Budapesti Közlöny, 1876. április (10. évfolyam, 75-99. szám)
1876-04-22 / 92. szám
Budapest, 1876 92. szám. Szombat, április 22 Naponkénti postai szétküldéssel vág, helyben házhoz hordva . Egész évre........................20 írt. Félévre............................ . 10 » Negyedévre........................5 » Egy lap ára 30 kx. •• ......................... BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : Budapesten, barátok-tere 8-ik szám I. emelet. Kiadó hivatal. : Budapesten, barátok-tere 7-ik szám a. földszint. Előfizetési Árak : Hivatalos Hirdetések: A hivatalos „Értesítő “-be iktatandó hirdetések díjai a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100—200-ig 2 frt, 200—300-ig 3 frt és Így tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Egy hirdetést igazoló lap ára 30 kr. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr., kétszeri 16 kr., és többszöri hirdetésért IS kr. minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr. oszt. ért. 43. §. Magyarországban orvosi gyakorlatra csak annak van joga, ki az ország területén fennálló tudományos egyetemek által kiállított orvosi oklevéllel van ellátva. Az ország területén eddig gyakorlatra jogosított orvosok azonban szerzett jogaikban továbbra is meghagyatnak. 44. §: Külföldi egyetemeken okleveleket nyert orvosok gyógygyakorlata Magyarország területén, amenynyiben nemzetközi egyezmények másként nem intézkednek. csak szabályszerű honosítás (nostrificatio) útján engedhető meg. Hogy az ő Felsége többi királyságai s országaiban fennálló egyetemek részéről kiadott oklevelek, mennyiben esnek más szempont alá, és menynyiben tekintessenek Magyarországban érvényeseknek, az a kölcsönösség alapján a két kormány által állapíttatik meg. 48. §. A külföldi egyetemeken nyert orvos-, sebészvagy gyógyszerész-tudori czímnek használatát az országban a kormány esetenkint a fennebbi feltételek nélkül is megengedheti, de ez az illető szakmának gyakorolhatására az ország területén jogosultságot nem ad. 46. §: Az ország területén gyakorlatra jogosított magánorvos, bárhol szabadon letelepedhetik, köteles azonban a gyakorlat megkezdése előtt oklevelét az illetékes közigazgatási hatóságnak beiktatás és kihirdetés végett bemutatni. A bemutatástól fogva mindaddig, míg gyakorlatának megszüntetését a hatóságnak be nem jelenti, a rögtöni veszélyben forgó betegeknek díjazás mellett első orvosi segélyt nyújtani tartozik. Az orvosoknak járvány esetében alkalmazásáról jelen törvény 84., 85. §-ai intézkednek. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország királya stb., és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendet és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1876. évi XIV. TÖRVÉNYCZIKK a közegészségügy rendezéséről. (Szentesítést nyert 1876. évi április hó 3-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1876. évi április hó 8-án.) (Folytatás). VI. FEJEZET. Orvosi gyakorlat. 47. §. A gyakorlatra jogosított orvos a gyógymód alkalmazásában nem korlátoltathatik, működésére nézve azonban az állam ellenőrködése alatt áll, és az általa elkövetett műhibákért felelős. 48. §. A magánorvoslás díjazása kölcsönös megegyezéstől függ, hol ilyen létre nem jött, peres esetekben szakértők meghallgatásával a bíróság határozza meg a díjat, melynek legkisebb mértéke az egész országra kihatólag, azonban tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, fokozatosan a belügyminiszer által állapíttatik meg. VII. FEJEZET. Szülésznői gyakorlat. 