct. 30. A Gladstone által választóihoz intézett beszédet a lapok általában méltánylással fogadják. ANGOL ügyek. Mint a „Times“ nak távírják, Barry, a munká­sok és peer-ek közti új szövetség kincstárnoka, oct. 27-én kezdett meg Handersfield-ben egy oly felol­vasási körutat, melyet az összes nagy gyár­váro­sokra kiterjeszteni szándékozik. Beszédének tár­gyát az ismeretes 7 határozat képezé, s megjegy­zései folyamában azt mondá, hogy ama 7 határo­zat gondosan rostáltatott ki 24 határozat közül. Scott Russell történetesen találkozott vele, s meg­pendíté a mozgalmat, s azok, kik az okiratokat aláírták, kötelezték magukat 1 millió lakást talál­ni föl, 1 millió ügyes munkás számára. Hosszasan kiterjeszkedett a többi határozatokra, s bizalmát nyilvánítá azok elfogadtatása iránt. A hallgatóság igen csekély számú volt, s a jelenlevők közül is csak kevesen voltak munkások. Az ügy iránt sem­mi érdekeltség sem tanúsíttatott, s a hallgatóság­nak több mint fele még a beszéd bevégezte előtt eltávozott. Elnök nem volt. A „Times“-ban John Ctales, az „Internationale“ fő­titkára, helyreigazítja e lapnak az „Internatio­nale“ legutóbbi üléséről hozott, s lapunkban is említett közlését. Előszö­r is azt állítja, hogy az „Internationale“ semmiféle értelemben sem titkos társulat, a­mennyiben annak meeting-jei a tagok számára mindig, s a hatóság számára is igen gyakran nyitva állanak.­­ Továbbá azon állítást, mintha „a társulat eddig elő nem támogatatott volna az angol munkások által, s mintha a leg­utóbbi politikai röpirat közzététele óta számos aláírók visszavonták volna aláírásaikat,“ a tények durva elferdítésének nyilvánítja, mivel az An­gliában levő több ezer tag közül csupán ketten, Lucraft és Ullger, vonták vissza aláírásukat. — Szintoly valótlan — szerinte — azon állítás is, mintha az angol véleményt képviselő tagok az 5516 N­É­M­E­T ÜGYE­K. Berlinben a birodalmi gyűlés október 30-iki ülésében az 1872-ki költségvetési törvény első tár­gyalása folyt. Delbrück kimutatja az eddigi szö­vetségi pénzü­gykezelés hiányait, mivel a szövet­ség a vámok s bizonyos adók jövedelmére volt utalva, melyek csak ritkán jöttek be lejáratuk ha­tárideje előtt, úgy hogy a szövetség, az egyes ál­lamok részéről előlegek fölvételére volt kénysze­rítve. Ezért a birodalom számára, a költségve­tési év első idejére, bizonyos összeg fog a hadi­­sarc­ból rendelkezésre helyeztetni, s a katonai igazgatás számára üzleti pénzalap fog fölállít­­tatni. A miért is a kormány azt ajánlja, hogy a birodalmi kanc­ellár 8 millió tallér értékű kincs­tári utalványok kibocsátására hatalmaztassék fel. A vita folytán Delbrück és Roon több ellenvetést megc­áfolnak. Ez utóbbi igaznak nyilvánítja, hogy a katonai költségvetésben tetemesebb igények fognak for­­máltatni. Az első tárgyalás bezáratott, a második a plénumban fog történni. München, oct. 30. A müncheni érsek tegnap a kiefersteini és tuntenhauseni lelkészeket személyi­leg excommunikálta. Kiefersfeldben a közelebbi vasárnap ó-katholikus gyülekezet fog tartatni, a müncheni bizottmányi tagok részvétele mellett. — Valótlan a lapoknak azon hite, mintha a minis­terium az ó-katholikusoknak az úgynevezett ta­nulmányi egyház iránt beadott kérelmére elutasító választ adott volna. Határozat még egyáltalában nem hozatott, sőt inkább a felső-bajorországi ke­rületi kormány nem­rég bízatott meg azzal, hogy e kérdésben tegyen jelentést a ministériumhoz. OLASZ ÜGYEK. Mint Rómából oct. 30-ról jelentik, a folyó év 9 első hónapja alatti kereskedelmi közlekedés iránti kimutatás, a bevitelben 35, s a kivitelben 220 milliónyi szaporodást mutat föl. Mint Rómából jelentik, a németalföldi királyné oct. 26-án reggel a pápa által elfogadtatott. Azon hírlapi közlés, mintha az olasz kormány a budgetbeli deficitet az egyházi tulajdon segélyével szándékoznék födözni, alaptalan. A pénzügymi­­nisternek semmi újabb rente-kibocsátás sincs szán­dékában. Nápoly, oct. 30. Siciliában nagy az izgatottság, Medici tábornoknak onnan leendő elszólittatását kivánják. