Budapesti Közlöny, 1880. május (14. évfolyam, 100-122. szám)
1880-05-04 / 102. szám
Budapest, 1880. 102. szám. Kedd, május 4. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre 20 írt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 hr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitőnbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előlegesen beküldendők; mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Szerkesztőség : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr. és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1880. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a Tisza és mellékfolyói mentésén alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről. (Szentesítést nyert 1880. évi április hó 28-án. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1880. évi április hó 29-én, a főrendek házában április hó 30-án.) (Folytatás és vége.) III. FEJEZET. 20. §. A Szeged sz. kir. város újjáépítésére és az ottani kárvallott lakosoknak lakházaik felépítésére adandó kölcsön következőleg használandó fel : a) Szeged város törvényhatóságának középítményekre 5 millió forintnyi kölcsön adatik; b) a kárvallott lakosok részére lakházak építésére 10 millió forint tartatik fen. A b) alatt említett kölcsönökben részesülhetnek mindazok, kik az 1879-iki árvíz által kárt vallottak és azok jogutódai. 21. §. Ezen kölcsönök után a kölcsönvevők részéről kamat és tőketörlesztés fejében, 50 éven át 11 százféli évi járulék, félévi előleges részletekben és pedig mindenkor április és október hó 1-jén fizetendő. A félévi járulék azon része, mely a kölcsön felvétele napjától az illető félév utolsó hava végéig jár, a kölcsön kifizetése alkalmával visszatartotik. 22. §. A Szeged város törvényhatóságának adandó kölcsön következő czélokra fordítandó: a) a város régi tartozásainak átváltoztatására 1 millió forint; b) az 1880. évi XVI. törvényczikk 1. §-ának c)—j) pontjaiban felsorolt, a város által létesítendő középitményekre és közmunkákra 4 millió érint. 23. §. A Szeged város törvényhatóságának adandó kölcsön kiszolgáltatásának feltételei a következők: a) a városnak engedélyezendő 5 millió forintnyi kölcsön a város ingatlan birtokaira a kölcsönalap javára jelzálogilag kebelezhetik; b) a régi tartozások átváltoztatására fordítandó 1 millió forint akkor bocsáttatik a város rendelkezésére, amidőn ezen tartozások felmondási idejének leteltével, azok kifizethetők lesznek; c) az a) alatt említett 5 millió forint után a fölvétel napjától 1882. év végéig az évi járulékokat az államkincstár viseli; 1833. január hó 1-étől kezdve pedig ezen évi járulékok Szeged város törvényhatósága által fizetendők. 24. §. A kárvallott szegedi lakosok részére fentartott 10 millió forintból engedélyezhető kölcsönök után fizetendő kamatokért és tőketörlesztési járulékokért az államkincstár irányában az e-ső sorban kötelezett kölcsönvevők mellett Szeged város kereskedik. Ezen ezévből a magán-kölcsönvevőknek engedélyezendő összeg 6 százlékja a 8. §-ban említett tartalékalap javára visszatartandó olyformán, hogy a tartalékalapnak megfelelő összeg, vagyis 6 százezer forint Szeged város ingatlan birtokaira jelzálogilag biztosítandó; a város részére azonban ezen összeg a tartalékalap javára tényleg csak azon arányban szolgáltattatik ki, amelyben a magánkölcsönökre szánt 9.400.000 forint az egyes kölcsönvevők által tényleg igénybe vétetik. Ezen összeg után a város fizeti az évi járulékot, ellenben a város élvezi a tartalékalap gyümölcsöztetéséből nyert kamatokat, amennyiben ez a hátralékban maradt évi járulékok fedezésére nem vétetik igénybe. Ezen tartalékalap tulajdoni joga Szeged várost illeti s az iránt a kölcsöntörlesztési idő lejártával szabadon fog rendelkezni; ellenben ha ezen tartalékalap a hátralékban maradt évjárulékok fedezésére netalán elégtelen volna, Szeged város kezessége a tartalékalapból nem fedezhető összegre nézve épségben marad. 