Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. január (6. évfolyam, 1-4. szám)

1872-01-06 / 1. számú melléklap

lözésével, magánegyezkedés út­áni bérbe adását csak a város érdekének kiváló ér­deke indokolhatván, a közgyűlésnél taná­­csilag csak ily esetben indítványoztathatik. Azon szolgálmányok biztosítása tekinte­tében, melyek az előirányzott kiadások ro­vatában a költségvetésbe bevezették, az árlejtés hasonló módon eszközlendő, annak megtartása­­s helybenhagyására nézve ha­sonló eljárás követendő. A város számára teljesítendő munkála­tok, jelesen építkezések a középületeken, csatornákon, vagy azok alkatrészein szük­séges javítások, eszközök, szerek beszerzé­sének megrendelése csupán előlegesen meg­vizsgálandó költségvetés, illetve terv alap­ján történhetik, és a végrehajtott munka, valamint a szállított eszközök, szerek, szak­értők közbejötte mellett megejtendő felül­vizsgálat alá vonandók, melynek eredmé­nye a díj vagy ár utalványozásánál irányt szab. A városi háztartásban az évi költségvetés adván meg az irányt, köteles a tanács, mint a költségelőirányzat megbírálására első­sorban hivatott testület ügyelni, hogy a költségvetésbe a városnak minden jöve­delme felvétessék, és a kiadások akkér irá­­nyoztassanak elő, hogy egyrészről a köz- és beligazgatás rendes folyama biztosíttas­sák, a közvagyon épen fentartassék , más­részt a pénztár nélkülözhető költségektől megóvassék. Ezt minden egyes tételeknek szoros bírálata által lehetvén elérni, hogy ez mind maga a tanács, mind a közgyűlés által behatóan eszközöltethessék, a tanács intézkedend, hogy az évi költségvetésnek kiegészítő részét képező, a város ingatlan és ingó vagyonáról szóló leltár, mely min­den 3 évben egész kiterjedésében újra szerkesztendő leend, az időközi változások pontos kitüntetésével, a legtökéletesebben vezettessék, a költségvetéshez szükséges adatok az egyes hivatalok részéről ideje­korán beadassanak, azok alapján az elő­irányzat haladéktalanul összeállitthassék és az 1870. évi 42. t. sz. 14. §-a értelmében tárgy­altathassák. Az előirányzott bevételeknek a kiadá­sokkal tett egybetartása útján netán mu­tatkozó hiány fedezésére közgyűlésileg ki­vettetni megállapított házi adónak a kidol­gozandó kulcs szerinti kirovásáról és be­hajtásáról a tanács gondoskodik. A városi pótadó kivetésénél az eddigi gyakorlat tartatik fenn, behajtásánál pedig az 1868-dik évi 21-dik, és 1870-dik évi 55-dik tvezikk rendeletei irányadók. A megállapitott költségvetés szoros meg­tartásáért a tanács felelős. Ha az előirányzat valamely rovatában felvett összeg teljesen felhasználtatván, azon rovat terhére még mellőzhetlen kiadások fordulnának elő, megengedtetik, hogy ezek fedezésére közgyűlési jóváhagyás mellett más rovat alatti összeg feleslege fordíttat­­hassék. Ha időközben előre nem látott körülmé­nyeknél fogva rendkívüli kiadás szüksé­gessége áll elő, ez iránt a tanács esetről­­esetre kimentő jelentést és indokolt javas­latot terjesztene a közgyűlés elé. A zárszámadásokra nézve az idézett tör­vény rendeletei szorosan megtartandók lé­vén, az e tekintetben szükséges intézkedé­sek megtétele s foganatositásuk feletti szo­ros ügyelet szintén a tanácshoz tartozik. Miként kelljen a tanácsnak városi illető­ség kérdéseiben eljárni s határozni, az 1867. évi 18. t. sz. Szeged város területére elfogadott 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 18, 19. §-ai fognak irányt adni. Társas tanácskozás útján elintézendő, jelen fejezet elején a részletesen elősorolt ügyeken túl a hatósághoz benyújtott avagy érke­zett folyó egyéb oly ügyek, melyek ér­demleges intézkedést nem igényelnek, a város jogaira, érdekeire befolyással nin­csenek, s inkább csak bizonyos szabályok foganatosítására s erre való felügyeletre vo­natkoznak ; vidéki hatóságoknak kisebb érdekű kérdésekben a városi hatóság köz­reműködését átruházott hatáskörben igénylő megkeresvényei, a már meghozott határo­zatok foganatosítását érdeklő kérdések, mint szintén valamely