Budapesti Közlöny, 1895. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-01 / 1. szám

B­u­n­d­­­i­k István eperjesi illetőségű ugyanot­­tani lakos úgy a maga, mint kiskörű Árpád fia vezetéknevének »Babos«-ra kért átváltoztatása, 1894. évi 107.507. számú belügyministeri rendelet­tel megengedtetett.­ ­ A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1894. évi 81.038. sz. alatt Békés vármegye közönsége részére a Csaba nagyközség belterületén való vámszedési jog tárgyában kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi L­­.-czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint megengedem, hogy Békés vármegye közönsége a hivatali elődömtől 1884. augusztus 17-én 22.966. sz. alatt nyert engedély alapján gyakorolt s 1894. évi november hó 15-én lejárt, vámszedési jogot az alábbi feltételek alatt tovább gyakorolhassa. „ Feljogosítom Békésvármegye közönségét arra, hogy az 1890. I. t.-czikk 93. § a értelmében 1894. év november hó 15. napjától egész 1904. évi no­vember hó 14. napjáig bezárólag, vagyis a lejárat­tól számítandó egymásután következő tiz (10) éven át a jelen engedélyokirathoz hozzá fűzött és annak kiegészítő részét képező hely­szinrajzon feltüntetett — a Csaba nagyközség belterületén átvonuló és részben hasított kővel, részben pedig félkoczira idomított kővel kiburkolt útvonalakon,nevezetesen: 1. a m. kir. államvasutak csabai állomásának felvételi épületétől kiindulólag a vasúti utczán végig, tovább a főutczán, illetve főtéren a szarvasi útig s azután ezen utóbb nevezett után annak a dohánydepót utczával való keresztezéséig terjedő A. B. C. D.-vel jelölt fővonalon 3473 méter hosszban; 2. az 1. alatt leírt fővonalból, a vasúti utczának a főutczába való betorkolásától B.-től kezdve, a főutcza folytatásában F.-ig 320 m. hosszban; 3. az 1. alatt leirt fővonalból, a főtérről a Szé­chényi utczába vezetőleg, ezen végig, azután a Kőrös csatornánál a gyulai utón vagyis a C. E. vonalon 636­ m. hosszban, összesen tehát: 4429 m. hosszú utón, a melyen 4 keredlapos vascső áteresz, 2 drb. boltozott áteresz és 1 boltozott hid áll fenn, a vámszedési jogot gyakorolhassa s ott a következő vámdijakat szedhesse: 1. Minden a vaspályán fel és leadott teher és gyorsáru után suly szerint 100 kigért,2 kr. (4 fillér.) 2. Bárány, gödölye, juh, kecske, kos, süldő malacz és árüért dbként 0.5 kr. (1 fillér.) 3. Borjú (egy éven aluli) sovány sertés után dbként=2 kr. (4 fillér.) 4. Bika, bivaly, borjú (egy éven felüli) sertés (hízott), ló, ökör, öszvér, szamár, tehén, tinó és üsző után dbként=4 krt. (8 fillért.) 5. Hintókért és mindennemű kocsikért:15 krt. (30 fillért.) 6. Mindenféle trágya, tűzifa, szén, czukorrépa, kender­kóró, gabonaneműek és építési anyagok után 10 tonnás vasúti kocsinként, tekintet nélkül a kihasználásra il­ért. (2 koronát.) II. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolha­­tásával járó felelősséget, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-czikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senki­től és semmi oly dologért, a melyre a vámdíjak fen­tebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem álla­pítottam meg, úgyszintén azon szállítmányokból sem, amelyek az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tar­tani, szükség esetén újból felépíteni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érde­kéből engedélyezem, feladatává teszem az engedé­lyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása c­éljából, és b) a közbiztonság szempontjából szükséges in­tézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­tárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire, nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén törvényszerű tárgya­lás végett a törvényhatósági közgyűlésnek bemu­tatandó, s a hozott határozat kapcsán elém ter­jesztendő. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmen­tességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvar­tartásaiknak állatai, járművei és szállítmányai; 2. a kir. udvarnak és közvetlen kíséretének jár­művei, állatai és szállítmányai; 3 az idegen hatalmasságok követeinek, képvise­lőinek fogatjai, állatjai, szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló bárminemű szállítmányok, állatok, fogatok; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. az állami vasutak állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi közutak s az azokon levő műtárgyak épí­tésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biz­tosítására szükséges anyagok, még azon esetben is, ha a szállítás vállalat utján eszközöltetnék; 8. a templom, iskola és paplak építésére szük­séges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tűz, stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árviz, vagy háború idején a mentők, menekülők fogatai, állatai és szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak; 11. a vaspályának saját czéljaira szükséges száll­ítmányai; 12. emberi hullák; 13. az átviteli szállítmányok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmentesek­nek elfogadott szállítmányok, állatok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magán­jogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmentesek, meg­felelő hivatalos igazolványnyal kell bírniük, s ugyancsak a 4. és 10. pont alatti szállítmányoknak is azon esetben, ha azok katonai minősége külső­leg felismerhető nem lenne. iv. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül le­szállíthatók, ha a jövedelem az 1890. I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. A vámdijszabályzat látható helyen és a köz­­igazgatási hatóság által hitelesített példányban kifüggesztendő. VI. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890.1. t.-czikk és annak alapján a kereskedelemügyi minister ren­del, esetleg, a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rend­büntetésnek (mely azonban esetenként 100 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VII. Az 1890. évi I. tc.-czikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1894. évi deczember 22-én. Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. Hirdetmény. A bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabá­lyok hivatalos összeállítása 58. §-ának a) pontja alapján a háromszéki takarékpénztár, az eleki első­­ takar­ékpénztár, továbbá az aradi első takarék­pénztár végre a kőszegi általános takarékpénztár engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett közönséges jelzálog-kölcsönök törlesztési részleteinek és kamatainak fölvételéről kiállított nyugtatványok után járó II. fokozatos illetéket, a vonatkozó naplókivonatok beterjesz­tése mellett, minden hó 1-ét követő 14 napon belül készpénzben fizethesse le. A m. kir pénzügyministériumtó. A petrozsényi polgári olvasókör alapszabályait a m. kir. belügym­inisterium, 1894. évi 106.237. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A j­ász-ár­o­k-sz­állási önkéntes tű­zoltó-egylet alapszabályait a m. kir. belügy­­ministerium 1894. évi 106.626. sz. alatt a bemu­tatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, 1894. évi 93.166. sz. alatt kelt rendeletével, a versecz-kubini helyi érdekű vasútnak Temes vármegyében fekvő Vlatkovecz, Ulma, T­e­m­es- Miklós, Károlyfalva, Leánykut, Mrámorák- Deliblát, Bavaniste, Temes-Kubin és Teme­s-K­u­b­i­n-D­u­n­a p­a­r­t, valamint a Toron­­tál vármegyében fekvő Alibunár és Temes- Petrovoszelló állomásait állami és magán­­táviratok kez­elésére hatalmazta fel. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Funták Gyula nagybuttyáni ügyvéd kir. albiróvá történt kineveztetése folytán saját kérelmére az ügyvédi lajstromból kiterültetett. Iratait Tessényi Károly borosjenői ügyvédnek adta át. A kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Pátkai Lajos kecskeméti lakos ügyvéd az üs­­ég gyakorlatáról történt önkéntes lemon­dás s­­tán e kamara ügyvédi lajstromából kiterül­tetett. Irodája részére gondnok kirendelésének szüksége nem forgott fenn. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Fehér Sándorné szül. Fehér Irma úrnőnek, a ki a törökbecsei községi állandó menedékház javára hatvan (60) frtot adományozott, őszinte elismeré­sét és köszönetét nyilvánította. A cs. és kir. katonatisztek özvegyeinek és árvái­nak ellátására Bécsben fennálló Ferencz Jó­­zsef-alapitványnál 1894. évi november hó végén érvényben maradt 883 biztosítás összesen 329.900 frtnyi és 52 leszállított biztosítás összesen 3.582 frtnyi járadékkal. 734 biztosításnál megadatott az első izbeni, 123-nál a második izbeni I0°/C os járadék­emelés, összesen 34.195 frt 97 krral. Járadékot élvez 354 özvegy összesen 119.980 frt 89 krt és 43 árva­ család összesen 16.079 frt 30 krt; 261 özvegy élvezi az első izbeni, 90 a má­­sodizbeni 10°/0-os emelést összesen 14.377 frt 95 krral, és 32 árva­ család az első izbeni, 10 a másodizbeni 10°/e-os emelést összesen 1.915 frt 65 krral. Dij-visszafizetéssel járó biztosítás 52 van ér­vényben. Az alapítvány vagyona 1894. november végén 3.712.317 frt 24 kr volt, ebből 803.551 frt 67 kr jelzálogos kölcsönökben. A Gizella-alapitvány va­gyona 11.344 frt 60 kr. Consuli jelentésekből. Stettini consulatusunk jelentése szerint a disznó­zsírnak ott jó kerete van és az árak 42^—45 márkáról 43*/2—46 márkára emelkedtek. Genfi consulatusunk jelentése szerint az épületfa ára emelkedik, mert a fa a szomszédos cantonok erdőiből Franczia­országba vitetik ki s a kereslet a Genfben 1896-ban tartandó nemzeti kiállítás czél­jaira folyamatban lévő építkezések miatt igen élénk.

Next