Budapesti Közlöny, 1889. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1889-03-01 / 52. szám
A 8—10. §-ok határozatai az 50 kron halászjegyek tekintetében is irányadók, mindazonáltal oly változtatással, hogy a halászatra jogosított ezen halászjegyek alapján a halászatot, a szolgálatában álló, esetleg váltakozó segédei és munkásai által van jogosítva gyakorolni. 12. §: A halászjegy-űrlapok mikénti megszerzéséről, kezeléséről és elszámolásáról a pénzügyminiszer által a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszerrel egyetértőleg kiadandó külön utasítás intézkedik. 13. §. A kiszolgáltatott halászjegyeket az elsőfokú hatóság (törv. 60. §.) a III. mintának megfelelőleg nyilvántartani köteles. 14. §. A halászok ügyelni tartoznak arra, hogy működésük által a hajózás, tutajozás vagy fausztatás ne akadályoztassák, a hajóút avagy a kiméleti tér megjelölésére szolgáló táblák, botok vagy egyéb jelek helyeikről el ne mozditassanak. 15. §. A kiméleti tér megjelölésére szolgáló táblákra egy hal vésendő vagy festendő, ez alá pedig «Kiméleti tér» felírás alkalmazandó. Ezen táblák szembeötlő helyeken, kiválóképén utaknak, ösvényeknek vagy gyalogutaknak a kiméleti tért érintő részein, a határok iránt kellő tájékozást nyújtó pontokon olykér helyezendők el, hogy sem a parti, sem a vízi járóművek közlekedését ne akadályozzák. Ugyanezen szempontok a törvény 11. §-ában említett és a halászati jog kiterjedésének megjelölésére szolgáló táblák felállítására nézve is irányadók. 16. §. Nyíltvizeken a halászat, amennyiben nem társulati úton gyakoroltatik (törv. 14. §. b), az egyes jogosítottak által, saját kezelésük mellett, a halászati törvény és a jelen rendelet korlátai között szabadon gyakorolható; amennyiben azonban az egyes jogosítottak halászati jogukat nem egészében, hanem kisebb vízterületekre felosztva bérbeadás útján kívánják értékesíteni, az okszerű halászat előmozdítása, s a szomszéd birtokosoknak netán okozható sérelmek kikerülésére czéljából (törv. 14. §. a), kötelesek a bérleti területek minimumának megállapítása végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszerhez folyamodni, aki a bérletek kiterjedésére nézve esetről-esetre intézkedik. 17. §. Nyílt vizeken a halászat társulatok és bérlőik által, ideértve a törvény 47. §-ában említett bérlőket is, a törvény 42. §. 4. pontja értelmében készített, s a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer által a törvény 44. §-a értelmében jóváhagyott üzemterv alapján gyakorolható. 18. §. Minden üzemterv két részből áll, éspedig: 1. az átalános leírásból; 2. a gazdasági térképből. 19. §• Az átalános leírásnak a következőket kell tartalmaznia : 1. A vizterület kiterjedését lehetőleg a normálisnak ismert vízszin mellett. 2. A viz helyzetének és fekvésének meghatározására vonatkozó részletes adatokat. 8. Pontos közülírást arra nézve, hogy a társulat a halászatot mi módon kívánja űzni, saját kezelés mellett, avagy bérbeadással. 4. Az utóbbi esetben hány és mily kiterjedésű bérleti területekre kívánja vizét fölosztani. 5. Mennyi a szerződésszerű bérleti időtartam minimuma ? 6. Korlátolja-e a bérlőt szerződésszerűleg is a halászat gyakorlásában, amelynek folytán ez bizonyos fogó eszközöknek alkalmazásától, avagy bizonyos halfajoknak fogásától egyátalán, avagy időszakonkint tartózkodni köteles és melyek azok ? 7. Miféle halfajok tenyésztésére fektettik a fősúly és ezek állományának emelése érdekében léteznek-e, avagy szándékoltatnak-e bizonyos intézkedések foganatosíttatni; főleg megjelölendők a vízterülethez tartozó oly mesterséges haltenyésztő helyek (költőházak, költő- vagy fiasító tavak), amelyek az illető vízterület benépesítését czélozzák, lehetőleg ezeknek termőképességére vonatkozó adatokkal együtt. 8. Tartalmaz-e ez irányban a bérleti szerződés a bérlőre nézve kötelezettségeket és melyek azok ? 9. Végre folyóvizeknél, amennyiben azokkal holt medrek is összefüggnek, kimutatandó, hogy a holt medrek a folyó mily vízállásánál jutnak az anyamederrel összeköttetésbe és tapasztalásszerüleg mily időtartamra ? (Folytatjuk.) A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 10.034. