Budapesti Közlöny, 1875. április (9. évfolyam, 73-98. szám)

1875-04-08 / 79. szám

tokát a 43. §.-ban kitett fentartás mellett végleg megállapítja. 45. §. Az országos bizottság határozatai alapján a telekkönyvekbe és birtokivekbe minden egyes földrészlet osztálya bejegyeztetvén, a járási bi­zottságok útján minden községnek a reá vonat­kozók megküldetnek, és a községi elöljáróság azokat a község vagy a bíró­­házánál kiteszi, egy­szersmind a helyi szokás szerint közzéteendő hir­detményben a községi földbirtokosokat fölhívja, hogy netaláni fölszólalásaikat a 147. §-ban kitett időben és módon adják be. Ezen határidő a becslőbiztos által a járás min­den községeire nézve egyenlően szabandó meg. A közszemlére kitett sorozási munkálatok ép­ségben és tisztántartásáért a községi elöljáróság felelős és az ebbeli mulasztása miatt netalán szük­ségessé válható munkanyítás költségeit viselni tartozik. 46. §. Felszólalásnak van helye: a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles soroztatott, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott (4. és 5. §-ok); b) ha valamely földrészlet többször, vagy ha nem a saját községe telekkönyvébe iktattatott be, úgyszintén, ha a tulajdonos hibásan van beje­gyezve ; c) ha a térfogat hibásan tétetett ki; d) ha a földrészlet nem a megfelelő művelési ág alá foglaltatott; e) ha a földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott; f) ha a földrészlet a járáson belül fekvő, hatá­rozottan megjelölendő más földrészlettel összeha­sonlítva egyenlőtlenül soroztatott, 47. §. A felszólalások azon községi elöljáróságnál je­­lentendők be, melynek határában a felszólalás tár­gyát képező földrészlet fekszik, vagy ha pusztán feküdnék, a­melyhez a puszta a törvény értelmé­ben tartozik; körjegyzőséghez tartozó községek­ben a felszólalás a körjegyzőség székhelyén is történhetik. A felszólalások a községekben történt kihirde­tést (45. §.) követő 30 nap alatt a községi elöljá­róságnál személyesen, rendes meghatalmazott vagy az elöljáróság előtt kijelölt megbízott által szóval vagy írásban jelentendők be. A községi elöljáróság a szóval tett bejelenté­sekről jegyzőkönyvet vesz fel, az írásbelieket pe­dig abba, tárgyuk rövid megjelölésével bejegyzi. A fennebbi 30 nap letelte után a járási bizott­ság a községi elöljáróságoktól a felszólalásokat, e czélra kirendelt tagjai által 15 nap alatt össze­szedett. A­kik annak megérkezte alkalmával még felszólalásokat jelentenek be, azoknak szóval vagy írásban tett felszólalásait a kirendelt bizottsági tag elfogadja és bejegyzi. Az elöljáróság e kiküldöttnek a felszólalásokkal együtt a telekkönyveket és birtokíveket is átadja, s mind a nála bejelentettekre, mind azokra, melyek az összeszedésre kiküldött bizottsági tag előtt történtek, jogosítva van észrevételeit megtehetni. A bizottsági kiküldött a felszólalási eseteket, a helyszínének megszemlélésével és a felek felvi­lágosításával s megnyugtatásával kiegyenlíteni törekszik, s eljárását bevégezve, arról kimerítő jelentést tesz. Ha felszólalás nem történt, a bizottság elnöke erről is értesítendő. 