Budapesti Közlöny, 1884. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1884-04-01 / 76. szám
Joós Istvánt a 40-ik zászlóaljnál; Szalay Miklóst a 70-ik zászlóaljnál; Totovits Kálmánt az 52-ik zászlóaljnál; Nagy Zoltánt a 47-ik zászlóaljnál; Bolla Kálmán Lászlót a 2-ik zászlóaljnál; Sinkovits Istvánt a 49-ik zászlóaljnál; Dull Lászlót a 45-ik zászlóaljnál; Kozma Gyulát a 3-ik zászlóaljnál; Magyar Pált a 78-ik zászlóaljnál; Szilágyi Zsigmondot a 4-ik zászlóaljnál; Kuliszeky Ernőt a 17-ik zászlóaljnál; Papp Bélát a 44-ik zászlóaljnál; Konitz Józsefet a 17-ik zászlóaljnál; Biber Aladárt a 17-ik zászlóaljnál; Jurcsek Győzőt a 11-ik zászlóaljnál; Léderer Andort a 41-ik zászlóaljnál; Fekete Józsefet a 6-ik zászlóaljnál; Pekánovits Dánielt az 5-ik zászlóaljnál; Somlay Kálmánt a 60-ik zászlóaljnál; Ivánka Istvánt az 53-ik zászlóaljnál; Tulok Jánost a 70-ik zászlóaljnál; Bedros Jánost a 62-ik zászlóaljnál; Bácsi Lajost a 6-ik zászlóaljnál; Márki Jánost a 86-ik zászlóaljnál; Tósa Lászlót a 76-ik zászlóaljnál; Hankó Lajost a 86-ik zászlóaljnál; dr. Dienes Eleket a 70-ik zászlóaljnál; Zöldy Gézát a 17-ik zászlóaljnál; Iliás Imrét a 11-ik zászlóaljnál; Huray Ferenczeté az 50-ik zászlóaljnál; Veres Dánielt a 40-ik zászlóaljnál; Hencz Lászlót a 71-ik zászlóaljnál; Ctömöri (Skopecz) Ödönt a 48-ik zászlóaljnál; Frankó Istvánt a 35-ik zászlóaljnál; Kovács Istvánt a 40-ik zászlóaljnál; Bárány Ferenczet a 4-ik zászlóaljnál; Szluha Imrét a 3-ik zászlóaljnál; Hudák Józsefet a 11-ik zászlóaljnál; Jakab Istvánt a 27-ik zászlóaljnál; Péchy Kálmánt a 37 ik zászlóaljnál; Görgey Sándort a 4-ik zászlóaljnál; Kállay Eleket a 6-ik zászlóaljnál; Jakabos Vilmost a 27-ik zászlóaljnál; Zánkay Gusztávot a 4-ik zászlóaljnál; Lavicska Pált a 17-ik zászlóaljnál; Tóth Kálmánt a 2-ik zászlóaljnál; Bőd Eleket a 6-ik zászlóaljnál; Szinger Gyulát a 61-ik zászlóaljnál; Szalay Józsefet a 42-ik zászlóaljnál; Bokor Ernőt a 40-ik zászlóaljnál; Horváth Mihályt a 73-ik zászlóaljnál; Kertész Bertalant a 6-ik zászlóaljnál; Prenoszil Lajos József Edét a 60-ik z.aljnál; Dezső Miklóst a 20-ik zászlóaljnál; Nagy Kálmánt a 28-ik zászlóaljnál; Holló Lászlót a 2-ik zászlóaljnál; Debhányi Zsigmondot a 3-ik zászlóaljnál; Garai Edét az 5-ik zászlóaljnál; Román Józsefet a 4 ik zászlóaljnál; Hetey Ignáczot a 17-ik zászlóaljnál; Bereczky Gyulát az 5-ik zászlóaljnál; Vadnay Józsefet a 6-ik zászlóaljnál. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a, és Ó császári és Apostoli királyi Felségének Bécsben, 1884. évi márczius hó 10-ik napján kelt legfelső elhatározása alapján, a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasút építésére és üzletére, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszer által, a következő Engedély-okmány adatik ki. (Folytatása és vége.) 20. §. Az alaptőke a névleges összegnek a kormány által leendő utólagos megállapításának fentartásával oszt. ért. 680,000 írtban, szóval: hatszáznyolczvanezer forintban o. é. állapittatik meg. Ez összegből 20,000 frt tartaléktőke czimén kiszakittatik, mely tőke csak a kormány engedélyével használható fel. 21. §. Az engedélyesek kötelesek a részlettervek jóváhagyásától számított egy és fél év alatt az építési költségek fedezetének biztosítását kimutatni, mit, ha ezen idő alatt megtenni elmulasztanak, az engedélyokmány hatályon kívül helyeztetik. 22. §. A kormány az államérdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása iránt minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. A kormánynak joga van a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kormány által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató választmány ülésében, valamint a közgyűlésekben, amikor azt jónak találja, résztvenni, nemkülönben törvénytelen, vagy az állam érdekeire netán hátrányos, az engedélyokmánytyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni, és erről a ministeriumnak további eljárás végett jelentést tenni. Az ezen felügyeletért járó dijak fizetése alól engedélyesek az 1880: XXXI. t.