Budapesti Közlöny, 1874. augusztus (8. évfolyam, 174-197. szám)
1874-08-01 / 174. szám
Budapest, 1874( m. szám Szombat, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. &2bhxe8ztő8£> : Pesten, hatvani-utcza 10-dik szám I. emelet. Kiadó-hivatal : Pesten, barátok tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK sem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben házhoz hordva a melléklappal együtt. Egész évre................................12 írt. Félévre............................................6 » Negyedévre..................................3 » A »Hivat. Értesítő« egyes száma főlap nélkül 10 kr., azzal együtt 20 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítődbe iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és így tovább minden 100 szóért 1 írttal több. A hivatalos hirdetést igazoló egyes lap ára 10 kr. Magánhirdetések: Egyhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és.közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére Kupecz Lycnig főreáltanodai rendes tanárt, a lőcsei állami főreáltanoda igazgatójává a szabályszerű illetményekkel kinevezem. Kelt Ischlben, 1874. évi julius hó 19-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister az állami központi mértékhitelesítő bizottsághoz műszaki titkárrá Szunyoghy Tivadar ministeri mérnököt nevezte ki. A közmunka és közlekedési m. k. minister Képesi Imre tiszteletbeli segédhivatali aligazgatót a tisza-szabályozási központi bizottmányhoz irattárnokká nevezte ki. Hrabár Sándor, a Ferencz József nevét viselő 1-fő számú csász. és kir. huszárezredbeli kapitány vezetéknevének »Rabár ra kért átváltoztatása folyó évi 31.313. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. k. nyeremény-kölcsönnek terv szerint 1874. évi augustus hó 15-ére kitűzött XVII-ik kisorsolása a közbejött ünnepnap miatt ezt megelőző napon, vagyis i. é. augustus hó 14-én d. e. 9 órakor fog a m. k. lottóigazgatóság által (Budapest, Buda, Víziváros, Klusemann-féle ház) megtartatni. NEMHIVATALOS RÉSZ. országot ölési tudósítások. A KÉPVISELŐI H AZ CCLXXXVin. ÜLÉSE 1874. julius 31-én d. e. 10 órakor. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Mihályi Péter, Waechter Frigyes. A kormány részéről jelen vannak: Bittó István, Padler Tivadar, Szende Béla, Trefort Ágoston, Szapáry Gyula gróf ministerek. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Sachsenheim Albert, báró Thurek Mihály nyugalmazott alezredes kérvényét nyújtja be illetéktelenül visszatartott 862 frt járulékainak megtérítése iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Remete Géza kérdi a pénzügyminisztertől: Van-e tudomása arról, hogy minisztériumában egy számtanácsos nem tud magyarul, s ha van, mivel igazolja ezen törvénybe ütköző állapotot ? Ki fog adatni a pénzügyminiszternek. Lázár Ádám a következő interpellatiót intézi a honvédelmi miniszterhez : Az 1848. 41-ik törvényczikk szerint: a katonai jelvények, rangjelzetek, a felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnál egyenlőknek határoztattak. Az 1873-ki augusztus 9-én a császári királyi hadsereg számára egy kizárólagos császári parancscsal kibocsátott és azon évi oct. 1-én életbeléptetett szolgálati szabályzat a hadsereg állományához tartozó katonákról, tengerészekről és honvédekről is szól. Kérdem a honvédelmi miniszter urat : 1- szer. Van-e tudomása ezen új szolgálati szabályzatról és kiterjed-e ez a magyar honvédségre is ? ha igen, 2- szer. Szándékozik-e a fennálló törvények értelmében alkotmányos befolyását érvényesíteni, hogy a honvéd intézmény ily alkotmányellenes intézkedésekkel meg ne semmisíttessék ? Ki fog adatni a honvédelmi miniszternek. Halassy Gyula mint az V-ik bíráló bizottság elnöke, bemutatja annak jelentését Bausznern Guidó, Megyesszék és város képviselőjének német nyelven szerkesztett megbízó levele tárgyában. A bíráló bizottság a választást azon oknál fogva, minthogy eddigi választási törvényeink e tekintetben világosan nem intézkednek s idáig az ekként kiállított megbízó levelek alapján a választások igazoltattak, igazolta, s egyúttal a bizottság a házat felkéri, intézkedjék az iránt, hogy jövőre a megbízó levelek csak is magyar nyelven állíttathassanak ki. Erre nézve egy javaslatot tesz a ház asztalára Bausznern Guidó végleg igazoltatik s a határozati javaslat tárgyalása Péchy Tamás felszólalására a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Szögyény László a házszabályok 28-ik szakaszának módosítására vonatkozólag a következő indítványt terjeszti be : “Mondja ki a képviselőház, hogy a házszabályok 28-ik szakasza akként módosíttassék, miszerint az állandó igazoló bizottságban érvényes határozat