Budapesti Közlöny, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-01 / 251. szám
KÜLFÖLD. FRANCZIA ÜGYEK. Thiers a seine-et oise megyei tanács tagjainak elfogadása alkalmával ezt mondá: „Azt állítják, hogy én nem vagyok republicánus meggyőződésből, de mindenesetre republicánus vagyok kötelességből. Francziaország reám bízta a köztársaságot, s én azt megőrizni igyekszem a rend és tevékenység eszméi által, melyek Európára nézve megnyugtatók. Én inkább republicánus vagyok, mint azok, kik republicánusoknak nevezik magukat, és kik a köztársaságot aggodalom s rettegés tárgyává teszik, s én republicánusokhoz fordulok, midőn ezt mondom .• Segítsenek önök nekem a köztársaságot a rend által megalapítni, s ne tegyék ki a franczia nemzetet azon esélynek, hogy az oly nemzet gyanánt tekintessék, mely nem képes önmagát kormányozni.“ Lehoeuf tábornagy hihetőleg föl fog hivatni, hogy a vizsgálóbizottmány előtt védelmezze magát. A párisi helyhatóság viszonzási lakomát szándékozik adni a londoni helyhatóságnak. A lakoma ideje még nincs meghatározva. Alaptalan azon hír, mintha Thiers néhány napot az Elysée-palotában szándékoznék tölteni. Ő csak akkor fogna az Elysée-ben lakni, ha a nemzetgyűlés Párisba térne vissza. Goulard Franfartba utazik, a szerződés hátralevő részleteinek elintézése végett. St.Valier visszatért Nancyba, mint Manteuffel tábornok mellett levő franczia képviselő.“ Mint Versailles-ből oct. 30-ról jelentik, Thiers egy pénteken tartott beszédben azt mondá, hogy elérkezett a perez arra, hogy a vétkesek irányában mérséklettség használtassák, azonban a „kegyelem“ szót nem mondá ki. E szerint a küszöbön álló armistia iránti hírek alaptalanok. Ferrynek marseille-i megyefőnökké kineveztetése megcáfoltatik. A „Times“ priss levelezője oct. 27-től következő közléseket hoz : Gróf Benedek némely vidéki lapokat táviratilag értesítette arról, hogy ő nem fog válaszolni a né-met hivatalos lap megtámadásaira. Choiseul, az olaszországi franczia követ, lemondott, újabban fölvett szárazföldi tagok által leszavaztattak volna. Az angolok részéről — úgymond — soha semmiféle elégületlenség sem létezett — ellenkezőleg a szavazás, minden elvi, s közpolitikai kérdés iránt majdnem egyhangú volt. A tagok mindnyájan elismerik azon tényt, hogy a politikai s társadalmi mozgalmak csupán különböző pázisai a munka fölszabadítása végetti nagy küzdelemnek. — A múlt szombati meeting egy külön angol szövetségi tanács alakítása végett tartatott , — mivel a megszaporodott teendők következtében, az egyetemes tanácsnak lehetetlen a tisztán angol ügyeket elintézni, az egész társulat érdekeinek elhanyagolása nélkül. A nyilatkozat e hangzatos phrasissal végződik : „A jövő események megmutatandják, hogy várjon a munkásosztály az „Internationale“-t méltónak tartja-e a támogatásra. Higgye el ön, az „Internationale“ még fontosabb szerepet fog játszani, mint eddig tévé, mind a politikai mozgalomban, mind az Angliában küszöbön álló munka iránti küzdelemben.“ London, oct. 30. A Gladstone által választóihoz intézett beszédet a lapok általában méltánylással fogadják. ANGOL ügyek. Mint a „Times“ nak távírják, Barry, a munkások és peer-ek közti új szövetség kincstárnoka, oct. 27-én kezdett meg Handersfield-ben egy oly felolvasási körutat, melyet az összes nagy gyárvárosokra kiterjeszteni szándékozik. Beszédének tárgyát az ismeretes 7 határozat képezé, s megjegyzései folyamában azt mondá, hogy ama 7 határozat gondosan rostáltatott ki 24 határozat közül. Scott Russell történetesen találkozott vele, s megpendíté a mozgalmat, s azok, kik az okiratokat aláírták, kötelezték magukat 1 millió lakást találni