Budapesti Közlöny Melléklapja, 1872. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1872-08-04 / 31. számú melléklap
végén kivonatot készít, mely az árvák és gondnokoltak névsorát tartalmazza, a létszámban történt fogyatkozás és a szaporodás kiemelésével. E kivonat az iskolábajárás, foglalkozás, tűzkárbiztosítás és más nevezetesebb viszonyokra vonatkozó rovatokkal meg is bővíttethetik, és mindig a járási szolgabirókat terjesztetik fel. 119. §. Kezeli az árvapénztárt, őrzi az árvák letéteményeit, fontosabb okiratait és az adósok árvapénztári, valamint az egyes árvák nevére szóló magánkötelezvényeit, vezeti az árvapénztár könyveit és készíti az árvapénztár évi számadásait, a községi jegyző közreműködésével. Képviseli az árvapénztárt jogi ügyekben. Az árvapénztár helyes kezeléséért elsősorban felelős (közs. törv. 87. §.) Megválasztatásához szükséges, hogy értelmi és erkölcsi képesség mellett elegendő vagyoni biztosítékkal is birjon. (Igazságügyi, rend. 18852 — 869. sz.) Osztozik az elöljárósággal annak fennebb elősorolt teendőiben. Részletes teendőit a pénzkezelési szabályok adják elő. KILENCZEDIK FEJEZET. Az árva- és gondnoksági ügyek átvételéről és az árvaügyi közköltségek alapjáról. 120. §. Az árva- és gondnoksági ügyeknek a megyei törvényszéktől való átvételére és az árvaügyi közköltségek alapjára nézve határoztatik: a) A közp. árvatörvényszék illetősége alá tartozó pesti,pilisi, váczi és ujpesti járások árva- és gondnoksági ügyei a közp. törvényszékek ügyeitől eddig is elkülönítve az árvatörvényszék saját irattárában egészen önállóan kezeltetvén és őriztetvén, ezen ügyek iratcsomóit a közp. törvényszékektől átvenni nem szükséges. Amenynyiben az iratcsomókban nem csupán árva- és gondnoksági, hanem a már befejezett vagy még folyamatban lévő örökösödési eljárás folytán egyszersmind hagyatéki iratok vagy általában oly iratok is volnának, melyek a bíróság illetősége alá tartoznak, ezeket az árvaszék az illető bíróság megkeresésére, vagy pedig hivatalból esetenként fogja kiadni további eljárás végett. b) A czeglédi polgári törvényszék illetősége alá tartozó kecskeméti járás és a kalocsai törvényszék illetősége alá tartozó Solti járás azon árva- és gondnoksági ügyeire nézve, melyeket a törvényszék még el nem intézett, és azokra nézve, melyeket elintézett ugyan, de jelentést vár rájuk és így befejezetteknek nem tekinthetők, rendes átadásnak és átvételnek lesz helye, a törvényszék kinevezett elnöke és a közpárvaszék megválasztott elnöke közt, kihez még 2 bizottsági tag és a tiszti ügyész járul. E czélból a most említett árva- és gondnoksági ügyek egyenkint jegyzékbe vétetnek és a jegyzéknek három eredeti példányban történt kiállítása és kölcsönös aláírása már a megyei közp. árvaszék irattárába szállíttatnak. A jegyzék egyik példánya az átadó elnöknél marad, a másik a közp. árvas-ék irattárába tétetik, a harmadik a megyei bizottság elé terjesztetik. Amennyiben az így átvett iratcsomókban nem csupán árva- és gondnoksági, hanem a már befejezett vagy még folyamatban levő örökösödési eljárás folytán egyszersmind hagyatéki iratok vagy általában oly iratok is volnának, melyek a bíróság illetőségéhez tartoznak, ezek kiadására és további ellátására nézve is az a) alatti eljárási mód lép életbe. c) Minthogy az árvaszék valamennyi tisztviselői és összes segédszemélyzete a házi pénztárból fogja kapni fizetését, ennélfogva a provisorium idejében alakított sz árvaügyi közköltségek alapjáénak nevezett pénztár, mely a községi közgyámok kamathatodának egy részéből nyerte évi bevételeit, és 2 árvaszéki ügyész, 1 árvaszéki számvevő, 1 segédszámvevő, 2 bijnok és 1 hivatalszolga évi fizetését fedezte, jövőre megszűnik, és a jelen év végén mutatkozó pénztári maradvány, a megvizsgált számadás alapján, a megyei letéthivatalban kezelt „apátián és anyátlan megyei árvák alapjáéhoz csatoltatik. II. Rész. Az árvapénzek kezelése. ELSŐ FEJEZET. Az összesített árvapénztárról. 