tárgy megérlelése és kidolgozására szükséges előkészítő lépé­sek — tanácsülésen kívül — rövid úton intéztetnek el. Az elintézés ezen módja abban áll, hogy az illető előadó a törvény, rendeletek, szabályzatok avagy törvényes gyakorlat­nak az ily folyó ügyre alkalmazásával ha­tározati javaslatot készít s azt a polgár­­mester bírálata alá terjeszti, mely ezen részről elfogadtatván, kiadmányoztatik. A tanács hatáskörébe utalt, s társas ta­nácskozás útján ellátandó tárgyak előké­szítése, mint szintén a rövid utu eljárás alá tartozó ügyek elintézése az osztályokban eszközöltetik. A munka arányos felosztása tekintetéből a tárgyak rokonságaik szerint öt osztályba soroztatnak, melyek főbb tárgyaik után : I. háztartási, II. rendőri, III. pénzügyi, IV. jogi, V. katonai osztály nevezet alatt alakít­tatnak. 3 I., vagyis háztartási osztályba tartoznak: a költségvetés összeállítása és tárgyalása körüli teendők; a közvagyon, közjavadalmak hasznosí­tása, értékesítése, azok bérbeadása s eb­ből folyó tárgyalások ; a városi közpénztárra való ügyelet, erre vonatkozó kérdések ; a város részére szükséges termesztmé­­nyek szerek s eszközök beszerzése ; árlejtések tartása, s ezekből eredő tár­gyalások ; középítkezések, javítások gazdászati te­kintetben ; a városi tulajdon eladása, újak szerzése ; nagyobb vállalatok, kölcsönök gazdá­szati tekintetben ; díjszabványok módosítására vonatkozó tárgyalások ; közjövedelmek szaporítása ; a városi gazdászat kezelése iránti tár­gyalások, hivatalok elhelyezésére vonatkozó kérdések ; főfelügyelet a városi termesztmények­,­­ szerek-, eszközökre és a városi egész va-­­­gyonra; minden, a város gazdászatába vágó egyéb kérdések. A II. rendőri osztály tárgyai: közrendészeti ügyek ; rend és csend fentartása ; honossági és vagyoni viszonyok megál­­lapítása ; szini előadások, művészeti mutatványok, tánczvigalmak engedélyezése; útlevél-, cseléd-, tolonctügy ; épitkezések, engedélyhez kötött iparüz­letek, házalási, közlekedési, hajózási, ma­lomügyek s egyletek rendészeti szem­pontból ; mértékek feletti ügyelet; hatósági rendeletek, körözvények közzé­tétele ; gőzkazánok vizsgálata ; vendéglők, kávéházak, nyilvános ruutató- és gyálhelyek, bérkocsisok, vándor zené­szek, énekesek, kóbor czigányok feletti ügyelet ; tilalmak fentartása ; parti rendőrség s ezekből folyó tárgya­lások ; személy- és vagyonbizt­osság fen­tartására vonatkozó teendők és tárgyalások ; vaspálya- s gőzhajózási közlekedésre való felügyelet ; gőzfürdők kijelölése, figyelem alatt tar­tása ; tűzveszély, árvíz, közutczámi rögtöni megbetegedések , őrülési , öngyilkossági esetekre, sebes hajtásra ; tiltott fegyverek­ s lőszerekre ; dühös és veszélyes ebek s más háziálla­tokra ; összeomlással fenyegető épületekre ; hidak, járdák, dobogók, csatornák, zsi­lipekre való felvigyázat ; káborgók, munkakerülők, koldusok, ro­vott előéletű, kiutasított és megbűnhödt egyénekre, összeköttetéseikre, tartózkodási helyeikre való ügyelet ; az eltulajdonított, úgy elvesztett vagy talált jószágok és tárgyak nyilvántartása , szökött, eltévedt egyének, feltalált hul­lák leirása s költöztetése; bűnesetek megakadályoztatása , illető helyre feljelentése és elkövetőinek nyomo­zása ; tűzoltó, eszközök , s jó karban létük ; lőpor, kőolaj, szesz s egyéb gyúlékony és robbanó szerek árulása, raktározása fe­letti ügyelet, s ezekre vonatkozó tárgya­lások ; gyárakban dolgozó gyermekek- s lelen­­czekről való gondoskodás ; gyógyszertárakra, szeszes italokra,utczák tisztaságára, vágóhídra, bűzös kipárolgást okozó üzletekre, élelmi czikkekre átalában, rézedényekre,mérgek árulására, kuruzslók-, himlőoltás-,vegy­vizsgálatok­,bonczolatokra való rendőri felügyelet, bordélyügy , láttermek, nyilvános kirakatok, szabadon fürdőkre ügyelet és mindezekből eredő tár­gyalások , karhatalom iránti kérdések ; előéleti erkölcsiségi bizonylatok ; barmászrendőrségi ügyek ; közvilágításra való felügyelet ; ittrendőrség, érkező és itt tartózkodó idegenek nyilvántartása.

Next