Budapesti Közlöny, 1874. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1874-12-03 / 277. szám
* IL Fejezet. A központi választmány. 17. §. Minden törvényhatóságban és minden oly városban, mely az 1848. V. törvényczikk 5. §-a alapján képviselőt küld, a választók névjegyzékének összeállítására és kiigazítására, úgy az országgyűlési képviselőválasztások vezetésére központi választmány alakítandó. 18. §. A központi választmány elnöke a törvényhatóság, vagy a város első tisztviselője, vagy ennek törvényes helyettese. Oly ' törvényhatóságban, vagy városban, mely egy választókerületet képez, a központi választmány tagjainak száma az elnökön felül 12, ott, hol kettő a választókerület, 16, ott, hol három, 24, ha pedig háromnál is több a választókerület, minden további kerület után ezen felül még két tag választandó. A központi választmány mindig úgy alakítandó, hogy abba minden választókerületből legalább két tag választassék. 19. §: A központi választmánynak, az összeíró és szavazatszedő küldöttségnek tagja lehet azon választókerületek minden választója, melyekre ezen választmány hatásköre kiterjed, továbbá az illető törvényhatóság bizottságának minden oly tagja, ki a jelen törvény értelmében választói joggal bír. 20. §. A központi választmány tagjait a törvényhatóság, vagy város közgyűlése szavazatlapok által viszonylagos szótöbbséggel 3 évre választja. A meghalt, vagy kilépett tagok helyébe a hátralévő idő tartamára a legközelebbi közgyűlésen új tagok választandók. A választás oly időben tűzendő ki napirendre, hogy a 3 év leteltével az újonan megválasztott központi választmány működését azonnal megkezdhesse. 21. §: A központi választmány, az összeíró és szavazatszedő küldöttség tagjai a következő esküt teszik le: »Én N. N. esküszöm stb. (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazt, mit (a választók névjegyzékének összeállítására) az országgyűlési képviselőnek (képviselőknek) választására nézve, az ország törvénye szerint, kiküldetésemhez képest teljesíteni tisztemhez tartozik, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesitendőm. Isten engem stb.« 22. §. A központi választmány minden tanácskozásáról a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a kebeléből választandó jegyző által rendes jegyzőkönyvet vezettet, s annak egy példányát a levéltárba tévén, a másikat a belügyministernek időszakonkint felküldi. 23. §. A központi választmány belső ügykezelési nyelvét illetőleg az 1868. XLIV. törvényczikk szabályai irányadók. 24 §. A központi választmány annyiszor tart ülést, a hányszor ezt a jelen törvényben megszabott teendői szükségessé teszik. Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívók által értesíti; ezen meghívás városokban 3, más törvényhatóságban 8 nappal az ülések megkezdése előtt elküldendő, illetőleg közzéteendő, kivéve a rendkívüli eseteket, midőn az elnöknek jogában áll a központi választmányt idő haladék nélkül összehívni, és azon eseteket, amelyekben a központi választmány üléseinek első napját a jelen törvény határozza meg. Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül ott, hol a választmány 12 tagból áll, legalább 4 tag, másutt legalább 6 tag jelenléte szükséges. Az elnök csak egyenlő számú szavazatok esetén szavaz. 4. a vagyonbukottak, míg a csőd meg nem szüntettetett; 5. azok, kik az összeírást, illetőleg a kiigazítást megelőző évre a választókerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették. Az 1. 2. 3. és 4. pontban említett választók választói egyéb jogosultságuk igazolása mellett kü- 1ön-jegyzékbe vétetnek, és kivételkép gyakorolhatják szavazati jogukat, ha felmentésüket vagy a csőd megszüntetését jogerőre emelkedett bírói határozattal, a büntetés teljes kiálltát az illetékes hatóság bizonyítványával, a választói jog elvesztése határidejének leteltét pedig az eredeti bírói ítélettel az összeíró, illetőleg kiigazító bizottság, vagy esetleg a választási elnök előtt igazolták. 13. §: Választható mindaz, aki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, valamely választói névjegyzékbe felvétetett, s a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv a magyar, megfelelni képes. Az, aki ezen törvény hatályba lépte után gyilkosság, rablás, gyújtogatás, lopás, orgazdaság, okmányhamisítás, csalás, hamis bukás, hamis eskü miatt jogérvényes ítélettel elmarasztaltatott, nem választható. 14. §. A választói jog igazolására megkívánt adó mennyisége adókönyvvel, adóhivatali bizonyítványnyal, vagy az egyenes adók községi főkönyvének (B. tabella) kivonatával igazolandó. A föld és ház tulajdonjoga kétség esetén ott, hol telekkönyv létezik, telekkönyvi kivonattal, másutt a tulajdonjogot igazoló egyéb okirattal, a föld mennyisége földadótelekkönyvi (cataster) vagy tagosítási földkönyvi kivonattal bizonyítandó. Közbirtokossági közös birtoklásnál a közös birtokban, vagy közös jövedelemben való részesülés egyéni aránya közokirattal, vagy oly közbirtokossági jegyzőkönyvvel igazolandó, mely már a közös jövedelem felosztása alapjául szolgált. Oly ingtlan alapján, mely határozatlan hányadrészekben van több tulajdonosra telekkönyvileg bekebelezve, a telekkönyvbe bevezetett valamennyi tulajdonos választói joga igazoltnak veendő, ha azon ingatlan birtok akár terjedelmére, akár jövedelmére nézve a jelen törvényben a választói jogosultság feltételéül megállapított területet vagy jövedelmet annyiszor foglalja magában, ahány tulajdonos van a telekkönyvbe bevezetve. A zálogbirtok a visszaváltás idejéig a zálogbizlalónak ad választói jogot. 