Budapesti Közlöny, 1885. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)
1885-09-06 / 203. szám
Budapest, 1885. 203. szám. Vasárnap, szeptember 6. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SzERKESZTŐSÉGI IRODA : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre................................20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők ; még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi augusztus hó 23-án kelt legfelső elhatározásával, báró Podmaniczky Frigyesnek,a budapesti nemzeti szinház s a m. kir. dalmaház intendánsának, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister, Kálnay László ügyvédet a m. kir. igazságügyministeriumhoz fogalmazó gyakornokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminiszer, gróf Lázár Kálmán marosvásárhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot az ottani kir. törvényszékhez aljegyzővé, Cseik György soproni kir. járásbirósági írnokot pedig, a kapuvári kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. A szatmári m. kir. pénzügyigazgatóság, II. Nagy Endre szatmári m. kir. kataszteri igazgatósági irodatisztet, lajstromozóvá nevezte ki. A m.-szigeti kir. törvényszék elnöke, Kiss József végzett jogászt, a técsői kir. járásbírósághoz díjas joggyakornokká nevezte ki. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, Bécsben, 1885. évi szeptember hó 4-ik napján tartott XII-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1885. évi augusztus hó végével következőnek találta: A bizottság saját feljegyzései alapján a tulajdonképeni államjegyek összege: 1 forintosokban 67,466.211 frt. 5 , 115,390.520 , 50 , 154,739,900 . Összesen 337,596.631 frt. A közös pénzügyministérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekeblezett és forgalomban levő zálogjegyek összege 74,400,462 frt 50 kr. Összesen 411,997,093 frt 50 kr. Kelt a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött orsz. bizottságnak Bécsben, 1885. évi szeptember hó 4-én tartott XII-ik üléséből. Gróf Zichy Henrik, s. k. biz. elnök. Prileszky Tádé, s. k. biz. tag. Halassy Gyula, s. k. biz. tag és jegyző. NEMHIVATALOS KÉSZ. Pályázat. A f.budapesti m. kir. állatorvosi tanintézetnél f. évi szeptember hó 1-én egy év tartamára egy 400 ftos ösztöndíjas állomás betöltésére ezennel pályázat nyittatik. A leiró- és tájboncztani szakban magasabb kiképeztetést nyerni óhajtó végzett állatorvosok, kik a magyar korona tartományainak polgárai, a magyar nyelvben jártasok, magukat egy tanévig az intézetben mindvégig maradni kötelezik, s az említett szaktudományban magukat tökéletesbiteni s különösen kiképezni óhajtják, felhivatnak, hogy ez irányú szabályszerűen és pedig keresztlevél illetve születési bizonyítvány, szolgálati bizonyítvány, oklevél esetleg katona könyvvel felszerelt, 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványukat, a m. kir. állatorvosi tanintézet igazgatóságához, e pályázati hirdetmény harmadik megjelenésétől számítandó 10 nap alatt nyújtsák be. Kelt Budapesten, 1885. évi szeptember hó 4-én. A budapesti m. kir. állatorvosi tanintézet igazgatósága. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye váczi alsó járásába kebelezett Gödöllő községben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. é. 45,245. sz. a. kelt rendeletével nevezett község összes szőlőterületeit, valamint az olyan kerteket, melyekben szőlőtök állanak, az 1884. évi 56,944. sz. a. 1885. évi márczius hó 27-én kelt rendelettel zár alá helyezett budai zárlati csoport községeihez csatolta, úgy hogy ezen zárlati csoport most már Pencz, Pomáz, Puszta-Szántó, Rátót, Rád, Romhány, Szendehely, Szilágy, Szent-Endre, Szokolya, Telki, Tahitótfalu, Tereske, Vácz, Verőcze, Veresegyház, Visegrád, Zsidó, Páty, Jenő, Perbál, Alsó- Bodony, Felső-Bodony, Szécsénke, Legénd, Ácsa, Tóth-Györök, Agárd, Alsó-Petény, Berkenye, Békás-Megyer, Bogdány, Budapest főváros, Buda- Eörs, Csővár, Dömös, Duka, Felső-Sáp, Hartyán, Keszeg, Kaláz, Kis-Maros, Kis-Németi, Kis-Szt.Miklós, Kis-Ujfalu,Kis-Oroszi, Kösd, Leányfalu, Mácsa, Nagy-Maros, Neténcs, Pilis-Szántó, Vörösvár, Tinnye, Diós, Tétény és Gödöllő községekre terjed ki. A zárlat értelmében az említett csoport határában levő zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőnövény és átalában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa, vagy cserjenemű ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, s szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak a Gödöllő község határával nagyobbodott budai zárlati csoporton kivül eső községekbe való kivitele tiltatik. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1885. évi augusztus hó 23-től bezárólag augusztus hó 31-ig. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) I. Felvidék. Abaúj-Torna megye csereháti, füzéri alsó és kassai járásaiban a cséplési munkálatok kevés kivétellel be vannak fejezve, repczevetés, ugarlás folyamatban van, sarlúszéna kaszálása s behordása megkezdődött, az eredmény nagyon gyenge, legelők a hosszas szárazság miatt tönkrementek, valamint a kapásvetemények is fejlődésükben nagyon hátramaradtak, a burgonyát pajor pusztítja, állategészségi viszonyok kielégítők. Árva megye námesztói és trsztenai felső járásaiban az ősziek aratása nagyobbára befejezve, tavasziaké szintén jó előre haladt, terméseredmény őszi rozsból atalán jó közép, tavasziból részben közép, részben azon alól, árpa, zab hozama szintén közép, azonban a folytonos esőzések sok helyt — hol a lekaszált árpát s zabot kévébe köthették — minden tekintetben sok kárt okoznak, lóhere másodszori kaszálása közepesen fizet, széna szintén be van takarítva, a termés gyenge, a kapásvetemények mind ez ideig jól állanak, itt-ott azonban a burgonyánál rothadás s pajorpusztítás észleltetek, állategészség — kivéve a námesztói járás Bobró községét, hol a szarvasmarhák közt a tüdővész még mindig pusztít, — kielégítőnek mondható. Bars megye lévai és alsó-garami járásaiban az aratás teljesen s a cséplés legnagyobb részt be van fejezve közép eredménynyel, búza minősége jobb a tavalyinál, az őszi keverő szántás folyamatban van, a kapásnövények az előző szárazság miatt, sokat szenvedtek, sok helyt az eső elkésve jött burgonya s hüvelyesek középen aluli termést ígérnek, legjobban áll még a tengeri, mely nagyobb részben jó közép termésre nyújt kilátást, kaszálók betakarítása is folyamatban van, sok helyt oly silány, hogy a munkadíjat sem fizeti ki, háziállatok egészségesek. Bereg megye vereczkei járásában tengeri és burgonya bő termést ígérnek, kedvező időjárás mellett a sarja is szépen fejlődik, gyümölcs bőven van, szarvasmarhák közt belyl jel közzel körömfájás mutatkozik, egyébként az állategészségi viszonyok kielégítők. Borsod megye szentpéteri, egri alsó és szendrői alsó járásában a nagyobb uradalmak kivételével a cséplés befejezettnek mondható, búza, rozs, árpa — kevés kivétellel — középen alul fizet, zab hozama közép, a száraz időjárás miatt semmi sem fejlődhetik, sarjúszéna nagyobbrészt be van takarítva, termés eredmény felette csekély, őszi szán- Lapunk siai számához háromnegyed ív ( Hivatalos Értesítő] van csatolva.