Budapesti Közlöny, 1881. május (15. évfolyam, 99-123. szám)
1881-05-01 / 99. szám
Budapest, 1881. 99. szám. Vasárnap, május 1. BUDAPESTI » K Ö Z L Ö N 17 H IVATALOS LAP. Előfizetési Árak: Naponkénti pontai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ...... 20 írt. Félévre 10 » Negyedévre ...... 6 » Egy teljes lap éra 30 kr.» Szerkesztősé» : Budapesten, Ferencziek tere, Bazárépület, II. lépcső, II. emelet, 6-ik ejtő. KIADÓ-EIVAT*' : Budapesten, Ferencziektere Athenaeum épület. Hivatalos hirdetések : A „Hivatalos Érteeste“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjai eliligien beküldendők , mégpedig 100-szori egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 800-sauig 8 frt, 800—300-*zdif 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hodhasábos petitsor egyszeri hidetésért 18 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért iS ki minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. 1881. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról. (Szentesítést nyert 1881. évi április hó 15-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselő házában 1881. évi április hó 25-én, a főrendek házában 1881. évi április hó 27-én. (Folytatás és vége.) 18. §. Ismétlődő bélyegröviditésnek jövedéki kihágássá minősítése. Az ügyvédek és kir. közjegyzők, valamint ezek helyettesei, ha dacára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájuk intézett végzéseiből (határozataiból, fizetési meghagyásaiból) vagy külön írásbeli figyelmeztetéseiből a szabályszerűen járó bélyeg iránt alapos meggyőződést szerezhetnek, egy évi időközben ismételve hasonlatú bélyegrövidést követnek el, és az ezen bélyegrövidítésekért kiszabott bírságokat a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt meg nem fizetik, jövedéki büntető eljárás útján a 7. és 9. §§-ban foglalt illetéki bírságok kettőztetett összegével büntetendők, mely be nem hajthatása esetére az 1876 : IV. törvényczikk 19. és 20. §§-ainak rendelkezéséhez képest, elzárás-büntetésre változtatható. 19. §. A közúti vaspályavállalatok vitelbérei után fizetendő bélyegilleték. Az 1871 : LXIII. t. -ez. 7. §-ának a közúti vaspályavállalatok által szállított személyek vitelbérétől járó illeték iránti határozatai oda módosíttatnak, hogy bélyegilleték fejében minden személy vitelbérétől : 20 krajezárig 10 kr. 20 krajezáron felül 40 krig lja » 40 » » 60 » 3/« » 60 ‹ » 80 ‹ l°/o » 80 ‹ » 1 frt'g l1/* ‹ fizetendő és igy tovább minden 20 krtól 1/4 krral több ; a 20 krnál kisebb maradványösszeg 20 krnak veendő. 20. §. Bélyeg és jogilletékek kisajátítás eseteiben. A kisajátítás eseteire járó bélyeg- és illetékek iránt eddig fennálló szabályok helyébe (1868: LV. t.-cz.) a következő határozatok lépnek. A kisajátítási törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv, összeírás, leírás, egyezség, jegyzőköny, becslevél, bizonyítvány, vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes. Magántársulatok vagy magán felek által eszközölt kisajátítások eseteiben azonban a fentebb felsorolt okmányok csak addig maradnak bélyegmentesek, míg más czélokra, mint a kisajátítási törvényben megállapított kisajátítási és telekkönyvi eljárás keresztülvitelére, nem használtatnak. Az illetékszabás határozatai által megállapított vagyon-átruházási és telekkönyvezési illetékek, a közcélokra történt kisajátításoknál nem járnak. A nyereségre alakult vállalatok tartoznak a kisajátítás útján tulajdonukba átment földterületektől, a fizetett kártalanítási összegek alapján megszabandó átruházási 43/10 °/C illetéknek fele részét fizetni. A kisajátítás útján megvett és lebontandó építmények megszerzéséért vagyon-átruházási illeték nem jár. A kisajátítások alapján fizetett kártalanítási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyeg-illeték alá esnek. A pénzügyminister utasittatik, hogy ezen határozatokat az 1868. évi LV. törvényczikk hatálya alatt kisajátítás utján eszközölt vagyonátruházásokra nézve függőben levő illetékek megszabásánál is alkalmazza. 21. §• Bélyegilleték névváltoztatás és névátruházás eseteiben. A névváltoztatást kérelmező beadványok 50 kr. bélyeg alá esnek. Ha egy beadvány több névváltoztatás kérelmét tartalmazza, annak mindegyike után ugyanazon bélyegilleték rovandó le. A névátruházást tárgyazó folyamodványokra alkalmazandó bélyeg eddigi mérve nem változik. 