hozatalára 5 tag jelenléte elégséges; kéri ezen indítványa kinyomatását és azt a Kovách László háznagy által a házszabályok módosítására vonatkozó beadott indítványnyal együttesen tárgyaltatni. Ennek ez értelemben mondja ki a határozatot. Következett a napirend: a választási törvényjavaslat 97. §-nak részletes tárgyalása. Tárgyalás alá vétetik a 97-ik szakasz, mely így szól : Aki nyilvánosan, szóval vagy irat terjesztése által a tulajdon sérthetlensége, valamely nemzetiség, osztály, vagy hitfelekezet ellen törvénytelen fellépésre izgat, úgyszintén aki a törvények, vagy a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázít, választói jogának 3 évre felfüggesztésével és 1500 forintig, vagy egy évig terjedhető fogsággal bünteendő. Elnök : T. ház! A 97. §-hoz, úgy a következő két §-hoz is a II. és V. osztály különvéleményt adott be, és pedig a különvéleménynek a 97. §-ra vonatkozó módosítása abból áll, hogy e §. első sorából e szó: »nyilvánosan« törültessék és helyébe tétessenek ezen szavak : »a választók nyilvános gyülekezetén.« Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: T. ház! Mielőtt magára a tárgyra szólnék, bátor vagyok a t. házhoz azon kérést intézni, hogy miután ezen §. a két következő §-sal összetartozó tárgyat tartalmaz és a különvélemény is már együttesen terjesztetett be a házba, miután az nem ellenkezik sem a házszabályokkal, sem az eddigi gyakorlattal, méltóztatnának abba belenyugodni, hogy ezen 97. §. a következő két szakaszszal együttesen tárgyaltassék. (Helyeslés.) Ugyanazért kérem a következő két §-nak felolvasását is. (Helyeslés.) A 98. és 99. §§-ok így hangzanak: 98. §. Aki nyilvánosan, szóval vagy g. irat terjesztése által a király személyének sérthetlenségét megtámadja, aki az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására vagy a magyar állam egysége ellen izgat, választói jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1 évtől 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. 99 §. Aki valótlan, vagy elferdített tényeket, tudva, hogy azok valótlanok vagy elferdítettek, nyilvánosan, szóval, vagy irat terjesztése által oly czélzattal állít, vagy terjeszt, hogy azáltal az ország alkotmánya ellen gyűlölséget gerjesszen, választói jogának 3 évre való felfüggesztésén felül 1500 írtig terjedhető bírsággal és 1 évig terjedhető fogsággal büntetendő. Elnök : Ugyancsak a II. és V. osztály a 98. és 99. §-hoz is különvéleményt terjesztett elő. Ugyanis a 98. §. első sorából e szónak »nyilvánosan« törültetését, s helyébe ezen szavak illesztését »a választók nyilvános gyülekezetén« kéri, a 99. §-ra nézve pedig indítványozza, hogy az egészen hagyassák ki. Szapáry Gyula gr. belügyminiszer: A t. ház már eddig is intézkedett arról, hogy a választásoknál előforduló visszaélések megakadályozására a most tárgyalás alatt lévő tvjavaslatba bizonyos rendelkezések vétessenek fel. Ha ezen rendelkezéseket én is szükségeseknek láttam a törvénybe felvenni, t. i. a megvesztegetések és visszaélések különféle nemei iránt intézkedni, annál szükségesebbnek látom az intézkedést az oly izgatások ellen, melyek az állam egysége, az ország alkotmányának törvénytelen módon való megváltoztatására, a tulajdon sérthetlensége ellen intéztetnek, vagy amelyek valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen való törvénytelen fellépésre izgatnak. Elismerem, tehát, amint ezt már az általános indokolásban is elmondtam, hogy a most tárgyalás alatt lévő szakaszokban foglalt intézkedések inkább egy általános büntető törvénykönyvbe, mintsem ezen választási törvény keretébe valók volnának. Minthogy azonban bizonytalan, hogy mikor fog egy ily büntető törvénykönyv megalkottatni és hatályba lépni, melyben a választások alkalmával előforduló és a szenvedélyek felizgatását czélzó bűnös cselekmények minden nemeinek megbüntetése bennfoglaltatnék, szükségesnek láttam az ismert okoknál fogva az e tekintetben való intézkedéseket a jelen választási törvényjavaslat keretébe foglalni. És épen azért, ha arról van szó, hogy ezen §§-ok kihagyassanak, én mindenesetre ellene volnék, és kérném a t. házat, hogy azokat elfogadni méltóztassanak. De ha ez áll a 97. és 98. §§-okra nézve, t. i., hogy az azokban foglalt intézkedések a törvénybe felvétessenek, ennek nem következése az, hogy a 99. §-ban foglalt intézkedések is megtartassanak, mert nézetem szerint elég van téve a két előző szakasz megtartása által a választásoknál előforduló rendetlenségek megakadályoztatásának és pedig a 99. §-ban foglalt intézkedések nélkül is. Nem akarom azzal, hogy a különvélemény ezen részéhez hozzájárulok, azt mondani, hogy a 99. §-ban felvett intézkedések egyltalában felesleges