Budapesti Közlöny, 1875. július (9. évfolyam, 147-173. szám)
1875-07-10 / 155. szám
Budapest, 1875. 155. szám. Szombat, július 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség Budapesten, barátok-tere 8-dik szám 1. emelet. Kiadó-hivatal : Budapesten, barátok-tere 7. sz. a. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel vagy helyben Lázhoz hordva : Egész évre................................20 írt. Félévre...........................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy lapra 30 kr. Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesitőn be iktatandó hirdetések dijai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésén 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt. 200—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 írttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért 13 kr. minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. Előfizetési felhívás „BUDAPESTI KÖZLÖNY“-nek, mint a m. kir. ministerium hivatalos lapjának 1875. julius—deczemberi folyamára. A „ Budapesti Közlöny“ hivatalos lap, folyó 1875-ik évi július 1-jétől kezdve, a vasárnapokat és ünnepeket követő napok kivételével naponkint egy féliv, vagy a szükséghez képest bővebb tartalommal fog megjelenni s csak hivatalos és félhivatalos közléseket tartalmazand.a A »Hivatalos Értesítőé, változatlanul marad. Budapest, 1875. junius 19. A „Budapesti Közlöny“ szerkesztősége. Előfizetési feltételek: Egész évre........................................20 forint Félévre..............................................10 . Negyedévre....................................5 . Falusi községeknek az illető szolgabiró igazolványának felmutatása mellett egész évre . . .. . . . . 120 félévre...........................................6 . Az előfizetési pénz a lap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budapest, barátok tere 7. sz. a. Csere- és tiszteletpéldányok mától fogva fel lettek függesztve. Szolgáljon ez az illetőknek tudomásul. A »Budapesti Közlöny« kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé . 1875. évi XXXVII. TÖRVÉNYCZIKK a kereskedelmi törvényről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1875. évi május hó 18-án, a főrendek házában május hó 19-én.) (Folytatás.) Első czim. Kereskedelmi ügyletek diájdban. Második Fejezet. A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok. 303. §. Bemutatóra szóló papíroknál a zálogjog azok tényleges átadásával, oly papíroknál pedig, melyek hátirat útján átruházhatók, az által szereztetik meg, ha a papír hátirattal ellátva a hitelezőnek, vagy helyette egy harmadiknak tényleg átadatik. 304. §. Kereskedelmi könyveken alapuló követeléseknél a zálogjog megszereztetik, ha az elzálogosítási nyilatkozattal ellátott könyvkivonat a hitelezőnek átadatik, s maga az elzálogosítás a kereskedelmi könyvben, a zálogba adott követelésnél följegyeztetik. 3.05. §. Ha a kézi zálog kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére írásbeli szerződés mellett adatott, s az adós kötelességének kellő időben eleget nem tesz, a hitelezőnek jogában áll magát a zálogtárgyakból kielégíteni anélkül, hogy az adós ellen előbb keresetet indítani tartoznék. E végből a hitelező a szükséges okmányok bemutatása mellett saját illetékes törvényszékéhez folyamodik, mely az adós meghallgatása nélkül az elzálogosított tárgyak, vagy azok egy részének a hitelező veszélyére és költségein leendő eladatását elrendeli. A hitelező az adóst, amennyiben ez lehetséges, úgy az eladás elrendeléséről, mint annak megtörténtéről azonnal értesíteni s a vételár feleslegét az adósnak átadni köteles. Ha a hitelező az értesítést elmulasztja, kártérítéssel tartozik. 306. §. Ha a kézi zálog kereskedelmi ügyletből eredő követelés fedezésére adatik, s a felek írásbelileg abban állapodtak meg, hogy a hitelező magát a zálogból bírói közbenjárás nélkül kielégítheti, ez esetben, ha az adós kötelességének kellő időben eleget nem tesz, a hitelezőnek jogában áll a zálogot nyilvánosan eladni; szabadságában áll ez esetben a zálogtárgyakat, ha azok piaci, vagy tőzsdei árfolyammal bírnak, hiteles személy által a folyó árban magán uton is eladatni. A megtörtént eladásról, amennyiben ez lehetséges, az adóst, különbeni kártérítés mellett azonnal értesíteni, egyúttal a vételár feleslegét ennek átadni tartozik. 307. §. Oly esetben, midőn az adós csőd alá kerül, a hitelező az eladásról az előbbeni két §. értelmében a csődtömeget tartozik értesíteni, s a vételár feleslegét ennek köteles átadni. 308. §. A biztosított követelés átruházásával a zálogjog akkor tekintetik átruházottnak, ha maga a kézi zálog is átadatik. 309. §. A hitelező kereskedelmi ügyletekből eredő és lejárt követelései tekintetében, megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira, melyek ennek akaratával tényleges birtokába, vagy rendelkezése alá kerülnek. E jog nem gyakorolható, ha a tárgyak akár az adós, akár egy harmadik által az átadás előtt, vagy az átadás alkalmával meghatározott rendelkezés végett kerülnek a hitelező birtokába. Kereskedők egymásközt, kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő, le nem járt követeléseik tekintetében is megtartási joggal élhetnek: ha az adós csőd alá kerül vagy csak fizetéseit szüntette meg, vagy ha az ellene vezetett bírói végrehajtás siker nélkül maradt. Ez esetekben az adós utasítása vagy a határozott rendelkezés tekintetében elvállalt kötelezettség a megtartási jog gyakorlását ki nem zárja, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be, vagy ha a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. 310. §. A hitelező, kit az előbbeni §. értelmében megtartási jog illet, köteles annak gyakorlásáról az adóst azonnal értesíteni. Amennyiben az adós más után kellő idő alatt fedezetet nem ad, jogában áll a hitelezőnek az adós ellen elrendelt csőd esetében is saját illetékes törvényszékénél a megtartott tárgyak eladását kereset útján követelni s magát a vételárból minden más hitelezőt megelőzőleg kielégíteni. A netaláni felesleget az adósnak, illetőleg csődtömegének átadni tartozik. Harmadik Fejezet: A kereskedelmi ügyletek megkötése. 311§ A kereskedelmi ügyletek érvényességéhez, a jelen törvényben kijelölt eseteket kivéve, azok írásba foglalása vagy egyéb alakszerűségek nem szükségesek. 312. §. Ha valamely ügylethez a jelen törvénynél fogva bizonyos alak kívántatik, vagy ha a felek az ügylet érvényességét bizonyos alaktól tették függővé, az ügylet megkötöttnek csak akkor tekintetik, ha az a meghatározott alakban létesül. 313. §. Az írásbeli szerződések érvényességéhez elegendő, ha az okmány a kötelezett fél által aláiratik. Ha a felek valamelyike írni nem képes, kézjegyét két tanú aláírásával köteles hitelesíttetni, kiknek egyike által az írni nem képes félnek neve is aláírandó. 314. §. Ha valamely kereskedelmi ügylet megkötésére ajánlat tétetik és ennek elfogadására bizonyos idő köttetik ki, akár vannak a felek jelen akár nem, az ajánlattevő a kitűzött idő eltelte előtt vissza nem léphet. Ily kikötés hiányában az ajánlat, mely jelenlevők közt létezik, hatályát veszti, ha annak elfogadása iránt azonnal nem történik nyilatkozat. 315. §. Távollevők közt, ha az ajánlat elfogadására bizonyos idő ki nem köttetett, az ajánlattevő annyi ideig marad kötelezve, mennyi rendes körülményekhez képest a válaszadásra szükséges. Ez idő számításánál az ajánlattevő azon feltevésből indulhat ki, hogy ajánlata kellő időben ért rendeltetése helyére.