Budapesti Közlöny, 1881. március (15. évfolyam, 48-73. szám)

1881-03-01 / 48. szám

Foly­tatása a mellékleten: szövőszékek), durva kosárkötő-áruk (pl. málha, kézi-, szekér- és ruhakosarak, halvarsák és effélék), gallseprők, földmivelési, kerti és konyhaeszközök; durva, csupán gyalult, faragott vagy esztergályo­­zott játékszer, mindezen áruk nem festve, nem pá­­czolva, nem firniszelve, nem fénymázozva vagy fé­nyezve, sem más anyagokkal kapcsolatban; 50. a. kőfaragó-munkák (azaz ajtó- és ablakto­kok, oszlopok és oszloprészek, csatornák, csövek, vályúk és effélék csiszolatlan állapotban, — az alabástromból és márványból készültek kivételé­vel) ; próbakövek, köszörülő- és fenkövek minden más nélkül; malomkövek vasabroncsokkal vagy fémburokkal; vágott nem pallérozott kőtáblák és nyomdakövek, csiszolatlan kehlheimi táblák, apró golyók márványból és effélék; érmeknek, metszett köveknek és efféléknek gipszből vagy kénből ön­tött másai; 51. a. chamottekövek és téglák, más cserépzsin­delyek és téglák, agyagcsövek, épületekhez való dí­szítmények, terracottából valók is; közönséges agyagból készült áruk, és pedig kö­zönséges cserépedény, közönséges kályha, kályha­csempék és koczkatéglák; 52. a. vasreszelék és kovácspor; 54. c. réz, nikkel, (szintúgy nikkelszivacs), ón, czink, antimon, sárgaréz, pakfong, tombak és külön meg nem nevezett nemtelen fémek és fémkeveré­kek, és pedig nyers állapotban (tuskókban, tár­csákban, korongokban, rudakban és rögökben, szintúgy ócska töredék és hulladék), kéneső; 56. a. arany és ezüst (nyers, tuskók, rudak, leme­zek, szemek, por, rézzel ötvözött rudak, ócska töre­dék és kiégetett arany vagy ezüst); platina (nyers, zsugorodott, olvasztott platina vagy platinaszivacs és ócska töredék) ; külön meg nem nevezett nemes fémek (nyers, ócska töredék), arany és ezüstpénz, s más pénznemek, szintúgy emlékpénzek és érmek (nemes fémekből);­­ 56. b. pénz nemes fémekből; 59. a. csillagászati, mennyiségtani, optikai mű­szerek (a foglalt szemüvegek és színházi látcsöve­k kivételével); természettani műszerek; laboratóriu­­mok számára való vegytani műszerek; sebészet műszerek; 63. a. arzén, arzénes sav (az arzénsav kivételé­vel), kénarzén (Operment, Realgar), természetet póris, pórissav, kolkobhar, fekete vasrozsda, vassáf­­rán, mindenféle vaspácz, nyers faeczet (ételre nem való), vasgálicz, gyártott és természetes ásványvi­zek, réz- és ónhamu, czinkpor (czinkhamu), czinkes pesttapadék (Tutia alexandrina), hamuzsír (tisz­tátalan szénsavas káli, kilugratlan fahamu), nyers salétrom (káli salétrom), nyers nátron-salétrom (chilisalétrom) kén (darabokban és rudakban), szintúgy őrölve, valamint kénvirág, kénantimon, nyers vagy finomított borkő (cremor tartari), czit­romvas és borsavas mész, czafer, szmália, üveg­porzó ; 64. a. keményítő mézga, mézgapótlók (dextrin, vagy előkészítve, fűrészáru, hordófa (donga) és nagyjából előkészített mindenféle más szerszámfa, a furnir kivételével; b. nem európai szerszámfa (tuskók, deszkák és czölöpök); c. faszén, tőzeg és tőzegszén, ásványszén (kőszén) koksz és ezen anyagokból való mindenféle mester­séges szilárd tüzelőanyag; 24. borostyánkő — gagát­ — tajték; hasítatlan, páczolatlan, testetlen