Budapesti Közlöny, 1881. július (15. évfolyam, 147-173. szám)
1881-07-15 / 159. szám
Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre............................20 frt. Félévre 10 » Negyedévre . . . . . . 5 » Egy teljes lap ára 30 fer. Iff I V A T A X» O S II A p. Szerkesztőség : Budapesten. Ferencziek tere, Bazárépület, IL lépcső, II. emelet, 6-ik ajtó. Kiadóhivatal : Budapesten, Ferencziek tere Athenaeum épület. f-? ■■ - - —-«r-___ Előfizetési Árak : Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hivatalos hirdetések dijai előtt g e a 6 n beküldendők, mégpedig 106*G70ig egyszeri hirdetésért I frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás talán. S0 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hír, etetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden, beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1881. évi LIX. TÖRVÉNYCIKK a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LTV. törvényczikk módosítása tárgyában. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 31-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi junius hó 1-én). (Folytatás.) IV. FEJEZET. Igazolás. 61. §. Valamely tárgyalási határnapnak, vagy periratbeadási határidőnek, továbbá felebbezési, esküjelentkezési határidőnek, vagy eskületételi határnapnak elmulasztása esetében igazolásnak van helye , ha a mulasztó fél hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a mulasztás vétlen volt. Azon mulasztás, melyet a fél megbízottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. 62. §. Az előző §-ban nem említett határidő és határnapoknak, továbbá azon határidőknek elmulasztása miatt, amely alatt végirat vagy ellenvégirat, a tanúkihallgatás és szemle feletti észrevételeket tárgyazó periratok, a felebbezési indokok és a bírói illetőség elleni kifogások beadandók, nemkülönben eskükivételnél, tanúk vagy szakértők kihallgatásánál és bírói szemlénél való jelenlétnek, az igazolási kérelem tárgyalására kitűzött határnapoknak, végre igazolás megadása folytán kitűzött újabb határnapoknak vagy határidőknek elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs. 63. §. Az igazolási kérelem az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap alatt, ha pedig a mulasztás a félnek nem a mulasztás napján jutott tudomására, vagy az akadály nem a mulasztás napján szűnt meg, a mulasztásnak tudomására jutásától, vagy az akadály megszűntétől számított 15 nap alatt két teljesen felszerelt példányban, s ha több ellenfél van, a megfelelő számú fezetekkel ellátva adandó be. Az elmulasztott határnaptól vagy határidőtől félév eltelte után igazolást kérni többé nem lehet. Ezen határidő lejárta után, vagy a törvény által meg nem engedett esetekben benyújtott igazolási kérelem hivatalból visszautasítandó. Az igazolási kérelem rendszerint a perbíróságnál, azon esetben pedig, ha a megkeresett hatóság által a kitűzött eskületételi határnap elmulasztása miatt kéretik az igazolás, a megkeresett bíróságnál adandó be, utóbbi által azonban elintézés végett a perbírósághoz teendő át. 64. §. Az igazolási kérelem felett járásbíróságoknál szóbeli, törvényszékeknél jegyzőkönyvi tárgyalás tartatik. Utóbbi esetben a felek nyilatkozataikat a tárgyalás napján tartoznak a jegyzőkönyvbe bevezetni. Az igazolás kérdésében eskü általi bizonyításnak helye nincs. Az igazolást kérő az ellenfélnek okozott költségekben, az igazolás megadása esetében is elmarasztalandó. 