föl, 1 millió ügyes munkás számára. Hosszasan kiterjeszkedett a többi határozatokra, s bizalmát nyilvánítá azok elfogadtatása iránt. A hallgatóság igen csekély számú volt, s a jelenlevők közül is csak kevesen voltak munkások. Az ügy iránt semmi érdekeltség sem tanúsíttatott, s a hallgatóságnak több mint fele még a beszéd bevégezte előtt eltávozott. Elnök nem volt. A „Times“-ban John Ctales, az „Internationale“ főtitkára, helyreigazítja e lapnak az „Internationale“ legutóbbi üléséről hozott, s lapunkban is említett közlését. Először is azt állítja, hogy az „Internationale“ semmiféle értelemben sem titkos társulat, amennyiben annak meeting-jei a tagok számára mindig, s a hatóság számára is igen gyakran nyitva állanak. Továbbá azon állítást, mintha „a társulat eddig elő nem támogatatott volna az angol munkások által, s mintha a legutóbbi politikai röpirat közzététele óta számos aláírók visszavonták volna aláírásaikat,“ a tények durva elferdítésének nyilvánítja, mivel az Angliában levő több ezer tag közül csupán ketten, Lucraft és Ullger, vonták vissza aláírásukat. — Szintoly valótlan — szerinte — azon állítás is, mintha az angol véleményt képviselő tagok az 5516 NÉMET ÜGYEK. Berlinben a birodalmi gyűlés október 30-iki ülésében az 1872-ki költségvetési törvény első tárgyalása folyt. Delbrück kimutatja az eddigi szövetségi pénzügykezelés hiányait, mivel a szövetség a vámok s bizonyos adók jövedelmére volt utalva, melyek csak ritkán jöttek be lejáratuk határideje előtt, úgy hogy a szövetség, az egyes államok részéről előlegek fölvételére volt kényszerítve. Ezért a birodalom számára, a költségvetési év első idejére, bizonyos összeg fog a hadisarcból rendelkezésre helyeztetni, s a katonai igazgatás számára üzleti pénzalap fog fölállíttatni. A miért is a kormány azt ajánlja, hogy a birodalmi kancellár 8 millió tallér értékű kincstári utalványok kibocsátására hatalmaztassék fel. A vita folytán Delbrück és Roon több ellenvetést megcáfolnak. Ez utóbbi igaznak nyilvánítja, hogy a katonai költségvetésben tetemesebb igények fognak formáltatni. Az első tárgyalás bezáratott, a második a plénumban fog történni. München, oct. 30. A müncheni érsek tegnap a kiefersteini és tuntenhauseni lelkészeket személyileg excommunikálta. Kiefersfeldben a közelebbi vasárnap ó-katholikus gyülekezet fog tartatni, a müncheni bizottmányi tagok részvétele mellett. — Valótlan a lapoknak azon hite, mintha a ministerium az ó-katholikusoknak az úgynevezett tanulmányi egyház iránt beadott kérelmére elutasító választ adott volna. Határozat még egyáltalában nem hozatott, sőt inkább a felső-bajorországi kerületi kormány nemrég bízatott meg azzal, hogy e kérdésben tegyen jelentést a ministériumhoz. OLASZ ÜGYEK. Mint Rómából oct. 30-ról jelentik, a folyó év 9 első hónapja alatti kereskedelmi közlekedés iránti kimutatás, a bevitelben 35, s a kivitelben 220 milliónyi szaporodást mutat föl. Mint Rómából jelentik, a németalföldi királyné oct. 26-án reggel a pápa által elfogadtatott. Azon hírlapi közlés, mintha az olasz kormány a budgetbeli deficitet az egyházi tulajdon segélyével szándékoznék födözni, alaptalan. A pénzügyministernek semmi újabb rente-kibocsátás sincs szándékában. Nápoly, oct. 30. Siciliában nagy az izgatottság, Medici tábornoknak onnan leendő elszólittatását kivánják. SPANYOL ÜGYEK. Mint Madridból oct. 27-től jelentik, a congressus 26-ki ülésében Montpensier herczegtől egy közlés olvastatott fel, melyben az kijelenti, hogy ő tüstént elfoglalandja helyét, mihelyt leánya betegségéből fölgyógyuland. Pascal-Casas a kormányt erélyes intézkedések tételére szólítván fel oly czélból, hogy