15. §. Aki oly helyeken, hol telekkönyv létezik, valamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe veszi, de a telekkönyvben mint tulajdonos még bejegyezve nincs, annak a választói jog megadandó, ha kimutatja: a) hogy az ingatlan birtokában van; b) hogy azon ingatlan tulajdona öröködési jogon, vagy jogügylet alapján, avagy közbejött birtokrendezés folytán őt illeti; c) hogy vagy az öröködési eljárás folyamatban van, vagy pedig, ha nincs, az öröködés, illetőleg a ■■ulajdon átruházását tárgyazó jogügylet a jogilleték kiszabása végett bejelentetett; d) hogy azon ingatlan után járó adót az igénylő fizeti, vagy az más által, de helyette fizettetik. Ezen §. eseteiben is csak akkor illeti az igénylőt a választói jog, ha azon személy, kinek tulajdonjoga a telekkönyvbe be van kebelezve, a választói jogot ugyanazon ingatlan alapján igénybe nem veszi. 16. §. A polgárosított határőrvidék azon községeiben, melyekben házközösség létezik, ha a közös földbirtok a 4. §-ban megszabott mennyiséget megüti, a választói jogot a házközösség feje gyakorolja. Ha pedig a házközösségi tagok, közös ingatlan birtokukat a közösségi kötelék megtartása mellett osztották fel egymás között, mindazok gyakorolják a választói jogot, kik annyi ingatlant bírnak, amennyi a 4. §-ban megállapíttatott. 4228 25. §. A központi választmány, valamint az összeíró küldöttség ülései nyilvánosak. 26. §. A központi választmány a belügyminiszerrel, bíróságokkal, hatóságokkal, testületekkel és egyesekkel közvetlenül érintkezik. A választmány határozatai, amennyiben a választói jogosultságra vonatkoznak, az 50. §. értelmében a királyi curiához, minden más esetben, valamint a 34. és 107. §§-okban felsorolt esetekben a belügyministerhez felebbezhetők. 27. §. A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére a belügyminiszer ügyel fel, s az e végett megkívántató utasításokat és rendeleteket az illető központi választmányokhoz intézi. 28. §. Azon vegyes választókerületekben, melyekben valamely megyei törvényhatósághoz tartozó községek, egy vagy több városi törvényhatósággal, illetőleg valamely törvényhatósággal felruházott kerület községeivel együtt képeznek egy választókerületet, e törvényhatóságok között a jelen törvény végrehajtása körül támadható kérdéseket, az illetőknek meghallgatásával, ezen törvény rendeletei értelmében a belügyminiszer intézi el. III. Fejezet: A választók névjegyzéke. 29. §. A választók névjegyzéke hivatalból állíttatik össze, és évenként hivatalból igazíttatik ki, 30. §. A választók névjegyzékének összeírására és évenkinti kiigazítására a központi választmány évenkint minden választókerületre nézve három tagból álló küldöttséget választ, s meghatározza az időt, mely alatt ezen küldöttség munkálatát az egész választókerületben befejezni köteles. 31. §. Azon választókerületekben, melyek egy vagy több szabad királyi városból s egy vagy több szomszéd törvényhatósághoz tartozó községekből alkottattak, a választók összeírására kiküldendő küldöttségbe mindegyik törvényhatóság központi választmánya két-két tagot választ, s ezek együtt teljesítendik az egész kerületben a választók összeírását. Ha ezen küldöttségben valamely kérdés eldöntésénél a szavazatok egyenlők lennének, minden egyes esetben a küldöttségből sorshúzás útján egy tag ideiglenesen kilép, a fenforgó kérdést a küldöttségi tagok szavazattöbbséggel döntik el, az ily kérdés eldöntése után azonban valamennyi küldöttségi tag működését ismét együtt folytatja. 32. §: Az összeíró küldöttség elnöke köteles a központi választmány által kitűzendő határidőn belül meghatározni a napot, melyen a kerület minden nagy községében és minden körjegyzőség székhelyén az összeírás eszközlésére meg fog jelenni. Ezen határnapok a községi elöljáróság útján az összeírást megelőzőleg legalább 8 nappal a szokásos módon minden községben kihirdetendők. A kitűzött határnapok a küldöttség által pontosan megtartandók, és közbejött elhárulatlan akadály esetén új határnapok tűzendők ki, melyek hasonlókép legalább 8 nappal előre kihirdetendők. 33. §. Az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsátandók: a) az 1848-tól 1872-ig készített választói öszszeírások ; b) az egyenes adók községi főkönyve (B. tabella) ; c) a földadó-telekkönyv (cataster); d) hol a tagosítás megtörtént, a tagosítási telekkönyv. Minden hatóság, köztisztviselő és lelkész köteles mind az összeíró küldöttségnek, mind a központi választmánynak a névjegyzék összeállt.