Budapesti Közlöny, 1881. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1881-01-01 / 1. szám
Budapest, 1881. 1. szám. Szombat, január . Előfizetési Ásók: Naponkénti postai szétküldéssel, vág. helyben házba* hordva : Egész évre ...... 20 frt. Félévre ........ 10 » Negyedévre .................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztősége Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, EL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziektere Athenaeum épület. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: AHivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések díjai előlegesen beküldendők, mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—SOO-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hírdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1880. évi LXVI. TÖRVÉNYCZIKK az állami számvevőszék belszervezetéről, ügykezeléséről és az állami adósságok ellenőrzésére vonatkozó hatásköréről. (Szentesítést nyert 1880. évi deczember hó 23 án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1880. évi deczember hó 24-én.) (Folytatás és vége.) 12. §. Az állami számvevőszék tartozik a következő könyveket vezetni: 1. a kettős könyvviteli rendszer szerint az állami főkönyvet; 2. az egyszerű könyviteli rendszer szerint a rovatkönyvet ; 3. az utalványozási főkönyvet, melyben a költségvetési törvényben megalapított kiadási hitelek rovására történt utalványozások, fejezetek, czímek és rovatok szerint, nyilvántartatnak; 4. az ingó és ingatlan állami vagyon leltárát; 5. az állami adósságok és a fémváltópénz nyilvántartási könyvét; 6. az állami tisztviselők és szolgák, s azok özvegyeinek és árváinak évi nyugdíjai, kegydíjai, s a nevelési pótlékok egyénenkénti nyilvántartását és a másnemű nyugalmi ellátások sommás nyilvántartási könyvét; 7. a saját költségeit illető számla- (számfejtő) könyveket. 13. §. A könyvelés alapszik: 1. az állami főkönyvre és a rovatkönyvre vonatkozólag, a miniszerek által az állami számvevőszéknek megküldött és a költségvetési törvény czímeinek és rovatainak megfelelő pénzkezelési kimutatásokon ; 2. az utalványozási főkönyvet és nyugalmi ellátások nyilvántartási könyveit illetőleg, a miniszerek vagy az utalványozási joggal felruházott hatóságok által az állami számvevőszéknek megküldött, a költségvetési törvény czímeinek és rovatainak megfelelő és az előfordult utalványokat és megszüntetéseket egyenként magában foglaló utalványozási és megszüntetési jegyzékeken; 3. saját számla- (számfejtő) könyveit illetőleg, az elnök utalványozási rendeletein és az állami pénztár és saját kézi pénztárának kezelője által vezetett számadásokon. 14. §. A főkönyvnek és a rovatkönyvnek alapul szolgáló pénzkezelési kimutatásokban foglalt utalványozások számszerinti helyességét az állami számvevőszék a kiadásokra nézve, az utalványozási és megszüntetési jegyzékek alapján ellenőrzi. Ezen jegyzékeket az állami számvevőszék tételenként vizsgálja meg, s ha valamely tételnek sza bályszerűsége iránt kételye van, az azon ügyre vonatkozó ügyiratokat f az illető miniszertől, vagy az utalványozásra jogosított hatóságtól bekívánja. 15. §. A pénzkezelési kimutatásokban foglalt pénztári eredmény vagy tényleges fizetés számszerinti helyességét az állami számvevőszék a forgalmi főkönyvből szerkesztett és az illető miniszer által a kezelési kimutatásokkal egyidőben megküldött kivonatok alapján ellenőrzi. 16. §. Az évi pénzkezelési kimutatásban foglalt hátralékok számszerinti helyességét az állami számvevőszék az év elején a múlt évi zárszámadás és a változásokról szóló kimutatások alapján ellenőrzi, az év végével pedig a fentebbi adatok és a folyó évi előírás és lerovás alapján állapítja meg. 17. §. A miniszerek és az utalványozó hatóságok számvevőségei, illetőleg számvevő-osztályai által szerkesztett kezelési kimutatások vizsgálatát az állami számvevőszék: 1. az utalványozási és megszüntetési jegyzékek alapján; ** ’ 2. a pénz- és anyagkezeléssel megbízott hivatalok által készített, és időnkint felülvizsgálat végett bekívánt eredeti okmányok számadások és egyéb iratok alapján; 3. a kezelésnek és a számvitelnek a helyszínén foganatosított vizsgálata alapján teljesíti. 