49. §. Mindazok, kik bármily jogon, jelen törvény kihirdetéséig szülésznői gyakorlatot folytattak, abban továbbra is meghagyatnak. A jogcím nélkül tényleg bábáskodó nők tartoznak egy év alatt a jogosultságot az alább következő módok egyikén megszerezni. 50. §. Ezentúl szülésznői gyakorlatra csak az bocsáttatik, ki az ország területén érvényes szülésznői oklevéllel vagy tiszti főorvosi képesítő okmánynyal van ellátva. Rendes oklevél megszerzésére azok köteleztednek, kik valamelyik egyetem vagy bábaképezdétől 75 kilométert meg nem haladó távolságra laknak, ezen távolságon túl lakók addig, míg elegendő számú bábaképezdék állíttatnak fel az országban a szülésznői gyakorlatra megkívántató jogosultságot a tiszti főorvosi képesítő okmány által is megszerezhetik. Azonban az ily bába azon esetre, ha ugyanazon helységben egy okleveles szülésznő állandóan letelepedik, a gyakorlattól eltiltandó, ha csak magának 2 év lefolyása alatt rendes oklevelet nem szerzett. 51. §. Törvényhatósági szülésznői szolgálatra csak rendes oklevéllel ellátott bába alkalmazható. Községi szülésznői állomás betöltésénél rendes oklevéllel ellátott bába előnynyel bir. VIII. FEJEZET. Kuruzslás. 52. §. A jelen törvény VI. fejezetének szabályai szerint orvosi gyakorlatra nem jogosított egyéneknek betegeket keresetképen gyógykezelni és díjazás mellett gyógyszereket rendelni tilos. 53. §. Titkos összetételű gyógyszereknek használatra való készítése és árulása a belügyminiszertől erre kinyert, szakértői véleményen alapuló engedély nélkül mindenkinek tiltatik. 54. §. Gyógyszerek avagy betegségek elleni óvszerek készítésére, továbbá oly felfedezésekre, találmányokra vagy javításokra, melyeknek alkalmazása közegészségi tekintetekből meg nem engedhető, szabadalom nem adatik. 55. §. Bizonyos betegségek ellen javaslatba hozott gyógymód, avagy gyógyszernek megvizsgálása, s az eredményhez képest alkalmazásának engedélyezése iránt szakértők meghallgatásával a belügyminiszer intézkedik. IX. FEJEZET. Kórházak és gyógyintézetek. 56. §. Köz- és magánkórházak és gyógyintézetek az illető törvényhatóság meghallgatásával csak a belügyminiszer engedélyével állíthatók fel. 57. §: Oly kórház vagy gyógyintézet, mely rendszeres igazgatással van ellátva és akként felszerelve, hogy a helyi, esetleg a vidéki szükségleteknek kielégítésén felül még megfelelő számú idegen illetőségű betegek befogadására is képes, közkórházi jelleggel felruházható. 58. §. Az ily jelleggel felruházott kórházak kötelesek minden jelentkező beteget, legyen az helybeli vagy idegen illetőségű, magyarhoni, vagy külföldi, személykülönbség nélkül ápolás és gyógyításégett, míg a fekhely nem hiányzik, befogadni. 59. §. Közkórházi jelleggel fel nem ruházott kórházak és gyógyintézetek csupán oly betegek felvételére köteleztetnek, kikre nézve berendeztettek és idegen betegek befogadására, a rögtöni életveszély eseteit kivéve, nem szoríthatók. 60. §: Állami kórházak és gyógyintézetek közvetlenül a belügyminiszer felügyelete és főigazgatása alatt állanak. Ily kórházak és gyógyintézetek azonban — a fővárosban létezők kivételével — tisztasági, gazdálkodási s pénztári tekintetben a főispán által bármikor megvizsgálhatók. Minden egyéb köz- és magánkórház és gyógyintézet felett az illető törvényhatóság a közigazgatási bizottság útján gyakorolja a közvetlen felügyeletet. GL §: A napi ápolási díjat állami és közkórházakban és gyógyintézetekben — az utóbbiakat illetőleg a törvényhatóság meghallgatásával — a belügyminiszer állapítja meg. Az ápolási díjak rendszerint csak a kórház folyó kiadásainak fedezésére fordíthatók.