Budapesti Közlöny, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-18 / 239. szám

(Kihirdettetett az országgyűlés képviselő­házában 1872. évi október hó 11-én, a főrendi­házban 1872. évi oct. hó 14-én.) 1. §. Az 1808. évi VII. és 1827. évi XVII. tör­­vényczikkek értelmében Pesten felállít­tatni ren­delt magyar katonai intézet „mint magyar királyi honvédségi akadémia állíttatik fel, és Ludovika- Akadémia nevet fog viselni.“ 2. §. Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önként jelentkező hadapródok a honvéd­ség keretei részére alkalmas tisztekké képeztesse­­nek, másfelől szolgálatban levő kitűnő honvéd­tiszteknek alkalom nyújtassék a hadtudományok­nak a magasabb fokozatú szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat továbbképezhetni. Ehhez képest ezen akadémiában kettős tanfo­lyam rendszeresíttetik, u. m.: a) tisztképző tanfolyam, és b) fensőbb tiszti tanfolyam. 3. §. Az intézet egy igazgató vezetése alatt áll, ki mellé egy aligazgató rendeltetik. Mindkettőjö­­ket, a honvédelmi miniszer meghallgatása után és ellenjegyzése mellett, Ő Felsége nevezi ki. A tanárokat netalán alkalmazandó törzstisztek, valamint a polgári rendű tanárok hasonlag Ő Felsége által, a honvédelmi minister meghallga­tása után és ellenjegyzése mellett neveztetnek ki, — míg a többi tanitószemélyzetnek, századosi fokozattól lefelé, valamint a polgári rendű taní­tóknak, — végre a kezelő- és szolgaszemély­zetnek kinevezése a honvédelmi ministert illeti. A mennyiben a fentebbi állomásokra honvéd törzs- és főtisztek terjesztetnek elő, illetőleg nevez­tetnek ki, — ez a fentebbiek értelmében a hon­védség főparancsnokának véleményezése mellett történik. 4. §: Az intézet fentartására szükséges kiadá­sok, valamint az intézeti alap saját jövedelme, mint fedezet, a honvédelmi miniszer költségve­tésébe veendők fel, a­ki a zárszámadások előter­jesztésével egyúttal az intézet állapotáról is az or­szággyűlésnek évenként jelentést tesz. 5. §. A felkelési pó­tjáruléki (concurrentialis) alap fennmaradott tőkéje, melynek kamatja az 1836. évi XXXVII. törvényczikk határozata foly­tán ideiglenesen a nemzeti muzeum segélyezésére fordittatott, az 1827. évi XVII. törv. czikk 2. § ának értelmében a jövő 1873. évi januárius 1 ső napjától kezdve a Ludovika Akadémia alapjához csatoltatik vissza. 6. §. Az 1808. évi VII. törvényczikknek a Lu­dovika Akadémia szervezetére vonatkozó határo­zatai hatályon kívül léteznek, s a jelen törvény­ben meghatározott czélnak megfelelő uj szervezet életbeléptetése, és az 1808. évi VII. törvényczikk 18. § án s az 1836. évi XL. törvényczikken ala­puló bemutatási jog gyakorlatának, az ily bemu­tatásra jogosítottak meghallgatásával, ideiglenes szabályozására a honvédelmi miniszer oly módon hatalmaztatik fel, hogy az ideiglenesen behozott szervezetet és szabályzatot végleges megállapítás végett az országgyűlés elé terjessze. 7. §. E törvény hatálya a magyar korona egész területére kiterjed, és annak végrehajtásá­val, valamint az e részben szükséges intézkedések megtételével, a honvédelmi miniszer bizatik meg. Mi ezen törvényczikket s mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sítjük , s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezer nyolczszáz­hetvenkette­­dik évi október hó tizedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Lónyay Menyhért, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya, stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarország és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetér­ 1914 téssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: |§|­ fj .TÖRVÉNYCZIKIKfl~ a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia ép­ületének átalakitására, f­ölszerelésére és az intézet 1872-ik évi fentartására pótlólag megajánlott összegek fedezéséről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában­ 1872. oct. 11-én, a főrendiházban oct. 14-én.) 1. §. A honvédségi Ludovika Akadémia épüle­tének helyreállítására és átalakitására 159.000 ft, az intézetnek első berendezésére és fölszerelé­sére 35,000 forint, végre az 1872—73. tanév no­vember és deczember havi rendes költségeire 18,000 ft megszavaztatik, s ezen összegek fedezé­sére a honvédelmi ministernek megfelelő póthitel engedtetik. 2. §. E póthitel részletes fedezésére a ludovi­­ceumi alaptőkék után 1872-ik évig hátralékban lévő, úgyszintén­ az 1872-ik évre eső kamatok, összesen 135,612 frt 75 ki fog szolgálni. A még hátralévő összeg fedezésére az 1872-ik évi állam­jövedelmek jelöltetnek ki, az 1872-ki VII. t. ez. 4. és 5. §§-ainak értelmében, melyeknek rendeletei ezen törvényre is kiterjednek. Ezen összeg az 1872. VII. t. ez. 3. §-ában elősorolt rendes bevé­telek VIII. (uj) fejezete alatt, — a jelen törvény 1. §-ában megszavazott 159.000 és 35.000 forint pedig az 1872. VII. t. ez. 2. § ában foglalt rend­kívüli kiadások XI. fedezetének 6. és 7. (uj) czi­mei alatt, — végre a 18.000 ft (1. §.) a fent idé­­zett t. sz. XXI. fejezetének 2. czime alatt veendők számadásba. 