Budapesti Közlöny, 1901. február (35. évfolyam, 27-49. szám)

1901-02-01 / 27. szám

b) azon teendők iránt, a­melyek az általuk képviselt szak szempontjából a múzeumok vagy könyvtárak létesítése, gyarapítása, és rendezése tekintetében kívánatosak, javaslataikat a főfel­ügyelőnek bemutatják; c) a főfelügyelőtől hozzájuk áttett ügyiratok tárgyában véleményt mondanak. 11. §• A főfelügyelő akadályoztatása esetén pedig a helyettes főfelügyelő elnöklete alatt az ő meghí­vására, a főfelügyelőség tagjai időnként értekez­leteket tartanak. Ezen értekezletek tárgyai: a) az évi munkaterv, névszerint a múzeumok és könyvtárak látogatása iránt való megállapodás; b) az évi költségvetés megállapítása; c) a múzeumok és könyvtárak segélyezésének ügye; d) a szaktanfolyamok rendezése; e) nagyobb fontosságú javaslatok és előter­jesztések megvitatása. Két felügyelő megkeresésére a felügyelő ille­tőleg a helyettes főfelügyelő, bármikor köteles értekezletet hívni össze. 12. §. A főfelügyelőség határkörébe tartozó mú­zeumok és könyvtárak fentartóinak kötelezett­ségei a főfelügyelőség irányában a következők: a) él múzeumok és könyvtárak állapota és működése, név szerint az állami segély felhasz­nálása és az állam részéről ajándékozott vagy letéteményezett tárgyak megőrzése felől éven­ként jelentést tesznek; b) kiadványaikból egy példányt megküldenek; c) a szervezeti szabályzataikban, illetőleg a múzeumokat és könyvtárakat fentartó egyesüle­tek alapszabályaikban teendő változtatásokat a főfelügyelőségnek előzetesen tudomására juttatják; d) a múzeumi és könyvtári építkezések és a fenálló épületekben czélba vett nagyobb átala­kítások és berendezések terveit a főfelügyelő­ségnek jóváhagyás végett előzetesen bemutatják, és a főfelügyelőség tagjainak látogatásuk alkalmával lehetővé teszik, hogy hivatásukban­­eljárjanak. 13. §. A főfelügyelőség határkörébe tartozó törvény­­hatósági, felekezeti és egyesületi múzeumoknál és könyvtáraknál önállóan (rendes köztisztviselői illetményekkel,­ szervezett hivatalos állások nyil­vános pályázat útján töltendők be s a pályázók ugyanolyan minősítést tartoznak kimutatni, a­minőt az állam követel az általa fentartott múzeumok és könyvtárak tisztviselőitől. A pályázók folyamodásait a múzeum vagy könyvtár fentartó hatósága a minősítés meg­állapítása czéljából, a főfelügyelőség elé terjeszti s a kinevezésnél, illetőleg választásnál csak azon pályázókat veszi figyelembe, a­kik ellen a fő­felügyelőség minősítés tekintetében kifogást nem emelt. A kinevezés, illetőleg a választás, úgyszintén a rendszeres köztisztviselői illetmények nélkül létesített állásoknál beálló minden személyválto­zás a főfelügyelőségnél tudomásvétel végett utó­lag bejelentendő. 14. §. A főfelügyelőség előadó titkárának teendői a következők: a) a beérkező ügyiratokról a főfelügyelőnek jelentést tesz; b) a főfelügyelőség részéről kimenő iratokat fogalmazza; c) az értekezleteken ez előadói tisztet viseli, a jegyzőkönyveket vezeti; d) az elintézendő ügyeket nyilvántartja; e) a hivatalos kiadványokat sajtó alá rendezi, vagy a­mennyiben ezzel mások bízatnak meg, a nyomtatásra utasítás szerint felügyel; f) a főfelügyelő megbízásából esetenként a 10. §-ban felsorolt felügyelői teendőket végzi. 15. §. A főfelügyelőségi irodavezetőt a főfelügyelő előterjesztésére a vallás- és közokt. m. kir. mi­nister nevezi ki és állapítja meg részére az évi tiszteletdíjat. Teendője: d­) az iktató-, kiadó-, postakönyvek vezetése; b) a fogalmazványok letisztázása és expediá­lása; c) a pénztár kezelése és a számadások ve­zetése. 16. §. A­mennyiben a hivatalos teendők sokasága ideiglenesen kisegítő egyének alkalmazását teszi szükségessé, erre nézve a főfelügyelő az évi költ­ségvetés keretén belül intézkedik. 17. §. Az országos költségvetésben a főfelügyelőség javaslatára felvett összegből a múzeumok és könyvtárak czéljaira szánt tételeket a vall. és közoktatásügyi m. kir. minister közvetlenül az illető intézetek fentartóinak, a többi tételeket pedig a főfelügyelőség pénztárába utalványozza ki. Ezen pénzekből az utalványoztatásokat a költ­ségvetés keretén belül a helyettes főfelügyelő végzi. A számadásokat a helyettes főfelügyelő, mint számadó terjeszti fel a ministeriumhoz. 18. §. A főfelügyelőség kapcsolatban áll a múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsával (az 1897 évi 79.458. sz. a. jóváhagyott szabályzat 14—19. §§.) Amennyiben a tanács szabályzata módosítandó, ezt a vallás- és közoktatásügyi miniszer a tanács szabályzatban saját hatáskörében állapítja meg. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Incze Béni és dr. Csepreghy Kálmán fiumei állami főgymnasiumi rendes tanárokat rendes tanári minőségükben véglegesen megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Deutsch Mátyás torontál-almási állami elemi is­kolai tanítót a pancsovai állami elemi iskolához, jelen minőségében, áthelyezte. A belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Bars vármegyében a kör­­möczbánya-vidéki anyakönyvi kerületbe anya­­könyvvezetővé Horóczy Lajos rendőrkapitányt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésé­vel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök Hont vármegyében a garam­­kissallói anyakönyvi kerületbe Németh Lajos körjegyzőt anyakönyvvezetővé, a nagy­marosi anyakönyvi kerületbe pedig Machalitzk­y Kálmán segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki és őket a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is meg­bízta. A belügyministérium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök Békés vármegyében a sám­soni anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető he­lyettessé Sebők Ferencz segédjegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is meg­bízta. A belügyministérium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök C­s­a­n­á­d vármegyében az apátfalvai anyakönyvi kerületbe Czigeldrom Lajos községi írnokot, a magyar-csanádiba pedig Mit­­rovich György községi írnokot anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és őket a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta.­ ­ A m. kir. honvédelmi minister folyó évi 6.486/II. sz. alatt kelt rendeletével tartalékos hadapród­­tiszthelyettesekké kineveztettek, 1901. évi február hó 1-vel, később meghatározandó ranggal, a kö­vetkező volt egy évi önkéntesek: Horváth Sándor, a budapesti 1. és Benkő Ernő, a brassói 24. honvéd gyalog­ez­red állományában. A m. kir. honvédelmi minister 1. évi 392/VI, illetve 6.010/XIX., 6.525/XIX. és 8.010/XIX. sz. alatt kelt rendeleteivel a honvédség kötelékéből elbocsáttatnak. 1901. évi február hó 1-vel, a szolgálati kötelezettség teljesítése után, tisztviselői rendfokozatának megtartása nélkül, saját kérelmére, Lovrékovic István, a m. kir. eszéki 28. hon­véd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásában álló m. kir. tartalékos honvéd élelmezési já­­rulnok, a szolgálati kötelezettség teljesítése után, viselt tisztviselői rendfokozatuk megtar­tása nélkül, saját kérelmükre: Berkovits Rubin, debreczeni 2. és Hosszú Vazul, szegedi 3. honvéd huszár ez­­redbeli tartalékos alállatorvosok; a szolgálati kötelezettség teljesítése után, viselt tisztviselői rendfokozatának meg­tartása nélkül, saját kérelmére; Hausbrunner Lipót, pápai 7. honvéd huszár ezredbeli alállatorvos; a szolgálati kötelezettség teljesítése után, viselt tisztviselői rendfokozatának meg­tartása nélkül, saját kérelmére: Lévay Ferencz,­ kassai 5. honvéd huszár ez­redbeli tartalékos állatorvosi gyakornok. A m. kir. igazságügy minister Juhász Balázs székesfehérvári kir. javítóintézeti próbaéves családfősegédet valóságos családfősegéddé ne­vezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Novák Kálmán máramarosszigeti lakos végzett jog­hallgatót a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe­­ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokká ne­vezte ki. A pozsonyi kir. törvényszék elnöke Csömör Géza galántai kir. járásbirósági napidijas hiva­talszolgát a galántai kir. járásbírósághoz har­madosztályú hivatalszolgává nevezte ki. Petrus Emma budapesti lakos fővárosi tanitónőnek a »Budapesti Közlöny« hivatalos lap 1900. évi 105-dik számában közzétett név­­változtatása tárgyában 1900. évi 43.791. sz. alatt kelt belügyministeri rendelet, folyó évi 845. számú ugyanottani rendelettel, hatályon kívül helyeztetett. _______ Zsadon János dobsinai illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint kiskorú gyermekei János, Mihály, András, Anna, Zsuzsanna és Julianna vezetéknevének »Tököli«-re kért átváltoztatása, 1900. évi 138.606. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. A belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Szolnok-Doboka várme­gyében a felső-ilosvai anyakönyvi kerületbe anya­könyvvezető helyettessé Péterfy Miklós segéd­jegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közremű­ködéssel is megbízta. Skrenyó József m. kir. csendőr vaskóhi lakos vezetéknevének »Szirmai«-ra kért átvál­toztatása, I. évi 220. számú belügyministeri ren­delettel, megengedtetett. Vancsura János bikityi segédjegyző veze­téknevének »Szántó«-ra kért átváltoztatása, f. évi 371. számú belügyministeri rendelettel, meg­engedtetett. U­n­g­á­r Géza m. kir. pénzügyőri fővigyázó brassói lakos vezetéknevének »Magyari«-ra kért átváltoztatása, I. évi 440. számú belügyminiszeri rendelettel, megengedtetett.

Next