Andalúziában a rablások megszüntessenek, a belügyminiszer megígérte, hogy az ügyet komolyan figyelembe veendi. Erre az „Internazionale“ fölötti vita újra fölvétetett Cugollad által, ki ama társulatot hevesen megtámadá. Fontos közlések tételét várják NacedallA, a carlisticus mozgalomra vonatkozólag. SVÁJCZI ÜGYEK. Mint Bernből oct. 27-ről jelentik, a franczia kormány még eddig csak 500,000 fokot fizetett ki ama 3 millió fokból, mely összeggel tartozik a Bourbaki tábornok seregebeli katonáknak belebbeztetésük alatti tartásáért. PORTUGÁLI ÜGYEK: Lissabonból od 27-től jelentik, hogy a kormány a goai kormányzótól oly tartalmú táviratot kapott, miszerint újabb forradalomtól lehet félni. A kormányzó azt mondja, hogy ő elő van készülve, azonban segélyt kér a miniszertanácstól. DUNAFEJEDELEMSÉGI ÜGYEK. Oct. 23-kán déli fél tizenkét órakor fogadta Károly rumén fejedelem báró trchlechta Wesserth Ottokár urat, az osztrák-magyar főconsult. A báró egy fejedelmi hadsegéd kíséretében az ügynökség s a consulatus hivatalnokaival két udvari díszkocsiban, lovas csapat által környezve jött a fejdelmi palotába s a szokásos, szertartások mellett Ő Fensége magántermeibe vezettetett. A báró következő beszéd kíséretében adta át megbízó levelét : „Fenséges ur! Azon kitüntetésben részesülve, hogy ő cs. és Ap. kir. Felségének kormányát fenségednél képviseljem, azon tiszteletteljes szabadságot veszem magamnak, hogy átnyújtsam fenségednek az iratokat, melyek engem, mint Austria- Magyarország diplomatiai ügynökét és főconsulát fenségednél accreditálnak. Mint utasításaim htt tolmácsa, melyek elém írják, hogy mindenekelőtt azon fáradozzam, miszerint a barátság és jó szomszédság vonatkozásit, melyek a két országot egyesítik, még inkább állandósítsam és megerősítsem,— merem reménylen, hogy fenséged ugyanazon bizalomban fog részesíteni engem, minővel elődömet megtisztelte. Boldognak érezném magam, ha gyönge erőim által fenséged legfelsőbb jóakaratának e drága bizonyítékát megnyernem sikerülne.“ Ezen tiszteletteljes beszédre Károly fejedelem ő fensége következőleg válaszolt: „Főconsul ur! Megbízó iratainak átadása a rég óhajtott alkalmat nyújtja nekünk, hogy ő cs. és Ap. kir. Felsége kormányának elismerésünk érzelmeit kifejezzük, azon jóakaró érdekeltségéért és rokonszenvéért, melyről az, főleg az utolsó időben, oly érezhető bizonyítékokat nyújtott. Élénk köszönettel fogunk mindenkor azon jó szolgálatokról megemlékezni, melyeket az ön kormánya, főconsul úr, nekünk ten s ezek hatalmasan fognak hozzájárulni, hogy a barátság kötelékeit e két ország közt lehetőleg még szorosabbra fűzzék. Nem kétkedem, miszerint forgalmi eszközeink fejlődése kereskedelmi viszonyainkat is napról-napra fejleszteni, s gazdagságot és virulást fog hozni ezen oly szép, a természet által oly dúsan megáldott országokra. Mi önt illeti, főconsul úr, remélem, hogy küldetése, melyet önre nézve hihetőleg könynyűvé tenni kormányom iparkodni fog, önnek bizonyára kellemes teend, s az ön tartózkodása körünkben lehetőleg állandó lesz.“ SZERB ÜGYEK. Mint Kragujeváczból oct. 30-ról írják, a skup 8tina a Mihály fejedelemnek emelendő emlékszoborra vonatkozó javaslatot egyhangúlag elfogadó, azon óhajtással, hogy e szobor méltó legyen a nagy halotthoz, s hogy a kormány a még megkívántató további költségeket, a nemzet aláírása útján előszerzett 70.000 fojon fölül, állami eszközökből födözze. Mint Belgrádból oct. 30-ról jelentik, a skupstina bezáratása november 3-án történik, a fejedelem s az összes régensségi tagok jelenlétében. OROSZ ÜGYEK. Bécs oct. 31. A „Presse“ jelenti Szent-Pétervárról. A kronstadti révparton két hajó összeütődött.