65. §. Midőn sommás eljárásban valamely tárgyalási határnap elmulasztása miatt köretett igazolás, ennek megadása esetében az ügy érdeme újabb határnap kitűzése nélkül azonnal tárgyalandó. Minden más esetben a bíróság, az igazolás megadása esetében, az elmulasztott határnap vagy határidő helyébe újabbat tűz ki. 66. §. Az igazolást megadó végzés ellen felfolyamodásnak csak akkor van helye : a) ha az igazolási kérelem a 63. §-ban előírt véghatáridő után adatott be; vagy b) ha az igazolásnak oly határidő vagy határnap mulasztása esetében adatott hely, melyben az igazolás törvény szerint kizárva van. 67. §. Az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított 15 nap alatt beadott igazolási kérelemnek a főügy további folyamáta, a hozott határozat jogerőre emelkedésére és a végrehajtásra halasztó hatálya van. Ezen esetben az igazolási kérelem beadása előtt elrendelt vagy foganatosított végrehajtás az igazolás kérdésének jogerejű eldöntéséig azon állapotban marad, melyben az igazolási kérvény beadásakor volt. Ha a meg nem jelenés folytán hozott ítélet ellen felebbezés és egyszersmind megjelenési határidő elmulasztása miatt igazolás adatik be, elsősorban az igazolás kérdése döntendő el. 68. §. Az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított 15 nap eltelte után beadott igazolási kérelemnek sem a per további folyamáta, sem a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzés ellen a 66. §. esetében beadott felfolyamodásnak, az újabb határidő vagy határnap kitűzésére nézve halasztó hatálya van. Ha a halasztó hatálylyal bíró igazolás merőben alap nélkül kéretik, a kérelmező 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. E bírságért való felelősségre nézve a 60. §, intézkedései alkalmazandók. Az idézett t.-cz. 315., 316., 317., és 318. §-a helyett: 69. §. Perújításnak van helye : 1. az ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított fél év alatt, ha a fél a perben a miatt lett ügyvesztessé, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a rendelkezésére bocsátott bizonyítékot előadni elmulasztotta. 2. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 10 év alatt, ha a pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó olyan új bizonyítékot hoz fel, melyet az alapperben nem használt. 3. Szintén az ítélet jogerőre emelkedésétől számitott 10 év alatt, az 1868. évi LIV. törvényczikk 321. §. és a jelen törvény 73. §. eseteiben. 70. §. Az előző §. 1. pontjának esetében azon ügyvéd, ki mulasztása által a perújításra okot szolgáltatott, szintén megidézendő, s ha a mulasztás alapján a perújításnak hely adatik, a mindkét félnek okozott költségek megtérítésében elmarasztalandó. A költségekben való elmarasztalás által az ügyvédnek ezen felül kártérítési kötelezettsége (1874. évi XXXIV. törvényczikk 71. §.) érintetlenül marad. 71. §. A birósági egyezség által befejezett perekben perújításnak helye nincs. Az ellenfél által letett esküvel eldöntött perekben az 1868. LIV. törvényczikk 321. és a jelen törvény 73. §-ának eseteit kivéve, perújításnak csak annyiban van helye, amennyiben az eskü által bizonyított ténykörülmény valóságának kérdés alá vétele nélkül, más okból kéretik a perújítás. 72. §. A 69. §. 2. pontja alapján perújításnak rendszerint csak egy ízben van helye, s ha az egyik fél perújítást használt, azzal a második fél rendszerint nem élhet. Ha azonban azon fél, aki még perújítással nem élt, az újított perben részben vagy egészben pervesztessé lön, s a per érdemére vonatkozó új bizonyítékot talál, ezen bizonyíték alapján a pert megújíthatja, de tartozik hitelt érdemlőleg kimutatni, hogy ezen bizonyítékát se az újított, se az alapperben nem használhatta. Az idézett t.-cz. 322. §-a helyett: 73. §. Ha a büntető eljárás meg nem indítható azon ok miatt, mert a tettes meghalt, vagy a büntethetőség elévülés által vagy más ok miatt elenyészett , a per a büntető eljárás előzetes megindítása nélkül is megújítható, s az újított polgári pernek bírája a perújítás kérdésével kapcsolatosan dönti el a polgári perre befolyással bíró azon kérdéseket, melyek különben büntető uton lettek volna megállapítandók.