Budapesti Közlöny, 1875. április (9. évfolyam, 73-98. szám)
1875-04-08 / 79. szám
tokát a 43. §.-ban kitett fentartás mellett végleg megállapítja. 45. §. Az országos bizottság határozatai alapján a telekkönyvekbe és birtokivekbe minden egyes földrészlet osztálya bejegyeztetvén, a járási bizottságok útján minden községnek a reá vonatkozók megküldetnek, és a községi elöljáróság azokat a község vagy a bíróházánál kiteszi, egyszersmind a helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a községi földbirtokosokat fölhívja, hogy netaláni fölszólalásaikat a 147. §-ban kitett időben és módon adják be. Ezen határidő a becslőbiztos által a járás minden községeire nézve egyenlően szabandó meg. A közszemlére kitett sorozási munkálatok épségben és tisztántartásáért a községi elöljáróság felelős és az ebbeli mulasztása miatt netalán szükségessé válható munkanyítás költségeit viselni tartozik. 46. §. Felszólalásnak van helye: a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott (4. és 5. §-ok); b) ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe iktattatott be, úgyszintén, ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve ; c) ha a térfogat hibásan tétetett ki; d) ha a földrészlet nem a megfelelő művelési ág alá foglaltatott; e) ha a földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott; f) ha a földrészlet a járáson belül fekvő, határozottan megjelölendő más földrészlettel összehasonlítva egyenlőtlenül soroztatott, 47. §. A felszólalások azon községi elöljáróságnál jelentendők be, melynek határában a felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik, vagy ha pusztán feküdnék, amelyhez a puszta a törvény értelmében tartozik; körjegyzőséghez tartozó községekben a felszólalás a körjegyzőség székhelyén is történhetik. A felszólalások a községekben történt kihirdetést (45. §.) követő 30 nap alatt a községi elöljáróságnál személyesen, rendes meghatalmazott vagy az elöljáróság előtt kijelölt megbízott által szóval vagy írásban jelentendők be. A községi elöljáróság a szóval tett bejelentésekről jegyzőkönyvet vesz fel, az írásbelieket pedig abba, tárgyuk rövid megjelölésével bejegyzi. A fennebbi 30 nap letelte után a járási bizottság a községi elöljáróságoktól a felszólalásokat, e czélra kirendelt tagjai által 15 nap alatt összeszedett. Akik annak megérkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be, azoknak szóval vagy írásban tett felszólalásait a kirendelt bizottsági tag elfogadja és bejegyzi. Az elöljáróság e kiküldöttnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyveket és birtokíveket is átadja, s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek az összeszedésre kiküldött bizottsági tag előtt történtek, jogosítva van észrevételeit megtehetni. A bizottsági kiküldött a felszólalási eseteket, a helyszínének megszemlélésével és a felek felvilágosításával s megnyugtatásával kiegyenlíteni törekszik, s eljárását bevégezve, arról kimerítő jelentést tesz. Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke erről is értesítendő. 