25. §. Ezen tartalékalap a 33. §-ban említett bizottság ellenőrzése mellett, a szegedi kir. adóhivatalban kezeltetik. A pénzügyminiszer ezen tartalékalapnak Szeged város részére lehető lekedvezőbb gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodand és e részben teendő intézkedései előtt kikéri a bizottság véleményét. Amennyiben az egyesek által felvett kölcsönök után fizetendő évi járulékok az illetők által a meghatározott időben be nem fizettetnének, a pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a hiányzó összeget a tartalékalapból az ezen törvény 17. §-a 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazása mellett utalványozhassa. 26. §. A vízkárosult szegedi lakosok részére fentartott 10 millió forintból a 24. §-ban említett tartalékalap levonása után fenmaradt 9,400.000 forintból 500.000 forint kamatmentes kisebb kölcsönökre fordítható, 8,900.000 forint pedig a vízkárosultak részére kamatfizetés mellett kölcsönkép nyújtható. 27. §. Az előző §-ban említett kisebb kölcsönökre fordítható 500.000 forint lakházaik felépítésére, szegényebb sorsú kisebb ház- és telekbirtokosoknak engedélyezendő. Ily kölcsönökben legcsekélyebb vagyonnal biró azon ház- és telekbirtokosok részesítendők, akik a könyöradományokból oly mérvű segélyt nyertek, hogy kisebb kölcsönnel lakházaik felépítésére képesittetnek. Ezen előlegek egyenként 500 frtnyi összeget meg nem haladhatnak. 28. §. Ezen kisebb előlegek kamatmentesen adatnak és azok után 1881. év végéig az illető kölcsönvevők részéről törlesztési járulék nem fizettetik; 1882. évtől kezdve számítandó 10 év alatt azonban ezen előlegek törlesztésére évenkint azok 10 százaléka fizetendő az állami kölcsönalap részére. Ezen kisebb kölcsönök is jelzálogilag biztosítandók és a jelzálogul lekötött ingatlan birtok 50 százalékát meg nem haladhatják. Aki ily kamatmentes kölcsönt igénybe vesz, kamatozó kölcsönre igényt nem tarthat. 29. §. Az előző §-ban említett 500,000 frtnyi kölcsönösszeg évi járulékait az államkincstár fizeti és az egyes adósok által befizetett törlesztési részletek az ezen törvényben engedélyezett sorsolási kölcsönnyeremény kötvényeinek vásárlás útján eszközölendő törlesztésére fordítandók ; vagy ha a vásárlás a kötvények árfolyama miatt előnyösen eszközölhető nem volna, a befizetett összegek az állami alap javára gyümölcsözőleg használandók fel. 30. §. A fenmaradó 8.900.000 frt, a kölcsönalap javára eszközlendő jelzálogos biztosítás mellett, kárvallott magán építkezőknek nyújtandó kölcsönökre fordítható, a következő feltételek alatt: 1. az egyes kölcsönök az illető kölcsönvevők ingatlan vagyona értékének csakis 50 százaléka erejéig engedélyezhetők; 2. az egyes kölcsönök a 32. §-ban említett eset kivételével, 10.000 frtnyi összeget meg nem haladhatnak; 3. oly kárvallott magán építkezők, kiknek ingatlan vagyona jelzálogi bekeblezésekkel van terhelve, csak akkor részesülhetnek kölcsönben, ha az igénybe veendő kölcsönösszeg erejéig jelzálog-hitelezőiktől elsőbbségi bekeblezési engedélyt eszközölnek ki. 31. §. A kárvallott egyes kölcsönvevők az általuk felvett kölcsönökből a pénzügyminiszer által megállapítandó törlesztési terv szerint hátralevő tőkét, az évjáruléki részletek lejárta előtt egyszerre is lefizethetik, mely esetben a befizetett összeg az állami kölcsönalapban gyümölcsözőleg kezelendő. 32. §. Amennyiben az előző §-ban meghatározott egyenkint 10,000 frtnyi maximál-összeget meg nem haladó kölcsönök az 1880. év végéig terjedő idő alatt a rendelkezésre álló alapnak 2/3 része erejéig nem vétetnek igénybe, a mondott időn túl 10,000 írtnál magasabb összegben is 50,000 frtig adhatók kölcsönök építési czélokra, ezen nagyobb kölcsönök azonban összesen 2 millió forintnál többre nem emelkedhetnek. Lapunk mai számához három és fél év »Hivatalos Értesítő« van csatolva.