Budapesti Közlöny, 1884. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1884-07-01 / 151. szám

Budapest, 1881. 151. szám. Kedd, julius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATAL08 LAP. Et.újfsZF­TÉSI ÁfJAK : naponkénti postai sz.étküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Égés* évre................................20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 80 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. SZERKESZTŐséGT TROUA­­ IV. kerület, harvani-utcza 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. fCIADÓ­HIVATAL,­­ Y'stenosaektere, Atheluaeum-épület. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 1S kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1884. évi XXXI. TÖRVÉNYCZIKK a csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekű vasút kiépítéséről. (Szentesítést nyert 1884. évi junius hó 18-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1884. évi junius hó 25-én.) (Folytatás.) 13. §. A fuvarbérek maximuma az engedélyezett pá­lya számára a következő határok közt szabatik meg: a) Legmagasabb árszabási tétel személy- és ki­lométerenként , a magasabb kocsi-osztályban 5 o. é. kr. ezüstben az alacsonyabb » » 3 » » » » A magasabb osztályú kocsik az I-ső rendű pá­lyákon használt másodrendű, az alacsonyabb osz­tályú kocsik az I-ső rendű vonalakon használt Illád osztályú kocsikhoz hasonlóul szerel­tetnek fel. úti podgyásznál az egész jegyenként 25 kilo­grammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogramnyi súlytételekre, a gyorsáru pedig 5 kilogramnyi súlytételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 kilogram podgyász-túlsúlyért kilo­méterenként 0 24 kr., 100 kilogram gyorsáruért pedig kilométerenként 2,4 kr. számittatik ezüst­ben. Szabadsúly nem követelhető. Az áruk szállítására nézve legmagasabb ársza­bási tételként megállapíttatik 100 kilogram és kilométerenként az első darabáru-osztályban 0 92, a második mérsékelt darabáru-osztályban 0­ 66 és a terjedelmes áruk után 118 kr. ezüstben. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsirakományokban szállít­tatnak, 100 kilogram és kilométerenkint, mint legmagasabb árszabási tétel 0 52 kr. számittatik ezüstben. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál maximális díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási hatá­­rozmányok tekintetében, valamint a mellékilletékek (ideértve a kezelési illetékeket is) s végül a hullák, hintók, élő állatok, különvonatok stb. viteldíjai tekintetében is a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalma­zandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7°/0-ára emelkedik, jogában álland­ó kormánynak, az engedélyes meghallgatása mellett az árszabályt megfelelőig leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, a szabályo­zás ezen vasútra is érvényes leend. Végül köteleztetik az engedélyes, hogy saját vasútjának állomásai és a Fiume közti forgalomra nézve, a m. kir. államvasutak kívánságára közvet­len díjszabások felállításához minden esetben hozzájáruljon és ezen közvetlen díjszabásokba saját vonalrészét illetőleg mindenkor húsz száza­lékkal olcsóbb díjrészleteket számítson be, mint melyeket akár díjszabás, akár kedvezményezés útján a hasonló áruknak Trieszttel való forgalmá­ban engedélyezni fog. Egyúttal kötelezi magát az engedélyes, hogy oly díjszabási intézkedésekhez nem fog hozzá­járulni, melyek által a Zágrábon keresztül Károly­­városon vagy Zákányon át irányítható forgalom a Csáktornyai irányzatra tereltetnék. 14. §. Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a sze­dendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsa olyképen, hogy az árkeret tekintetbe vé­telével járó illetékeket országos értékben tartoz­zék elfogadni. 15. §. A 13. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatók, egész­ben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonal­­szakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, min­den szállítási távolságra egyenlően, vagy növekvé­­sük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy feladó vagy szállítmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbérleszállításban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesíteni kell minden feladót és szállítmányozót, ki ugyan­azon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy szemé­lyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Minden kedvezmények relactia alakjában sem járhatnak. 16. §. Az élelmi­szereknek a belföldön beállott rend­kívüli drágasága esetére joga van a kormánynak azok fuvarbérét a drágaság tartamára a maximál árszabás feléig leszállítani. 17. §. A katonaság és katonai javak leszállított ár­szabások szerint szállítandók és pedig egyrészt a csász. és kir. közös hadügyi és a m. kir. honvé­delmi ministeriumok, másrészt a fennálló vasut­­társulatok közt 1877. évi szeptember 15-én meg­kötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási árszabás és ennek függeléke alapján. A katonaszállitás iránt létrejött vagy létre­hozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények az engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. Alkalmazandók még ezen határozatok a pénz­ügyi, valamint az állami és hatósági közbiztonsági őrségre, végül a tegyen ezekre is. Az engedélyes köteles alkalmazkodni a ka­tonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezmények­hez, melyek által a szállításhoz szükséges felszere­lési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsá­tása, a forgalmi eszközök, üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályozhanak. Köteles továbbá az engedélyes azon szerves ha­tározmányok és szolgálati szabályokhoz is alkal­mazkodni, melyek a hadi vasúti osztályokra s azoknak béke idején új építkezésekhez vagy fen­­tartási munkálatokhoz való használatára vonat­kozólag a csász. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak. Háború vagy mozgósítás esetén köteles az en­gedélyes a szabadságosok és tartalékosok elszállí­tását lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól rendeltetési helyükhöz legközelebb eső állomásig, kellő igazolás alapján, a katonai leszállított ársza­bás mellett eszközölni. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkal­mazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altiszt­jeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868: XL.­ törvényczikk 38. §-ában és 1873. évi II. törvény­­czikkben megállapitják. A fentebb felsorolt határozmányok és kedvez­mények önként érthetőleg egyaránt érvényesek a szolgálatban utazó honvédségre, valamint azon csapatokra, melyek a hadsereg kiegészítő részét képezvén, a népjog oltalma alatt állanak. (Folytatjuk.) A császári és Apostoli királyi Felsége legk.­méltóztatott, tannenburgi Stubenrauch György altábornagyot, a parancsnokló tábornok helyettesét Budapesten, a 10. hadtest parancsnokává és Landwehr-parancs­­nokká Brünnbe kinevezni; Dobrowolski Adolf alezredesnek áthelyezését a 89. az. gy.-ezredtől a 13. sz. gy.-ezredhez elren­delni, és trzebomislitzi gróf Dubsky Ervin fregattkapi­tánynak a fölülvizsgálat alapján »rokkant« gya­nánt nyugalmaztatását elrendelni és megparan­csolni, hogy neki ez alkalommal, hosszú és minden tekintetben igen sikeres szolgálatai elismeréséül a legfelső megelégedés kifejezése tudtára adassék; továbbá elrendelni: Steinsky Ferencz őrnagynak a 13. sz. gy.­ezred­­ben, a fölülvizsgálat alapján »ezidőszerint szolgá­latképtelen« gyanánt a várakozási illetékkel Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next