Budapesti Közlöny, 1889. június (23. évfolyam, 128-150. szám)
1889-06-22 / 144. szám
A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, a m. kir. belügyministerrel egyetértőig, /• évi 23.122. szám alatt a következő ren- deletet bocsátotta ki: a sertéstrágya vasúton való szállításának szabályozása tárgyában. A vasúti üzletszabályzat 48. §. D) függeléke XXXIII. pontjának «Jegyzetében» (1. 1886. évi julius hó 15-én 24.486. sz. alatt kiadott X. pótlékot) foglalt határozmány alapján, egyetértőleg a m. kir. belügyministerrel, a sertéstrágyának a magyar azt. korona területén fekvő vasutakon való szállítására nézve a következőket rendelem: 1. A sertéstrágya szállításához csak vasból készült vagy vaslemezzel bélelt és fedéllel elzárható vasúti kocsik használhatók. A sertéstrágyának a vasúti rakodóhelyre fuvarozásához használt közúti "kocsiknak szintén teljesen zártaknak, vagyis olyanoknak kell lenni, hogy azokból a sertéstrágya a fuvarozás alkalmával ki ne hullhasson. 2. A szállítmányok csak a nyílt pályán s rendszerint az ezt megrendelő birtokosnak a vasút mentén fekvő földjén rakhatók le, és pedig az ezen czélra a sertésszállás tulajdonosai és kezelői által alkalmazott s a vonattal szállított munkások által. Ily, a vasút mentén levő lerakóhelynek azonban a vasúti állomások végső váltóitól, továbbá községektől és 200 lakosnál többet biró lakhelyektől legalább 30 kilométernyi távolságra kell feküdni, s hossza 200 méternél nagyobb kiterjedésű nem lehet. 3. Azt, hogy hány kocsinak kell egyszerre feladatai, illetve elszállíttatni, az illető vasút maga állapítja meg; fentartatván a közmunka- és közlekedésügyi miniszer részére a jog, hogy e tekintetben akár esetről-esetre, akár általánosan kötelező hatálylyal szükség szerint intézkedhessék. A budapest-kőbányai sertéshizlalókból eredő trágyára nézve azonban kiköttetik, ahogy a szállások tulajdonosai, esetleg kezelői kötelesek az azokban összegyűlendő összes sertéstrágyát friss állapotban, vagyis naponkint a m. kir. államvasutak trágyarakodójára kihordani, illetve kifuvaroztatni, és itt a fővárosból vasúton leendő elszállítás czéljából vasúti kocsikra rakatni, kivéve a vasúti vágány-összeköttetésben álló szállásokat, melyekben a sertéstrágya közvetlenül vasúti kocsikba rakható, de ez esetben a megrakott vasúti kocsik kézi vagy gőzerővel a m. kir. államvasutak «Kőbánya-hizlalda» állomásának trágyarakodó vágányára állítandók. b) A sertéstrágyának Budapest főváros határán belül közúti kocsin való szállítása és a fővárosban való lerakása úgy köztisztasági, mint közegészségi szempontból megengedhető nem lévén, a sertéstrágya a főváros határából csakis vasúton szállítandó el, mely körülményre való tekintettel a sertéstrágyát máshova, mintám.kir. államvasutak trágyarakodójára fuvarozni nem szabad. c) A budapest-kőbányai sertésszállásokban télen leesett hó, az azokban képződött sár, valamint a sertések fekhelyeiről kiemelt homok is lehetőleg a szállások közelében fekvő, a főváros hatósága által külön a hó és sár és külön a homok részére kijelölendő területre fuvarozandó, amennyiben pedig a kifuvarozott hó és a sár közé sertéstrágya vegyülne és ez a hóolvadás után a lerakóhelyen visszamaradna, tavasszal, legkésőbb azonban április hó 15-ig e maradvány vasúton elszállítandó és ehhez képest a lerakó helyről szintén a m. kir. államvasutak trágyarakodójára fuvarozandó. d) A m. kir. államvasutak Kőbánya-hizlalda állomásán levő trágyarakodókon és a szállásokon ,a vasúti kocsikba rakott trágya, vasár- és ünnep i napokat kivéve, mindennap a főváros határából a megrendelés helyére külön vonaton elszállítandó. Ily különvonatnál a pálya mentén több, mint egy helyen való lerakás mellőzendő. 4. Sertéstrágya az időszakra való tekintet nélkül szállítható, de a vasút mentén az ottani földekre lerakott sertéstrágya a melegebb hónapokban, vagyis május hó 1-től szeptember hó 30-dikáig, legkésőbb 8 nap alatt vagy az elhasználási helyekre elfuvarozandó, vagy pedig 0 50—1’0 méter mélyre ásott és mintegy 200 méter széles gödörbe elhelyezendő, szalmával befedendő és ez 5 centiméter vastag földréteggel betakarandó. Október hó 1-től ápril hó végéig a vasúti vonalak mentén az ottani földekre lerakott sertéstrágya kezelése korlátozást nem szenved. 