3. §. E törvény végrehajtásával a honvédelmi és a pénzügyi ministerek bízatnak meg. Mi ezen törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezernyolczszáz hetvenket­­tedik évi okt. hó tizedikén. Ferencz József, s. k (P. H .) Gr. Lónyay Menyhért, s. k. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya, stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé. TÖRVÉNYCZIKK a honvédzászlóaljak szaporítása tárgyában. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1872. okt. 11-én a főrendiházban october 14-én.) 1. §. A honvédzászlóaljaknak az 1868 ik évi XL. t. ez. 12-ik, és az ugyanazon évi XLI. t. ez. 6. § ban meghatározott s az 1872-ik évi II. tör­vényczikk által módosított száma a 12. 13. és 14-ik számú feloszlatott határőrezred­ és a titeli zászlóalj területén felállítandó két zászlóaljjal sza­­porittatik, s ennek folytán az 1868-ik évi XL. és XLI. t. czikkek idézett §§-ainak módosításával a honvédzászlóaljak összes száma 84 helyett 86-ban állapíttatik meg. 2. §. E törvény végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg. Mi ezen törvényczikket s mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezernyolczszáz hetvenkette­­dik évi october hó tizedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Lónyay Menyhért, s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­nisterem előterjesztésére Hanthó Lajos lő­csei főreáltanodai ideiglenes igazgatót, ezen állomásra véglegesen kinevezem. Kelt Ischlben, 1872. évi october hó 3-án. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A királyi igazságügyminister: Kátay Gábor orvostudort a karczagi, Schabatka Mihály orvostudort és k. törvény­­széki börtönorvost a magyar­óvári, Hável József orvos- és sebésztudort, szülészmes­­tert és k. törvényszéki börtönorvost a zombori, Bécsi János orvostudort és k. törvényszéki bör­tönorvost a szolnoki, Harmath Márton orvostudort, megyei fő- és k. törvényszéki börtönorvost a tordai, Parecz Gyula orvostudort és k. törvényszéki börtönorvost az aradi, Dillnberger Emil orvostudort, városi fő- és k. törvényszéki börtönorvost a beszterczebányai, Varga Zsigmond orvostudort, megyei t. fő- és k. törvényszéki börtönorvost a székes­fehérvári, Altman Leo orvostudort, megyei al és k. törv.­­széki börtönorvost a mármaros-szigeti, Lengyel Gyula orvostudort és k. törvényszéki börtönorvost a sepsi­szt­györgyi, Varga Géza orvostudort és kerületi főorvost a hajdúböszörményi, Schossberger György orvos- és sebésztudort,­ szülész- és szemész­mestert az újvidéki, Almai Károly orvostudort és városi főorvost a deési, Kecskeméti Lajos orvostudort és törvényszéki börtönorvost a kecskeméti, Lymnacsky Pál orvos és sebésztudort és szülész­mestert a n.-becskereki, Kopp Gyula orvostudort és megyei főorvost a szilágy- somlói, Schüller Károly orvos- és sebésztudort, szülész- és szemészmestert, városi fő- és kir. törvényszéki börtönorvost a medgyesi, Dózsa Ármin orvostudort és k. törvényszéki börtönorvost a makói, Édeskuthy Nándor orvostudor és k. törvényszéki börtönorvost a lőcsei, Vári Szabó János orvostudort, megyei t. fő- és k. törvényszéki börtönorvost a pestvidéki, Ullmann Frigyes orvostudort és kir. törvszéki börtönorvost a lipte­szt­miklósi, Láng Ferencz orvostudort a beregszászi, és végre Papp István orvostudort, hatósági fő- és k. tör­vényszéki börtönorvost, a naszódi k. törvényszék­nél előforduló törvényszéki orvosi teendőknek a szabályszerű díjak mellett leendő ellátásával megbizta. Gróf Ráday Gábor tettleges állományú honvéd­gyalog hadnagy a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi ministerium által elfo­gadtatott. A soproni kir. pénzügyigazgatóság Salamon Ká­roly és Steindl Antal kir. adóvégrehajtókat a letenyei, illetőleg németujvári, nemkülönben Heimer Nándort a felső-pulyai kir. adóhivatalhoz ideiglenes VII. osztályú adótisztekké nevezte ki. Az 1871. évi nov. 2-án 9225. sz. a. kelt kir. ministeriumi rendelethez mellékelt kimutatásban a debreczeni kir. járásbírósághoz beosztott Kis- Zelemér puszta, a hajdú­böszörményi kir. járás­bírósághoz beosztott hasonnevű pusztával azonos lévén, nevezett puszta f. é. oct. hó 15-én 29701. sz. alatt kelt igazságü­gyministeri rendelettel a debreczeni kir. járásbíróságnak területköréből töröltetett, és a hajdú­böszörményi kir. járásbíró­ságnál hagyatott meg. Kelt Pesten, 1872. oct. 15. A m. kir. igazságügyministeriumtól.

Next