48. §. A felszólalások felett a járási bizottság, a becslőbiztos véleményének meghallgatása után határoz és ha szükségét látja, a helyszínen tartandó vizsgálatra küldöttséget nevez ki,melynek elnöke a bizottsági elnök vagy helyettese, tagjai a becslőbiztos és a bizottság egy tagja. A vizsgálatra a községi elöljáróság, a felszólaló és a kérdéses földrészlet tulajdonosa meghívandók .A vizsgálat eredménye a felszólaló és a földtulajdonos netaláni nyilatkozatával a bizottság elé terjesztendő, mely a felszólalás felett határoz. A hozott határozatok a felszólalónak és a földrészlet tulajdonosának revény mellett kézbesítendők, 49. §. A felszólalások feletti határozatok ellen akár az érdekelt fél, akár a becslőbiztos a kerületi bizottsághoz felebbezhet. A felebbezések a kézbesítés napját követő tizenöt nap alatt a járási bizottságnak írásban beadandók, mely a határidők letelte után a felebbezéseket az összes iratokkal a kerületi bizottsághoz azonnal fölterjeszti. 50. §. A kerületi bizottság a felebbezett ügyek fölött határoz. E határozat a feleknek vevény mellett kézbesittetik. Ellene csak azon esetben van helye a további felebbezésnek, ha a kerületi bizottság határozata a járási bizottságétól eltér, s ez esetben a felek a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, s ugyanazon idő alatt a becslőbiztos vagy a kerületi felügyelő is felebbezhetnek. E felebbezések a járási bizottság elnökénél nyújtandók be. Ha ez idő alatt egyik részről sem nyujtatik be felebbezés, az ügy befejezettnek tekintendő. (Folytatjuk.) Ő cs. és Apostoli kir. Felsége méltóztatott továbbá legkegyelmesebben: alább nevezetteknek a nekik adományozott idegen rendek és emlékérmek elfogadására és viselésére engedélyt adni, és pedig: lovag Hoffinger Rudolf ezredes- és táborkari tisztnek, számfölött a 31. sz. Frigyes Vilmos mecklenburg-strelitzi nagyherczeg gy. e.nél, és az idegen hadseregeket nyilvántartó iroda főnökének; és lovag Haymerle Alajos alezredes- és táborkari tisztnek, számfölött a 14. sz. III. Lajos hesseni nagyherczeg gy. e.nél, s a római cs. kir. követségnél katonai attachénak, a királyi olasz koronarend parancsnoki keresztjét; Crusiz Othmar alezredes- és táborkari tisztnek, számfölött a 4. sz. Hoch- és Deutschmeister gy. e.nél, és a párisi cs. kir. nagykövetségnél katonai attachénak, az orosz császári Szt.-Anna-rend 2. osztályát; gróf Castell-Rüdenhausen Frigyes főhadnagynak, a legmagasb nevet viselő 1. sz. dragonyos ezrednél, ugyanazon rend 3. osztályát; azután corponi Saffin Vilmos századosnak, a 15. sz. gr. Pálffy huszárezrednél, és a cs. kir. katonai meghatalmazottként Szt.Péter várost beosztott Klepsch Ede kapitánynak a hadsereg állományától, a császári orosz Szt. Wladimir-rend 4. osztályát ; ehrenstein-rohmanni báró Pfeifer Károly őrnagynak és táborkari tisztnek, számfölött a 34. sz. I. Vilmos német császár és porosz király gy. e.nél, a királyi porosz vörös sas-rend 3. osztályát, és a szász Ernő herczegi ház-rend 2. oszt. comburkeresztjét; lovag Müller Frigyes ezredesnek, a tüzér törzstől, a közös hadügyministérium 7. osztálya elnökének, a királyi norvég Szt. Olaf rend lovagkeresztjét ; herczeg Windisch-Graetz József ezredesnek, a 12. sz. huszárezred parancsnokának, a tunisi Nisolan Trukhar-rend 1. osztályát; kühnritzi Schemel Ferdinánd őrnagynak, az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherczeg gy. e.nél, a pápai Nagy Szt.