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból oct. 27-től jelentik, a congressus 26-ki ülésében Montpensier herczegtől egy közlés olvastatott fel, melyben az kijelenti, hogy ő tüs­tént elfoglalandja helyét, mihelyt leánya betegsé­géből fölgyógyuland. Pasca­l-Casas a kormányt erélyes intézkedé­sek tételére szólítván fel oly czélból, hogy Anda­lúziában a rablások megszüntessenek, a belügy­­miniszer megígérte, hogy az ügyet komolyan figye­lembe veendi.­­ Erre az „Internazionale“ fölötti vita újra fölvé­tetett Cugollad által, ki ama társulatot hevesen megtámadá. Fontos közlések tételét várják Nacedal­­lA, a carlisticus mozgalomra vonatkozólag. SVÁJCZI ÜGYEK. Mint Bernből oct. 27-ről jelentik, a franczia kormány még eddig csak 500,000 fokot fizetett ki ama 3 millió fokból, mely összeggel tartozik a Bourbaki tábornok seregebeli katonáknak be­­lebbeztetésük alatti tartásáért. PORTUGÁLI ÜGYEK: Lissabonból od­ 27-től jelentik, hogy a kormány a goai kormányzótól oly tartalmú táviratot ka­pott, miszerint újabb forradalomtól lehet félni. A kormányzó azt mondja, hogy ő elő van készül­ve, azonban segélyt kér a miniszertanácstól. DUNAFEJEDELEMSÉGI ÜGYEK. Oct. 23-kán déli fél tizenkét órakor fogadta Ká­roly rumén fejedelem báró trchlechta­ Wesserth Ottokár urat, az osztrák-magyar főconsult. A báró egy fejedelmi hadsegéd kíséretében az ügy­nökség s a consulatus hivatalnokaival két udvari díszkocsiban, lovas csapat által környezve jött a fejdelmi palotába s a szokásos, szertartások mel­lett Ő Fensége magántermeibe vezettetett. A báró következő beszéd kíséretében adta át megbízó le­velét : „Fenséges ur! Azon kitüntetésben részesülve, hogy ő cs. és Ap. kir. Felségének kormányát fen­ségednél képviseljem, azon tiszteletteljes szabad­ságot veszem magamnak, hogy átnyújtsam fensé­gednek az iratokat, melyek engem, mint Austria- Magyarország diplomatiai ügynökét és főconsulát fenségednél accreditálnak. Mint utasításaim htt tolmácsa, melyek elém írják, hogy mindenekelőtt azon fáradozzam, miszerint a barátság és jó szom­szédság vonatkozásit, melyek a két országot egyesítik, még inkább állandósítsam és megerő­sítsem,— merem reménylen­, hogy fenséged ugyan­azon bizalomban fog részesíteni engem, minővel elődömet megtisztelte. Boldognak érezném ma­gam, ha gyönge erőim által fenséged legfelsőbb jóakaratának e drága bizonyítékát megnyernem sikerülne.“ Ezen tiszteletteljes beszédre Károly fejedelem ő fensége következőleg válaszolt: „Főconsul ur! Megbízó iratainak átadása a rég óhajtott alkalmat nyújtja nekünk, hogy ő cs. és Ap. kir. Felsége kormányának elismerésünk érzel­meit kifejezzük, azon jóakaró érdekeltségéért és rokonszenvéért, melyről az, főleg az utolsó idő­ben, oly érezhető bizonyítékokat nyújtott. Élénk köszönettel fogunk mindenkor azon jó szolgála­tokról megemlékezni, melyeket az ön kormánya, fő­consul úr, nekünk ten s ezek hatalmasan fognak hozzájárulni, hogy a barátság kötelékeit e két or­szág közt lehetőleg még szorosabbra fűzzék. Nem kétkedem, miszerint forgalmi eszközeink fejlődése kereskedelmi viszonyainkat is napról-napra fej­leszteni, s gazdagságot és virulást fog hozni ezen oly szép, a természet által oly dúsan megáldott országokra. Mi önt illeti, főconsul úr, remélem, hogy küldetése, melyet önre nézve hihetőleg köny­­nyűvé tenni kormányom iparkodni fog, önnek bi­zonyára kellemes teend, s az ön tartózkodása kö­rünkben lehetőleg állandó lesz.“ SZERB ÜGYEK. Mint Kragujeváczból oct. 30-ról írják, a skup­ 8tina a Mihály fejedelemnek emelendő emlékszo­borra vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadó, azon óhajtással, hogy e szobor méltó legyen a nagy halotthoz, s hogy a kormány a még megkí­­vántató további költségeket, a nemzet aláírása útján előszerzett 70.000 fojon fölül, állami eszkö­zökből födözze. Mint Belgrádból oct. 30-ról jelentik, a skupstina bezáratása november 3-án történik, a fejedelem s az összes régensségi tagok jelenlétében. OROSZ ÜGYEK. Bécs oct. 31. A „Presse“ jelenti Szent-Pétervár­­ról. A kronstadti révparton két hajó összeütődött.

Next