22. §: Illetékegyenérték. A százalékos illetékek egyenértékére vonatkozó szabályok (illetékszabás 95. tétel D) pontja) következőkép módosíttatnak : Illetékegyenérték fejében évi tartozásként : a) azon javadalmakra és alapítványokra, melyeknek adományozása ő Felsége vagy a kormány nevezésétől vagy jóváhagyásától függ, továbbá a koridősbségi hitbizományokra, az ingatlan vagyon értéke utáni,0-ed százalék és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10 százalék ; b) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak és alapítványokra, valamint egyházi és világi községekre, továbbá oly egyesületek, intézetek, testületek és társulatokra, melyek tagjainak a törzsvagyonban tulajdonrészük nincs, — az ingatlan vagyon értéke után 4/,0-ed százalék, és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2/10-ed százalék ; és c) azon részvényes vállalatok és más közkereseti társaságokra, melyeknek tagjai a közös törzsvagyonban részszel bírnak, az ingatlan vagyon értéke után 2/1 0-ed százalék rovatik ki. 23. . Az ingatlan vagyon értékéül a földadó czimén fizetett államadónak, — a földtehermentesitési járulékot hozzá nem számítva, — százszoros összege, — a házbér-adó alá tartozó épületeknél, az államadónak a földtehermentesitési járulékkal együtt véve, — Budapesten ötvenszeres — másutt mindenütt hatvanszoros összege veendő, ha pedig az ingatlanokkal kisebb királyi haszonvételek is vannak egybekapcsolva, ezeknek az 1875-ik évi XXII. t.-cz. értelmében járadékadó alapjául vett jövedelmének húszszoros összege hozzá számítandó. A házosztályadó alá tartozó épületek, valamint az ingó vagyon értéke, a fél bevallása vagy szükség esetében hivatalos nyomozás alapján határoztatik meg. 24. §. Az illetékegyenérték alól mentesek : a) mindazon ingatlanok, melyek a föld- és házadónak alávetve nincsenek ; b) az állam igazgatása alatt álló közalapok és a tudományos egyetemek alapjai ; c) oly ingatlan javak, melyek valamely község osztatlan tulajdonát képezik ugyan, de azok haszonélvezete vagy haszonvétele egyedül az egyes lakosok ház- vagy földbirokával válhatlan kapcsolatban van, oly módon, hogy azon osztatlan ingatlanok, kizárólag csak az egyes birtokok kiegészítő részét képezik ; d) a szentegyházak, imaházak s isteni tiszteletre szánt ingóságaik ; e) az oktatási, jótékonysági és kegyeleti czélokra rendelt alapítványok ingóságai, s ily czélokra fennálló intézetek s egyletek ingó javai, amennyiben az alapszabályok szerint ezen vagyon az említett czéloktól el nem vonható ; f) a 22. §-ban említett javadalmak azon bizlalói, illetőleg élvezői, kiknek összes évi tiszta jövedelmük, évi 400 frtot meg nem halad -g) a részvénytársulatok gyártelepei és a gyári czélokra szolgáló építmények ; b) oly közkereseti társaságok, melyek csak a társulati tagok vagy örökösei élettartamára, vagy 15 évet meg nem haladó időre alakultak. 25. §. Az előző 24. §-ban nem említett egyéb országos tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan javaira, az 1868: I1QH. törvényczikk 24. §-a által megállapított illeték-egyenérték nem változik , 26. §. Midőn az illeték-egyenérték alá tartozó jogi személy az év folyama alatt valamely ingatlannak birtokába lép, ez utóbbira nézve köteles az illetéki egyenértéket a szerzés napjától kezdve megfelelő időarány szerint fizetni. Ha pedig valamely ingatlan az illetékegyenérték alá tartozó személy részéről magán félre átruháztatik, az előírt illetékegyenérték az átruházás napjától számítva töröltetik. De viszont a szerző magán felekre az ily átruházások tekintetében azon illetéki szabályok alkalmazandók, melyek az illeték-mentes és illeték-kötelezett felek közt előforduló átruházásokra nézve érvényben vannak. 27. §. Az illeték-egyenérték az illeték-köteles vagyonnak jövedelmét zálogjogilag terheli és az ennek élvezetére jogosított személy által saját haszonélvezetének időtartamához képest fizetendő. 28. §. Nyomdatulajdonosok kezessége a hírlapi hirdetmények bélyegilletékéért. Az illetéki szabályok (192. §.) azon rendelkezése, mely szerint a hírlapokba iktatott bélyegköteles hirdetményektől járó bélyegilleték a lapkiadót terheli, azzal bővíttetik, hogy a bélyegköteles tárgyat előállító nyomdatulajdonos, a hirdetésbélyegilletékért kezeskedik. A nyomdatulajdonos köteles az üzletében nyomandó s hirdetményeket felvevő minden hírlapot Lapunk mai számához negyedik melléklet s három év . Hivatalos Értesítő ) van csatolva.