széknád, széknádhulladék, fi­nomabb botok és nádak; kokus és coquilldió és ko­­kusdióhéj; areka és kasztadió; szarvak, szaruszele­tek, szaruhegyek, karmok, lábak, paták, nyers hal­csont , elefántcsont és más állati fogak, csontok, béka teknő, gyöngyház és más kagylók, nyers állapotban vagy csak hasítva, lapítva vagy szétvagdalva (táb­lákban vagy darabokban); nyers korálok (fúrva is, de nem tisztítva vagy köszörülve); 25. ólomércz, vasércz, horgpát (galmet), kobalt­, nikkel, czinkércz, mész, czement, gipsz, barnakő, technikai használatra szolgáló föld, graphit, kréta és vöröskő, pala-tetőtáblák, burkolatkövek, már­vány, nyerskövek faragatlanul, kövek faragva, fű­részelve, minden egyéb a 25-ik szakasz alá tartozó czikkek. 27.. a. festőfa tuskókban, indigo, cochenille, bí­­borbogyók, szilveszter, orlean, kino, lari­dye, cate­chu, quercitron, amerikai tölgygyökér, más kérgek, gyökerek, levelek, virágok és gyümölcsök festéshez, makk és makkhüvely, suska, vallonea, gubacs, sum­­mach, más kérgek szerzéshez; 28. a. közönséges gyánta, colophonium (hegedű­­gyánta), kátrány (a barnaszénkátrány és a szénpa­­la-kátrány kivételével), kátrány-kocsikenőcs, föld­viasz (ozokerit) asphalt és más földi gyánták, földi szurok, kopálgyánta, hamargyánta, fehérítetlen Bellák, gummiarabicum, gummigedda, gummi sen­­negál, gummi gutti, tragant gummi, terpentinolaj, fenyőtülevélolaj, szurokolaj, gyantaolaj, fenyőtüle­­vél-kivonat, terpentin lép (madárenyv), 29. a. pamut, nyers, gyaratolt, festett, pamut­hulladékok ; 31. len, kender, juta és más növényi fonó­anya­gok, a pamut kivételével, nyers állapotban, áztat­va, törve vagy gerebenezve, szintúgy hulladékaik; erdei pamut, erdei pamutvatta, tengerfa; 32. a­ kézfontú lenfonalak; 33. gyapjú, nyers állapotban, mosva, fésülve, fest­ve, fehérítve, őrölve és hulladékai, mesterséges gyapjú (shoddygyapjú); 35. a. selyemgubók, fonatlan selyemhulladék; b. motolált (sodratlan szálselyem) vagy sodrott selyem, sem fehérítve, sem festve; floretselyem (fonott selyemhulladék), szintúgy fehérítve, de nem festve; mindkettő (1. és 2.) czér­­názva is, de egyéb fonóanyag nélkül; 43. a. durva szürke csomagoló és szürke itatós­papiros ; simítatlan csomagoló papiros (enyvezett vagy , b­iogomme); enyvezetten);­­ 66. a. közönséges gyujtószerek, és pedig kénszá­papiroslemez, szintúgy kőpapiroslemez, fénye-­ lak, gyufák, dörzsölő fidibuszok; természetes pá­­sitó-papiroslemez, kátrányos papiroslemez (aszfalt- ozolt tapló, mesterséges tapló, gyújtó (természetes lemez), fapép, és mesterséges); papiros tapló, palapapiros és ebből készült táblák (egyéb anya- 67. a. könyvek, nyomtatványok, szintúgy naptá­­gok nélkül), tajtkő-üveg, homok- és surlópapiros, rak, újságok és hirdetmények, térképek, hangjegyek tajtkő- és surlóvászon,­­ iratok (acták és egyéb kéziratok); 44. a. kaucsuk nyersen vagy tisztítva, guttaper- i papiroson való képek, azaz réz- és aczélmetsze­c­a nyersen vagy tisztítva; ;­tek, kőnyomatok, fanyomatok, szinnyomatos képek 48. a. legközönségesebb faáruk, azaz durva, fényképek és effélék; nyers, festetten kádár-, esztergály03- és asztalos-; b. festmények, azaz fára vagy nemtelen fémre munka fából, szintúgy csupán gyalult faáruk és festett nem fénymázozott képek