18. §. A szerződéseken alapuló tételek ellenőrzése a miniszerek és az utalványozó hatóságok által minden évnegyed végével, az állami számvevőszékhez küldött részletes kimutatások alapján történik, melyekben a szerződések tárgya, a felek megnevezése, a megállapított összeg a miniszeri, illetőleg igazgatósági jóváhagyás kelte és száma fölveendő. Az állami számvevőszék az általa megvizsgálandónak vélt szerződéseket, esetleg az azokra vonatkozó tárgyalási iratokat ezen részletes kimutatások alapján kivonja be. 19. §. Az állami számvevőszék köteles a bevételeket és kiadásokat nem csak a tételek számszerinti helyessége, és a számviteli beadványokkal (13. §. 1. és 2. pontja) való összhangzása tekintetében megvizsgálni, hanem különösen az 1870 : XVIII. t. sz. 14. §-ában kitűzött irányban, azoknak szabályszerűségét, tekintettel a törvényekre, jogerejű szerződésekre, a közigazgatás különböző ágaiban tényleg fenálló szabályrendeletekre, érdemileg is megbírálni. 20. §. A nyugalmi ellátásokra vonatkozó utalványozási jegyzékek minden tételéhez a nyugdíjazási táblázat hiteles másolata mellékeltetik. 21. §. Állami pénztáraknál és kezelő hivataloknál az állami számvevőszék kiküldöttei által teljesítendő vizsgálat rendes rovancsolással és leltározással köthető össze. 22. §. A helyszíni hivatalvizsgálatok irányzatát, idejét, kiterjedését az ügyosztályok véleménye alapján, esetről-esetre az elnök állapítja meg. 23. §. Az állam évi zárszámadása az évi pénzkezelési kimutatásokból készíttetik, és az állami számvevőszéknél vezetett könyvek alapján ellenőriztetik. 24. §. Az állami zárszámadás áll: I. a költségvetési törvénye berendezését követő összehasonlító kimutatásból, és amennyiben az előirányzat keretén kívül álló kezelés is fordulna elő, — az előirányzat nélküli bevételek és kiadásoknak, a megfelelő fejezet és czím után külön kitüntetendő kimutatásából; II. az átfutó kezelés kimutatásából, előlegek, idegen pénzek, vett és adott kölcsönök, szállítmányok, ellátmányok, átszámítások czimek alatt; III. az állami leltárból, ingatlan vagyon, termesztmények, anyagok, szerek és eszközök, pénzmaradványok, értékpapírok, állami adósságok és követelések, cselekvő és terhelő hátralékok czimek alatt; IV. a mérlegekből, pénztári jövedelmi és vagyonmérleg czimek alatt; V. a zárszámadás I—III. részeinek felvilágosítására szolgáló részletezésekből. 25. §. Az összehasonlító kimutatás (24. §. I.) következő tényezőket tartalmaz: 1. a költségvetési törvényben megállapított szükségletet, illetőleg előirányzott fedezetet; 2. a folyó évet megillető kiadási utalványozást, illetőleg bevételi előírást; 3. a folyó évben tényleg foganatosított kiadást, illetőleg bevételt; 4. az összehasonlítást a költségvetési törvény és a 2. pont alatt kimutatott eredmények között. 26. §. A részletezésekben (24. §. V.) minden számadási ágnak külön számla nyittatik, melyben a kezelés eredménye rovatonként kimutatandó, mégpedig: a vagyonkészlet az év elején és végén; a követelések és tartozások az év elején és végén; a folyó évi utalványozás, és a pénztári tényleges eredmény. 27. §. A miniszereknek a költségvetési törvényben és az azt kiegészítő törvényczikkekben előirányzott bevételek és megszavazott kiadások, és az ezekre történt előírás, illetőleg utalványozás között mutatkozó kedvezőtlen eltérésekről (a kevesebb bevételekről, a túlkiadásokról és az előirányzat nélküli kiadásokról) szóló és az állami számvevőszékhez az évi pénzkezelési kimutatásokkal egyidejűleg Lapunk mai számához negyedik melléklet, és három év ( Hivatalos Értesítő) van csatolva.