5. Amennyiben a vasúton elszállítandó sertéstrágya akár megrendelések hiányában, akár más okból a vasutak mentén fekvő földeken lerakható nem volna, a trágya külön e czélra kijelölendő gyűjtőhelyeken rakandó le. Ezen gyűjtőhelyeket az érdekeltek kérelmére az illető vármegye alispánja, a budapest-kőbányai sertéshizlalókat illetőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a hizlalda-tulajdonosok és az illető földbirtokosok meghallgatásával, a vasutak mentén jelöli meg. Ily gyűjtőhelyeknek azonban Budapest főváros határától legalább 5 kilométerre, minden vasúti állomás végső váltójától, községektől és 200 lakosnál többet bíró lakóhelyektől legalább 1 kilométer távolságra kell feküdnie. Kötelesek azonban az illető sertésszállás-birtokosok vagy ezek kezelői a vasutak mentén kijelölt ily gyűjtőhelyeken lerakott sertéstrágyát a melegebb hónapokban, vagyis május hó 1-étől szeptember 30-áig a lerakás után legkésőbb 8 nap alatt 0 50—1*0 méter mélyre ásott és mintegy 2*0 méter széles gödörbe elhelyezni, szalmával befödni és ezt 5 centiméter vastag földréteggel betakarni, és tartoznak a sertésszállásbirtokosok mindazon esetben, amidőn a trágyát a gyűjtőhelyekre szállítani kívánják, ezen szándékukat az idő és hely pontos megjelölése mellett az illető törvényhatóság első tisztviselőjének előzetesen bejelenteni. 6. Nyáron a sertéstrágya lehetőleg az éjjeli órákban szállítandó. 7. Aki e szabályrendelet ellen vét, az kihágást kevet el és minden egyes esetben 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén pedig 10 napig terjedhető elzárással büntetendő. 8. Az ezen szabályzatban elrendeltek fölötti felügyelet és azok ellenőrzése a vaspályákkal szemben a m. kir. vasúti főfelügyelőség, a többi érdekeltekkel szemben pedig Budapest főváros területén a m. kir. állami rendőrség és a fővárosi hatóság közös feladatát, a főváros területén kívül pedig az illető közigazgatási hatóság feladatát képezi. A megállapított kihágások fölöttti bíráskodás a Budapest főváros területén levő sertéshizlalókat illetőleg a m. kir. állami rendőrség, a főváros területén kívül eső sertéshizlalókra nézve pedig az illető rendőri hatóság jog- és hatáskörébe tartozik. 9. A vasúti üzletszabályzat 48. §. D) függelékének XXXIII. 1., 2., 5., 6. és 7. pontjaiban foglalt határozmányok a sertéstrágya szállítására nézve is érvényben maradnak. 10. Jelen rendelet a hivatalos lapban való közzétételt követő nyolczadik napon lép hatályba, s ugyanezen nappal az 1886. évi julius hó 11-én 18.143. szám alatt kibocsátott rendelet hatályon kívül helyeztetik. Kelt Budapesten, 1889. évi junius hó 7-én. Baross Gábor, s. k. A m. kir. ministerelnök, az «Első magyar vitorlavászon-, len- és jutaárugyár Pozsonyban Kiinger Henrik» czégnek a magyar korona országai egyesített czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A m. kir. pénzügyminister: Biharvármegyébe kebelezett Kis-Tótfalu, Tataros és Bogdány -Szóvárhegy kisközségeket, f. évi julius hó 1-től kezdve, a margittai kir. adóhivatal kerületéből az élesdi kir. adóhivatal kerületébe osztotta be. A «budakeszi szépitési egyesület» alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 32.455. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Az «ádámosi önkéntes tűzoltó-egylet» alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 38.852. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A «bodonhelyi önkéntes tűzoltó-egylet» alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 38.877. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A «börcsi önkéntes tűzoltó-egylet» alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 38.878. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A «kassai vallásos és jótékonysági egylet» alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 39.085. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. NEMHIVATALOS KÉSZ. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, a «zalamegyei nemesi- és alapítványi választmánynak» azon hazafias áldozatkészségéért, melylyel a Tapolczán felállítandó vinczellériskola egy növendéke számára tiz évi időtartamra szabad ellátást biztositó alapítványt létesített — elismerését és köszönetét nyilvánitotta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, idősb Novelly Sándornak a kassai ipar- és kereskedelemügyi kamara elnökévé , Halykó Mihálynak és Szakmáry Károlynak a kamara alelnökeivé, s egyszersmind az ipari, illetőleg a kereskedelmi osztályok elnökeivé történt megválasztását megerősítette. A bajor királyi kormány, tekintettel arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás az osztrák-magyar monarchiában kedvezőbb fordulatot vett, azon sertéseknek, melyek Kőbányán 10 napon át vesztegelnek, Bajorországba való bevitelét, és azon országon való átvitelét Salzburg, Limbach és Passaun át oly feltétel alatt engedi meg, hogy a sertésszállítmányok egészségi állapota a bajor határállomáson át az e czélra kirendelt ellenőrző állatorvos által megvizsgáltatnak. Az osztrák-magyar monarchia más helyeiről származó sertéseknek Bajorországba való bevitelére és átvitelére nézve fennálló tilalom továbbra is érvényben marad. A gráczi cs. kir. helytartóság, folyó évi junius hó 11-én 13.853. szám alatt kelt rendeletével, sertéseknek Stájerország területén lábon való hajtását átalában, — nevezetesen pedig a sertésekkel községről községre és házról házra való házalást további rendeletig megtiltotta. * Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ.