Budapesti Közlöny, 1890. november (24. évfolyam, 252-276. szám)
1890-11-01 / 252. szám
csatlakozási díjszabásról van szó, az illető vaspálya czégét, illetőleg valamennyi részes vasúti igazgatóságok czégeit tartalmazza. Azon esetben, ha köteléki díjszabásokról van szó, a feliratban a vasút czége helyett az illető kötelék neve tüntetendő fel. A második felirat a hirdetés tartalmának rövid jelzésére szolgál, például: «új díjszabás életbeléptetése» vagy «díjszabás hatályon kívül helyezése, «« pótlék valamely díjszabáshoz», «állomások beigtatása valamely köteléki forgalomba» stb. A hirdetmények valamely igazgatóság aláírásával csak akkor látandók el, ha a hirdetést az illető igazgatóság valamely kötelék, vagy több részes vasúti igazgatóság nevében eszközli. A hirdetmények szövegébe a közzéteendő díjszabás tartalmának leglényegesebb pontjai lehetőleg tömör előadásban, mindazonáltal lehető teljességgel felveendők úgy, hogy abból a közönség azon része, melynek tájékoztatására az egyes hirdetések szánják, a szükséges felvilágosításokat megszerezhesse. Végül különös gond fordítandó arra, hogy a hirdetményben az általa hatályon kívül helyezett összes díjszabások, illetve díjszabási pótlékok megjelöltessenek. Az illető hirdetmények, melyek a «Vasúti és Közlekedési Közlöny» kiadó hivatalnak rövid uton küldendők meg, ezen lapnak arra rendelt rovata alatt egyöntetű alakban fognak kinyomatni. Ezen hirdetményekben, valamint a 10. §. 1. a) pontja alatt előírt hirdetésekben a közzétételnek nemcsak hónapja, hanem napja is mindig kiteendő. Hirdetményeinek más hírlapokban leendő közzététele és az ilynemű hirdetmény alakjának megválasztása körül minden egyes vasúti igazgatóság szabadon határoz; ez esetben azonban különösen a társasági alapszabályokban megjelölt hírlapok veendők figyelembe. 12. §. A hírlapokban való közzététel iránt intézkedik : a) minden egyes vasút saját helyi forgalmát illetőleg az ezen vasút üzletét vezető igazgatóság; b) a csatlakozási- és kötelék forgalmakat illetőleg : b) azon esetben, ha az ügyvivő igazgatóság valamely magyar vasút, ennek igazgatósága; p) ha pedig az ügyvitelt valamely osztrák vagy külföldi vasút látja el, azon magyar igazgatósága, mely az illető díjszabásnak a felügyeleti hatósághoz való előterjesztésével meg van bízva. 13. §. A díjszabás elhelyezése a közönség részéről való megtekintés czéljából. Minden egyes vasút személy és árudíjszabásai stb., valamint az üzletszabályzat, nemcsak az illető vasút igazgatóságának központjában,hanem minden egyes állomáson is a közönség részéről leendő megtekintés czéljából mindenkor hozzáférhető helyen elhelyezendő, illetve készen tartandó; a díjszabások azonban az állomásokon csak annyiban tartandók rendelkezésre, amennyiben azok az egyes állomásokra vonatkoznak. 14. §: A kereskedelmi és iparkamaráknak való megküldés. Minden kereskedelmi és iparkamarának, melynek kerületében valamely vasút vonalai egészen vagy részben feküsznek, az ezen kerületek érdekeit érintő díjszabások és díjszabási pótlékokból stb. egy-egy példány megküldendő. Hasonló eljárás követendő a körülményekhez képest azon többi kereskedelmi és iparkamarák irányában is, melyek ez illető díjszabások által érdekeltek. 15. §: A közönség részére való rendelkezésre bocsátás. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a díjszabásokat könnyű szerrel és időveszteség nélkül bármikor megszerezhesse. E czélból a nagyobb állomásokon úgy az ezen állomást érdeklő díjszabások, mint az üzletszabályzat példányai a közönség számára készletben tartandók. Az üzletszabályzat a közönségnek a költségek megtérítése ellenében engedendő át. A díjszabások és díjszabási pótlékok czímlapján azon hely megjelölendő, hol azok példányai kaphatók, s amennyiben a díjszabások nem bocsáttatnak díjtalanul rendelkezésre, azok eladási ára is kitüntetendő. A díjszabások és díjszabási pótlékok árai, amennyire lehetséges, már az életbeléptetésre vonatkozó hirdetményekben is megjelölendők. 16. §. A hatályon kívül helyezendő díjszabásoknak (díjszabási pótlékoknak) az új díjszabásokban és díjszabási pótlékokban való felsorolása. Az új díjszabásokban és díjszabási pótlékokban mindazon díjszabások és pótlékok, valamint mindazon díjtételek és díjszabási határozmányok, melyek újakkal helyettesíttetnek, vagy egyébként módosíttatnak, illetőleg egészen hatályon kívül helyeztetnek, a keret és szám, esetleg a díjszabás és pótlék illető lapszámainak megjelölése mellett pontosan felsorolandók. Ha valamely díjszabásnak nagyobb része helyeztetnék hatályon kívül, vagy pedig ha a díjszabás egy része már előbb hatályon kívül helyeztetett, a díjszabásnak azon részei is megemlítendők, melyek még érvényben maradnak. Mihelyt valamely részben már hatályon kívül helyezett díjszabás új díjszabás kiadása következtében egészben érvényen kívül lép, a korábbi díjszabásnak egészben való hatályon kívül helyezése az új díjszabásban világosan megjelölendő, s egyáltalában nem elégséges, ha csupán a még érvényben állott díjszabási rész hatályon kívül helyezése jelöltetik meg. III. Hirdetési határidők. 17. §. Tizennégy napi határidő. A kihirdetésnek általában legalább tizennégy nappal azon időpontot megelőzőleg kell történnie, melyen a kihirdetett díjszabás, illetve az arra vonatkozó díjszabási intézkedések hatályba lépnek. Ezen határidő a 10. §-ban, továbbá a 11., 13., 15. és 16. §-okban érintett hirdetési módokra vonatkozik , az újonnan megnyitandó vasúti vonalakra nézve azonban csak a hírlapokban való hirdetésre. Azon díjmérséklésre nézve, melyek felmerült nyomtatási és számítási hibák helyreállítása útján következnek be, valamint a 6. §-ban említett öszszeállításokra nézve a fenti határidő megtartásának kötelezettsége ki nem terjed. 18. §. Hat heti határidő. A vasúti ár adíjszabások oly módosításai, melyek a fennálló díjtételekkel (gyors- és közönséges teheráruk szállítási és kezelési illetékeivel) szemben díjemelést állapítanak meg, hatályba lépésük előtt hat héttel előbb kihirdetendők. Ezen határidő a 10. §-ban, továbbá a 11. §-ban előírt kihirdetési módoknál, valamint azon esetekben is pontosan megtartandó, melyekben a díjtételek felemelése csak közvetve, a díjszabási határozmányok módosítása (p. o. a korábban megengedett csomagolási módok kizárása) következtében áll be. Ellenben a fenti határidő nem alkalmazandó a belföldi valutának javulása folytán a külföldi kötelék forgalmakban bekövetkező s a díjszabásokban kilátásba vett díjemeléseknél, továbbá azon díjemeléseknél, melyek díjszabási helyreigazítások következtében állanak be. Mindkét esetben a tizennégy napi hirdetési határidő érvényes. IV. Zárhatározmányok. 