-Gergelyrend lovagkeresztjét; thuerechti Reiche Fülöp nyugalmazott ezredesnek, a Schaumburg-Lippe herczegi katonai érdemérmet ; Ludwig Fülöp kapitánynak a tüzér törzstől, a közös hadügyministerium elnöki irodájában; és báró Wersebe Gusztáv századosnak, a 9. számú Solms Braunfels herczeg drag. e.nél, a porosz kir. korona-rend 3. osztályát; waissolmi Billmek Hugó kapitánynak, az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherczeg gyaloge.nél, és b. Gumpens Gusztáv főhadnagynak, az 1. sz. gr. Grünne dzsidás e.nél, a franczia becsületrend lovagkeresztjét; br. Bibra Reinhard főhadnagynak, a 44. sz. 2246 Albrecht főherczeg gy.e.nél, az ottomán Medsehidie rend 4. osztályát; br. Pata el-Rammingen Albert hadnagynak, a 7. sz. Vilmos braunschweigi herczeg drag. e.nél, a szász Ernő herczegi ház-rend 2. oszt. lovagkeresztjét, Held Mátyás czimzetes hadi expeditornak, a közös hadügyministerium elnöki irodájában, a királyi szász Albrecht-rend becsületkeresztjét, és Göhring Ede dragonyosnak, a 3. sz. Albert szász király drag. e.től, a német hadi emlékérmet harczolók számára 1870/71-ről (1875. márt. hó 26-án kelt legf. elhat.); azután Scheven Bruno hadapródnak, a 42. sz. V. György Hannovera királya gy. e.nél, a német hadi emlékérmet 1870/71-ről (1874. dec. 31-én kelt legf. elhatározással.) Varga Ede nagy-mihályi lakos vezetéknevének »Füredi« re kért átváltoztatása folyó évi 16.343. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Patzauer Mór miskolczi lakos vezetéknevénekPassauere-re kért átváltoztatása folyó évi 16,295. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kari Lajos budapesti lakos vezetéknevének »Unschuld«-ra, kért átváltoztatása folyó évi 16,351. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság Perczely Józsefet a viniczai m. kir. Ilod osztályú mellékvámhivatalhoz vámszedővé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister 1875. ápril 5-én 7518. sz. a. Szabolcsmegyébe kebelezett Nyírbátor községnek megengedte, hogy ott a folyó évi mártius 18-án meg nem tarthatott országos vásár helyett f. hó 8-án országos vásár tartathassák. NEMHIVATALOS RÉSZ. CSÁSZÁR-KIRÁLY Ő FELSÉGE ÚTJÁRÓL. Velenczéből távirják, hogy az uj, szokatlan kivilágitási rendszer, mely 5-én a Márk-téren alkalmaztatott, kitünőleg kiállta a próbát. Az osztrák néphymnusz s a királyi induló mindenütt zajos örömmel fogadtatott. 83. órakor mindkét fejedelem megjelent az erkélyen s a roppant néptömeg által lelkesülten üdvözöltetett. A tűzijáték nagyszerű hatást tett s a Márk-tér tündéries látványt nyújtott. Az 5-én tartott bálünnepély igen fényes volt. A király udvari személyzete az új procuratio fehér termében gyűlt össze, s onnan a két fejedelmet kisérve a bálterembe ment. Császár király Ő Felsége Margit koronaherczegnét vezeté, ki pompás rózsaszín ruhát viselt nagy értékű brilliánt,okkal. A koronaherczegné tánczolá az első négyest gróf Andrássy minister úrral, velük szemben a genuai herczeg Wimpffen grófnéval, az osztrák-magyar követ gróf Wimpffen Montereno grófné palotahölgygyel és Minghetti minister Gattinara grófnéval tánczoltak. Az olasz király hosszabb ideig társalgott gróf Andrássyval. Mindkét fejedelem cerclet tartott, s fél 12 órakor hagyta el a termeket. Velenczében az ápril 5-ki elfogadásnál császárkirályi Felségének bemutattattak előbb az olaszok : Giovanelli herczeg, Mocepigo Alajos gróf, ki előbb az osztrák diplomatiai karban működött, mindkét fiával, P. Bembo gróf senator, Velencze volt polgármestere, Ferrari parancsnok, a szobrászat tanára, F. Faucault-Daugnon gróf, egy nápolyi, aki egy általa szerkesztett ünnepi iratot nyújtott át Ő Felségének, a Babenbergi ház czimerének eredetéről; Velencze polgármestre Fornoni senator, kisérve három ülnök által , kikkel O Felsége kegy teljesen beszélt Velencze emelkedéséről; azután az ott jelenlévő cs. kir. titkos tanácsosok: lovag Valsalina Fontana, nyugalmazott főtörvényszéki elnök és gr. Eszterházy Pál, altdorffib. Türkheim cs. kir.