-cz. 4. §-a alapján felmentetnek. 23. §. A jelenleg engedélyezett vaspálya részére biztosittatik: a) Az építés tartamára bélyeg- és illetékmentesség, az építési illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az építés és felszerelés biztosítása czéljából kötött minden szerződés, a pálya-telekkönyvezésnél s kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok és egyéb okmányok, úgy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek és dologi jogok átruházását, építési és felszerelési anyagok szállítását, készpénz-fizetéseknek részvények átvétele mellett vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására; c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset- és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvények, elsőbbségi részvény- és kötvény-szelvényadó és végre a szelvény-bélyeg fizetése alól az engedélyokmány keltétől számított 30 év tartamára. Megszűnik azonban ezen adómentesség az engedély-okmány keltétől számított 10 év múlva, amint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után az engedélyezett építési tőke 6°/0 kamatjánál magasabb leend. 24. §. A jelen engedélyezett vasúton a szállítási adó az engedélyezés napjától számított 10 éven át nem szedetik. 25. §. Az engedély tartama a 2-ik szakaszban idézett ideiglenes vasút-engedélyezési szabály 9. §. b. pontja alatt kimutatott oltalommal új vasút felállítása ellen a megnyitástól számított 90 évre állapíttatik meg, mely napon véglegesen megszűnik. Az engedély megszűnik akkor is, ha a 6. és 7. §-ban megállapított határidők a részletes tervek benyújtása, az építés befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fent idézett vasútengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig, ha az politikai és financiális válságok által nem igazoltathatik. 26. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az engedélyezett és jó karban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe lép; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel-és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az engedélyesek megtartják a tartalékalap és a kinnlevő aktív követelések tulajdonát, valamint a koaks-kemenczéket, öntödéket, gépvagy egyéb épületeket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatnak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 27. §. Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 28. §. Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 30.000 azaz (harminczezer) forintnyi biztosítékot készpénzben vagy magyar állami papírokban, vagy a magyar állam által biztosított vasutak elsőbbségi kötvényeiben, vagy végre magyar földhitelintézeti s földhitelrészvény társulati záloglevelekben a m. kir. központi állampénztárnál letenni. E biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza. A felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó. 29. §. Ezen engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Kelt Budapesten, 1884. évi márczius hó 25-én. A m. kir. Ministerium nevében: B. Kemény Gábor, s. k. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Landgráf János segédkulturmérnököt, a kulturmérnökség létszámában való meghagyása mellett, halászati felügyelővé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Szántó Lajos orvostudort a mezőhegyesi Balassa Ferencz orvostudort pedig a fogarasi m. kir. állami ménes-intézethez ideiglenes minőségű alorvosokká nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, Fekete János postatisztet az egri, és Manschell .