121. §. A megye hatósága alá tartozó községekben, a készpénzbeli árvagyon kezelésére nézve, az összesített (cumulativ) pénztári kezelés, az 1870.42. t. sz. 10. §-a értelmében tovább is fenntartatik ; azonban a fennforgó szükségletek által követelt, részben már életbe is léptetett, részben pedig egészen új és ezután életbeléptetendő javításokkal, melyek az illető szakaszokban vannak fölvéve. Az árvapénztár tartozási és követelési állásának alapját jövőre is azon gondosan megőrzendő kimutatások képezik, melyek szerint a község az árvavagyont a volt adóhivataloktól vagy árvabizottmányoktól átvette. 122. §. Ezen kezelési módszer két főrészre oszlik. Az egyik előtünteti az árvák és gondnokság alattiak követelését, miről egy lapozott és zsinórral átfűzött könyv vezettetik, mely tartozási főkönyvnek neveztetik és azt mutatja ki, hogy az összesített pénztár mennyivel tartozik az árváknak. A másik az összesített árvapénztár követelését tünteti elő, mivel az előbbihez hasonló könyv vezettetik, mely követelési főkönyv nevet visel és azt mutatja ki, hogy a pénztár mennyit követel az adósoktól. 123. §. Mindenféle készpénz, mi az árvák számára befoly, valamint a kötelezvények, kivéve azokat, melyek bizonyos, alább említett okokból, az árvák nevére szólanak, a közös pénztárt illetik, s öszszesdett pénztári kezelés alá tartoznak. 124. §. Ezen rendszabály ki nem zárja azt, hogy egyes vagyonosabb árvák vagy gondnokoltak javai külön gyámok és gondnokok által külön ne kezeltessenek, mely esetben külön gyámi és gondnoki számadásnak van helye, az I. rész harmadik fejezetében előírt bevételi és kiadási rovatokkal. MÁSODIK FEJEZET. A pénztári naplóról. 125. §. A községi közgyám köteles a VI. sz. alatti pénztári naplót vezetni. 126. §. Az első rovat a folyó- vagy tételszám, mely január első napjától kezdve az év végéig szakadatlan sorrendben foly. A második rovatban a bevételt vagy kiadást igazoló okmányok kapnak folyószámot, s ezek a napló mellékleteit képezik ; mindegyik okmány külső lapjára a napló folyó- és mellékleti száma, valamint az évszám följegyzendő ekképen: Vt 187.. A harmadik rovatba az okmány tegyszáma, a negyedikbe a bevétel és kiadás napja vezetendő. Az ötödik rovatba jó a tartozási vagy követelési főkönyv lapszáma, hova a bevétel vagy kiadás átíratott. A hatodik rovatba a bevett vagy kiadott tárgy, lehető rövidséggel, de mindenesetre főbb ismertető jelei szerint. A többi rovatok a tárgy minőségéhez képest számokkal töltetnek ki. A tizenötödik rovat egészen önálló, mely a közös pénztári bevételre és kiadásra nem vonatkozik; ennek csak az a czélja, hogy a hetedik százalékból nyert bevétel menynyiségét elkülönítve kimutassa. 127. §. A naplónak mindegyik tétele, legyen az bevételi vagy kiadási, szabály szerint okmányilag igazolandó. Azon kiadásokról, melyeket a községi elöljáróság az árvák aprólékos szükségleteinek fedezésére saját hatáskörében utalványozhat, a nyugta mindenesetre melléklendő, hogy az ilyen kiadás valódisága igazolva legyen. 128. §. Mindaz, mi az árvákra és adósokra nézve bevétel és kiadás tárgyát képezi, a naplóba bevezetendő. Osztályegyezségek, árverési jegyzőkönyvek, haszonbéri és adásvételi szerződések, ítéletek, végzések, melyek alapján az árvák készpénzbeli vagyonhoz jutottak, még akkor is bevezetendők, midőn a pénztár valódi állását kell előtüntetni, ennélfogva nem szabad a számrovatokban olyan értéket bevételbe vagy kiadásba tenni, melynek valóságos befizetése vagy kiadása csak későbben fog történni. Itt még a következőket szükséges jól megkülönböztetni: a) Midőn a befolyt készpénzből kötelezvényre kölcsön adatik, akkor (mint a VI. alatti példányból is látható) a kötvény bevételbe, a, kölcsön adott pénz pedig kiadásba tétetik; ez áll megfordítva is, ha t. i. valamelyik adós tőketartozását befizeti, ez bevételbe, a kötvény pedig, mely neki visszaadatik, kiadásba iratik. Mert különben a bevételi és a kiadási rovatok összeadása és a kiadások levonása után úgy a készpénzben, valamint a kötvényekben hiány fogna mutatkozni, nevezetesen a készpénzrovatban azon összeg, mely kölcsönre kiadatott, a magánkötvények rovatában pedig a tettleg ugyan visszaadott, de kiadásba nem tett kötelezvény hiányozni Lg. b) Gyakran megtörténik az is, hogy több árvát közösen illető tömeg a felosztás által változást szenved. Például három árvának van közösen a tartozási főkönyv 10. lapján 300 irt követelése a pénztáron; az egyik nagykorúvá lesz, az árvaszékel