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolnavármegye területéhez tartozó Felső-Iregh községben, a f. évi február hó 4-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi márczius hó 19-én pótvásár tartassák. NEMHIVATALOS RÉSZ. Felsége jövő hétfőn, azaz márczius hó 4-én, délelőtt 10 órakor Budapesten legfelső kihallgatást fog adni. Előjegyzések a cabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, az árokaljai gör. kath. egyházközségnek, iskolaépitkezési czélokra, 51 -en forintot méltóztatott magánpénztárából legk. engedélyezni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Nyír- Császár gör. kath. hitközségnek, templomépitésre, száz forintnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. A képviselőház 1889-ik évi február hó 23-án TARTOTT 187-IK ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI KIVONATA. 1807. Tárgyalás alá vonatván a 10-ik sorjegyzékbe foglalt kérvények, a ház kérvényi bizottságának ezekre vonatkozó határozati javaslatai alapján : Békésmegye közönségének felirata, melyben a megyei tisztviselők, kezelő- és szolgaszemélyzet, nemkülönben az útfelügyelők és útkaparók közmunkamentességének fentartása iránt kérelmez, — kiadatai rendeltetik a legközelebb megválasztandó 21 tagú közúti szakbizottságnak. 1808. Liptó, Szabolcs, Esztergom, Bars és Szatmár megyék közönségének feliratai a közigazgatási bíróság felállítása tárgyában, — a házszabályok 195. §-ának értelmében — hivatkozással a képviselőház korábbi határozatára — kiadatnak a belügyministerium vezetésével megbízott Ő Felsége személye körüli ministernek. 1809. Lehóczky András és érdektársainak kérvénye a Zemplénmegye szinnai járásában felállítandó kir. járásbíróság iránt. E kérvényre vonatkozólag a ház kérvényi bizottsága azt javasolja, hogy a kérvény adassák ki a m. kir. igazságügyministernek, mely javaslathoz Szentkirályi Albert még a következő indítványt terjeszti elő: «Utasítja a ház az igazságügyi ministert, hogy még ez ülésszak folyamán tegyen jelentést a háznak ez ügybeni eljárásáról.» A ház a kérvényi bizottság határozati javaslatát a Szentkirályi Albert képviselő által javasolt kiegészítéssel fogadja el. 1810. Szabó János és társai kérvénye, melyben a vak zenészek erkölcsi támogatását és a köz-zene szabályozását kérik, — a belügyministerium vezetésével megbízott Ő Felsége személye körüli ministernek kiadatni határoztatik. 1811. Sztojka Péter ny. állami tanitó kérvénye melyben nyugdijának megállapításánál, egész szolgálati idejének beszámitását kéri, és 1812. Szentmiklósy László karánsebesi volt kir. só-ellenőrnek kérvénye, melyben állásától való elmozdításának és felsorolt sérelmeinek megvizsgáltatását kéri, — visszavehetés czéljából a ház irodájába tétetni határoztatnak. 1813. Anderko Mária, Pap János tanitó özvegye saját és kiskorú gyermekei részére nyugdijmegszavazását kérelmezi, és 1814. Bakits Aladár gör. kel. kath. lelkész plébános kérvénye, 680 frt telekpótlék váltság-járulékának kifizetése iránt, — a vallás-és közoktatásügyi ministernek kiadatai határoztatnak. 1815. Végre a budapesti általános munkás betegsegélyző és rokkant-pénztár központi választmányának kérvénye, melyben állandó állami segély megadását kéri, — a belügyi és pénzügyi ministeriumok vezetésével megbízott m. kir. ministereknek kiadatni határoztatik. A budapesti gabnatőzsde hív. árjegyzései. 1889. évi február hó 28-án.*) *) A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai szerint készpénzben. — A minőség hektoliterenként és klgrkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. Bánsági búza, 77 hektoliter (100 kgr.) —.---------· · » ‹ · · · ‹ » ‹ Tiszavidéki bűz · · 78 79 80 81 » » » ‹ ‹ ‹ ‹ ‹ » ‹ IMIM II 1 1 1 1 II 1 II 1 MIMI MIMI 78` · 7.45— 7.50 ‹ · 79‹ ‹ 7.50— 7.55 ‹ · 80» · 7.55— 7.60 ‹ · 81‹ · 7.60— 7.65 Pestvidéki » 77‹ · · · 78‡ » 7.40— 7.45 » · 79‹ · 7.45— 7.50 ‹ » 80` » 7.50— 7.55 » · 81‹ ‹ 7.55— 7.60 Fehérmegyei » 77` ` ‹ · 78` · 7.45- 7.50 » · 79» » 7.50— 7.55 ` » 80` » 7.55— 7.60 » · 81‡ · 7.60— 7.65 Bácskai » 77` ` ‹ · 78‡ · 7.45— 7.50 ` · 79` · 7.50— 7.55 ` · 80` » 7.55— 7.60 › · 81‡ » 7.60— 7.65 M észak-iid. » 77` ‹ ------------‹ · 78` · 7.30— 7.35 ` · 79· 2· 7.35— 7.40 ` · 80` › 7.40— 7.45 ` · 81‡ · 7.45- 7.50 Rozs 70—72‹ ‹ 5.65— 5.90 Árpa (takarm.) 60—62‡ » 5.80— 6.20 » (égetni) 62—64‡ ‹ 6.50— 7.10 » (serfőzdéi) 64—66‹ ‹ 7.35— 8.50 Zab 39—41» ‹ 5.25— 5.70 Tengeri (bánsági) 75‡ ‹ 4.75— 4.80 » (másnemű) 73‹ · 4.70— 4.75 Köles —— · ‹ 5.40— 5.75 Káp. repcze— » ‹ -- .---------. --Báns. »— - » -- .---------. --