19. §• Jelen szabályrendelet 1890. évi november hó 15-én lép hatályba, s ezen időponttól kezdve a fennálló rendeleteknek és szabályoknak e tárgyra vonatkozó eltérő intézkedései hatályukat vesztik. Az osztrák cs. kir. kereskedelmi minister úr, kivel ez iránt értekeztem, egyidejűleg hasonló intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakra nézve. Kelt Budapesten, 1890. évi november hó 1-én, Baross Gábor, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 64.937. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Baranya vármegye területéhez tartozó Szászvár községben a szeptember hó utolsó hétfőjére engedélyezett országos vásár ezentúl állandóan a szeptember hó 15-ikét magában foglaló hétnek hétfőjén tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 64.938. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vármegye területéhez tartozó Bonyhád községben a deczember hó 25-ikét megelőző hétfőre engedélyezett orsz. vásár ezentúl állandóan a deczember hó 8-ikát megelőző hétfőn tartassák meg. Bács-Bodrog vármegye Temerin községének szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, a nevezett község határa a földmivelésügyi m. kir. ministernek f. évi 49.720. sz. rendeletével zár alá helyeztetett és a f. évi 11.650. sz. rendelettel megállapított pancsovai zárlati csoporthoz csatoltatok. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Pisky Imre ügyvéd, Székelyhid lakhelylyel, a kamara lajstromába bejegyeztetett, NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. Nagy Imre gyulafehérvári róm. kath. kanonoknak, ki Csik-Szentlélek községében egy 800 frt értékű tágas telekre 6946 frt költséggel két tanteremből és egy tanítói lakásból álló iskolaházat építtetett, azt teljesen fölszereltette, s a róm. kath. tanító tanító javadalmazására 8300 frt alapítványt tett — elismerő köszönetét nyilvánította. A budapesti gabnatőzsde hív. Árjegyzékei. 1890. évi október hó 81-én.*) Bánsági bűz, 75 hektoliter(100 kgr.) —_______ *) A budapesti áru- és érték-tőzsde jogszokásai szerte készpénzben. — A minőség hektoliterenkint és klórkink Felelős szerkesztő: SALAMON FESENCZ ‹ » » 9 76 77 9 9 — •------------—e-------78 ‹ · 79 80 ‹ · 819 9 Tiszavidéki búza, uj) 75 » % 9 9 A 779 9 7.60— 7.75 9 789 9 7.66— 7.80 A 799 9 7.75— 7.00 9 809 9 7.80— 7.»5 · 819 9 7.60— 8.05 Pestvidéki (új) 769 9 » 769 9 » 779 9 7.55— 7.00 » 789 9 7.60— 7.75 ο 719 9 7.70— 7.85 » 809 9 7.75— 7.00 9 819 9 7.85— 8.— Fehérmegyei (új) 759 9 -------------------— — · 769 9 ‡ 779 9 7.60— 7.7* · 789 9 7.68— 7.80 · 799 9 7.75— 7.90 · 809 9 7.80— 7.95 9 819 9 7.90— 8.05 Bácskai (új) 759 9 9 769 9 ------------ ... -----9 779 9 7.60— 7.75 9 789 9 7.65- 7.80 9 799 9 7.75— 7.80 9 809 9 7.80— 7.95 9 819 9 8.90— 8.05 Északinagy. (6) 759 9 769 9 -----— — — 9 779 9 7.45— 7.80 9 789 9 7.50— 7.65 9 799 9 7.60— 7.75 9 809 9 7.65— 7.80 9 819 9 7.75— 7.80 Bozs 70—729 9 7.08— 7.55 Árpa (takarm.) 60—629 9 6.80— 7.10 » (égetni) 62—849 9 7.20— 7.70 » (serfőzdéi) 64—669 9 7.90— 9.— Zab 89—419 9 6.80— 7.10 Tengeri (bánsági) 759 9 6.25— 6.80 » (másnemű) 739 9 6.20— 6.25 Köles— 9 7 25— 7.75 Káp. repoze— 9 » 12.——12.70