48. §. A felszólalások felett a járási bizottság, a becs­­lőbiztos véleményének meghallgatása után hatá­roz és ha szükségét látja, a helyszínen tartandó vizsgálatra küldöttséget nevez ki,melynek elnöke a bizottsági elnök vagy helyettese, tagjai a becslő­biztos és a bizottság egy tagja. A vizsgálatra a községi elöljáróság, a felszólaló és a kérdéses földrészlet tulajdonosa meghívandók­ .A vizsgálat eredménye a felszólaló és a föld­­tulajdonos netaláni nyilatkozatával a bizottság elé terjesztendő, mely a felszólalás felett ha­tároz. A hozott határozatok a felszólalónak és a földrészlet tulajdonosának revény mellett kézbe­sítendők, 49. §. A felszólalások feletti határozatok ellen akár az érdekelt fél, akár a becslőbiztos a kerületi bi­zottsághoz felebbezhet. A felebbezések a kézbesítés napját követő tizen­öt nap alatt a járási bizottságnak írásban beadan­­dók, mely a határidők letelte után a felebbezése­­ket az összes iratokkal a kerületi bizottsághoz azonnal fölterjeszti. 50. §. A kerületi bizottság a felebbezett ügyek fölött határoz. E határozat a feleknek vevény mellett kézbe­­sittetik. Ellene csak azon esetben van helye a további felebbezésnek, ha a kerületi bizottság határozata a járási bizottságétól eltér, s ez esetben a felek a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, s ugyanazon idő alatt a becslőbiztos vagy a kerületi felügye­lő is felebbezhetnek. E felebbezések a járási bi­zottság elnökénél nyújtandók be. Ha ez idő alatt egyik részről sem nyuj­­tatik be felebbezés, az ügy befejezettnek te­kintendő. (Folytatjuk.) Ő cs. és Apostoli kir. Felsége méltóztatott to­vábbá legkegyelmesebben: alább nevezetteknek a nekik adományozott ide­gen rendek és emlékérmek elfogadására és vise­lésére engedélyt adni, és pedig: lovag Hoffinger Rudolf ezredes- és táborkari tisztnek, számfölött a 31. sz. Frigyes Vilmos mecklenburg-strelitzi nagyherczeg gy. e.nél, és az idegen hadseregeket nyilvántartó iroda főnöké­nek; és lovag Haymerle Alajos alezredes- és táborkari tisztnek, számfölött a 14. sz. III. Lajos hesseni nagyherczeg gy. e.nél, s a római cs. kir. követség­nél katonai attachénak, a királyi olasz korona­rend parancsnoki keresztjét; Crusiz Othmar alezredes- és táborkari tisztnek, számfölött a 4. sz. Hoch- és Deutschmeister gy. e.nél, és a párisi cs. kir. nagykövetségnél katonai attachénak, az orosz császári Szt.-Anna-rend 2. osztályát; gróf Castell-Rüdenhausen Frigyes főhadnagy­nak, a legmagasb nevet viselő 1. sz. dragonyos ezrednél, ugyanazon rend 3. osztályát; azután corponi Saffin Vilmos századosnak, a 15. sz. gr. Pálffy huszárezrednél, és a cs. kir. katonai meghatalmazottként Szt.­Péter várost beosztott Klepsch Ede kapitánynak a hadsereg állományá­tól, a császári orosz Szt. Wladimir-rend 4. osz­tályát ; ehrenstein-rohmanni báró Pfeifer Károly őr­nagynak és táborkari tisztnek, számfölött a 34. sz. I. Vilmos német császár és porosz király gy. e.nél, a királyi porosz vörös sas-rend 3. osztályát, és a szász Ernő herczegi ház-rend 2. oszt. comb­ur­­keresztjét; lovag Müller Frigyes ezredesnek, a tüzér­ törzs­től, a közös hadügyministérium 7. osztálya elnö­­kének, a királyi norvég Szt. Olaf rend lovagke­resztjét ; herczeg Windisch-Graetz József ezredesnek, a 12. sz. huszárezred parancsnokának, a tunisi Nis­­olan Tru­khar-rend 1. osztályát; kühnritzi Schemel Ferdinánd őrnagynak, az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherczeg gy. e.nél, a pápai Nagy Szt.-Gergely­­rend lovagkeresztjét; thuerechti Reiche Fülöp nyugalmazott ezredes­nek, a Schaumburg-Lippe herczegi katonai érdem­érmet ; Ludwig Fülöp kapitánynak a tüzér­ törzstől, a közös hadügyministerium elnöki irodájában; és báró Wersebe Gusztáv századosnak, a 9. számú Solms Braunfels herczeg drag. e.nél, a porosz kir. korona-rend 3. osztályát; waissolmi Billmek Hugó kapitánynak, az 57. sz. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagy­herczeg gyaloge.nél, és b. Gumpens Gusztáv főhadnagynak, az 1. sz. gr. Grünne dzsidás e.nél, a franczia becsület­rend lovagkeresztjét; br. Bibra Reinhard főhadnagynak, a 44. sz. 2246 Albrecht főherczeg gy.e.nél, az ottomán Medsehi­­die rend 4. osztályát; br. Pata el-Ramming­en Albert hadnagynak, a 7. sz. Vilmos braunschweigi herczeg drag. e.nél, a szász Ernő herczegi ház-rend 2. oszt. lovagke­resztjét, Held Mátyás czimzetes hadi expeditornak, a közös hadügyministerium elnöki irodájában, a királyi szász Albrecht-rend becsületkeresztjét, és Göhring Ede dragonyosnak, a 3. sz. Albert szász király drag. e.től, a német hadi emlék­érmet harczolók számára 1870/71-ről (1875. márt. hó 26-án kelt legf. elhat.); azután Scheven Bruno hadapródnak, a 42. sz. V. György Hannovera királya gy. e.nél, a német hadi emlék­érmet 1870/71-ről (1874. dec. 31-én kelt legf. el­határozással.) Varga Ede nagy-mihályi lakos vezetéknevé­nek »Füredi« re kért átváltoztatása folyó évi 16.343. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Patzauer Mór miskolczi lakos vezetéknevének­­Passauere-re kért átváltoztatása folyó évi 16,295. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. Kari Lajos budapesti lakos vezetéknevének »Unschuld«-ra, kért átváltoztatása folyó évi 16,351. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság Per­­czely Józsefet a viniczai m. kir. Il­od osztályú mel­lékvámhivatalhoz vámszedővé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ma­gyar királyi minister 1875. ápril 5-én 7518. sz. a. Szabolcsmegyébe kebelezett Nyírbátor község­nek megengedte, hogy ott a folyó évi mártius 18-án meg nem tarthatott országos vásár helyett f. hó 8-án országos vásár tartathassák. NEMHIVATALOS RÉSZ. CSÁSZÁR-KIRÁLY Ő FELSÉGE ÚTJÁRÓL. Velenczéből távirják, hogy az uj, szokatlan ki­­világitási rendszer, mely 5-én a Márk-téren alkal­maztatott, kitünőleg kiállta a próbát. Az osztrák néphymnusz s a királyi induló mindenütt zajos örömmel fogadtatott. 83­. órakor mindkét feje­delem megjelent az erkélyen s a roppant néptö­meg által lelkesülten üdvözöltetett. A tűzijáték nagyszerű hatást tett s a Márk-tér tündéries látványt nyújtott. Az 5-én tartott bálünnepély igen fényes volt. A király udvari személyzete az új procuratio fe­hér termében gyűlt össze, s onnan a két fejedel­met kisérve a bálterembe ment. Császár­ király Ő Felsége Margit koronaherczegnét vezeté, ki pompás rózsaszín ruhát viselt nagy értékű brilli­­ánt,okkal. A koronaherczegné tánczolá az első négyest gróf Andrássy minister úrral, velük szem­ben a genuai herczeg Wimpffen grófnéval, az osz­trák-magyar követ gróf Wimpffen Montereno grófné palotahölgygyel és Minghetti minister Gattinara grófnéval tánczoltak. Az olasz király hosszabb ideig társalgott gróf Andrássyval. Mind­két fejedelem cerclet tartott, s fél 12 órakor hagy­ta el a termeket. Velenczében az ápril 5-ki elfogadásnál császár­király­i Felségének bemutattattak előbb az ola­szok : Giovanelli herczeg, Mocepigo Alajos gróf, ki előbb az osztrák diplomatiai karban működött, mindkét fiával, P. Bembo gróf senator, Velencze volt polgármestere, Ferrari parancsnok, a szob­rászat tanára, F. Faucault-Daugnon gróf, egy nápolyi, a­ki egy általa szerkesztett ünnepi iratot nyújtott át Ő Felségének, a Ba­­benbergi ház czimerének eredetéről;­ Velencze polgármestre Fornoni senator, kisérve három ülnök által , kikkel O Felsége kegy teljesen beszélt Velencze emelkedéséről; azután az ott jelenlévő cs. kir. titkos tanácsosok: lovag Valsa­­lina Fontana, nyugalmazott főtörvényszéki elnök és gr. Eszterházy Pál, altdorffib. Türkheim cs. kir.

Next