vászon vagy kőre kerékgyártó­ munkák, durva gépek (szintúgy esz- festett képek, továbbá papiroson való eredeti ké­­tergák, mángorlók, malmok, sajtók, fonókerekek, pék és rajzok, képnyomó­ lapok, nemtelen fémből, kőből vagy fából szobrok (szintúgy mellszobrok, és állati ala­kok) valamint domborművek kőből, öt kilogramnál súlyosabb darabokban, hasonlókép szobrok, mell­szobrok és állati alakok fémből vagy fából, de leg­alább is természetes nagyságban; 68. a. trágyasófélék; b. állati és másféle trágya, szintúgy gyártott trágyaszerek; kilugzott fahamu, kőszénhamu, csont­hamu, csontliszt és csontszén, savakkal felbontva is; ráspolyozott szarvak és paták, hig és szárított vér, állat­inak, a vérlugsó-gyártás maradékai, am­­moniakos víz (gázvíz), seprő és élesztő, a sajtolt élesztő kivételével; korpa, poly­va, a zsíros olajok gyártásánál megmaradó szilárd hulladékok (olaj­pogácsa stb.) őrölve is; moslék, törköly ; az üveggyártásnál előforduló hulladékok, üveg­cserepek, üvegáruk és agyagáruk cserepei, a viasz­­készítésnél előforduló hulladékok, szivacs hulladé­kok, enyvbőr f­elhasznált régi bőrdarabok és csak az enyvkészítéshez alkalmas egyéb bőrhulladékok, a kaucsuk- és guttaperdia-gyártásnál előforduló­hulladékok, valamint ily gyártmányok ócska da­rabjai. II. Kimutatás: azon árukról, melyek másodosztályú mellékvámhi­­vatalok által, tekintet nélkül a mennyiségre, korlát­lanul vámkezelhetők. 8. a. c. búza, tönköly, kétszeres, rozs, árpa, ma­láta, zab, tengeri (kukoricza), tatárka (pohánka), köles, bab, csillagfürt (lupinus), borsó, lencse, bükköny, liszt és őrlemények, (darált, törött és hántott szemek, kása, dara, apródara); 9. a. b. fris kerti termények, fris mezei termé­nyek, fris gyümölcsök, élő növények, szintúgy cse­repekben és vedrekben, gabona kévékben, hüvelye­sek szárastól, széna, szalma, káka, pálmalevelek,, katáng gyökéi­ (cichoria), frisen, szárítva egész da­rabokban vagy aprózva, ánizs, koreander, édes kö­mény, kömény, olajmag, lóheremag, mustármag, mustárpor vagy őrlött mustár (hordókban s effé­lékben), külön meg nem nevezett növények és nö­vényrészek fris állapotban vagy szárítva; 11. e. ju­h-és kecske, (szintúgy kos, ürü és bak);. f. bárány és gödölye; 11. a. mindennemű vad és szárnyas, eleven vagy holt, a megejtett szarvas, őz, zerge és vaddisznó ki­vételével ; b. méhköpük eleven méhekkel; c. külön meg nem nevezett állatok; 13. nyersbőrök, (frisen vagy szárítva, szintúgy sózva vagy meszezetten, de tovább ki nem ké­szítve) ; 14. mindennemű szőr és haj nyersen vagy elké­szítve, (és pedig gerebenezve, főzve, festve vagy pá­­czolva, szintúgy fürtökbe rakva), sörte, külön nem nevezett toll (szintúgy ágytolla, nyers vagy elké­szített tollszárak, h­ótollak), meg nem munkált disztollak; 15. e. mindennemű tojás, tej, (szintúgy aludttej, és tejföl), tehéntúró és egyéb édes túró; f. méz, mézképük mézestül és viaszostul; fris, sózott vagy szárított hólyagok és belek­­arany verő hártya, belekből készült kötelek , kitömött állatok, külön meg nem nevezett állati termékek; 22. a. közönséges kenyér, mind fehér, mind fe­­kete, hajós kétszersült ; 23. a. tűzifa, szintúgy fakéreg, rőzse, rőzsenyaláb, tötőfűz, gályák, kilugzott cser és cserpogácsa, kö-

Next