Budapesti Közlöny, 1902. július (36. évfolyam, 149-175. szám)
1902-07-01 / 149. szám
14. §. A negyedik csoportbeli rendes tagok tagsági díja: évenként öt korona húsz fillér. A tagsági díjat, mely félévenként esedékes, hetenkénti tíz filléres részletekben is lehet törleszteni. A tagsági díjat addig kell fizetni, míg a biztosított egyén betölti azt az életkort, melynek elérése idejére a segély biztosíttatott. 15. §. A negyedik csoportban a segély nagysága attól függ, hogy a biztosított egyén a belépéstől számítva, hány esztendő múlva tölti be a kitűzött életkort. E szerint az, aki belépéstől számítva, 10 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 65 korona, 11 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 75 korona, 12 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 80 korona, 13 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 90 korona, 14 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 100 korona, 15 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 110 korona, 16 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 120 korona, 17 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 130 korona, 18 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 140 korona, 19 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 150 korona, 20 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 160 korona, 21 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 175 korona, 22 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 190 korona, 23 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 200 korona, 24 év elteltével tölti be a kitűzött életkort, 215 korona segélyt kap a kitűzött életkor betöltése után legfeljebb három hónap múlva. 16. §. A segély abban az esetben, ha azt a tag önmagának biztosította, neki magának fizettetik ki, minden más esetben pedig annak adatik ki, akinek a javára a tag azt a belépéskor biztosította. 17. §. Ha az olyan tag, aki a segélyt magának biztosította, a segély esedékességének időpontja előtt meghal, a pénztár a befizetett tagsági díjakat és ezen felül a befizetett díjak összegének 15°/0-át a tag jogutódainak visszafizeti. Ha azonban a tag a felvételtől számított három éven belül hal meg, a pénztár csak a tényleg befizetett tagsági díjakat fizeti vissza. 18. §. Ha az olyan tag, aki a segélyt nem magának, hanem másnak biztosította, a segély esedékességének időpontja előtt meghal, a befizetést az elhalt tag helyett bárki továbbra is teljesítheti. Ha a befizetés tovább nem teljesíttetik, a tagsági díjakat a 17. §-ban megjelölt módon a pénztár annak fizeti ki, akinek javára a tag a segélyt biztosította volt. 19. §. Ha a segély esedékességének időpontja előtt az hal meg, akinek javára a tag a segélyt biztosította, a pénztár a 17. §-ban megjelölt módon a tagsági dijakat visszafizeti. 7. A gazdasági cselédek biztosítása. 120. §. 1. Ha a munkaadó a pénztár központi igazgatóságához beterjesztett nyilatkozatban kötelezi maegagát arra, hogy az 1900: XVI. t.-cz. 8. §-a szerint fizetendő évi 120 filléres hozzájáruláson felül íruk cselédje után addig, amig az az ő szolgálatában hely. A kir. áll, a rendes tagok bármelyik csoportjában, a bérbe való betudás nélkül, évenként előre maga fizeti a tagsági díjakat, a munkaadó által befizetett összegeket a pénztár külön kezeli s azokat csak akkor számítja a cseléd javára, ha a cseléd az illető munkaadó szolgálatában a tizedik évet betöltötte, vagy ha a cseléd a szolgálat ideje alatt rokkanttá lett vagy meghalt. (1900: XVI, t.-cz. 16., 17., 18., 19, 20. §§.) Ha a cseléd a tizedik szolgálati év betöltése előtt kilép a szolgálatból, a munkaadó által befizetett összegek csak akor számíttatnak a cseléd javára, ha a munkaadónak, a kilépéstől számított nyolc napon belül, kamat nélkül, megfizeti: a) két évnél kevesebb ideig való szolgálat után a helyette befizetett összes díjakat; b) legalább két évi, de négy évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett díjak hatvan százalékát; c) legalább négy évi, de hat évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett díjak harmincz százalékát; d) legalább hat évi, de tíz évnél kevesebb ideig való szolgálat után a befizetett dijak tizenöt százalékát. A törvény ezen rendelkezésétől eltérő megállapodás csak akkor érvényes, ha az a cselédre nézve kedvezőbb. 21. §! Ha a szolgálatból kilépő cseléd, a helyette tényleg befizetett tagsági dijakat a 20. §. értelmében a munkaadónak meg nem téríti s igy nem szerzi meg a jogot arra, hogy a befizetések az ő javára számíttassanak: a munkaadónak joga van a kilépéstől számított egy éven belül a kilépett helyébe egy másik cselédjét felvétetni a tagok közé s a kilépett cseléd után már befizetet dijakat kamat nélkül, az előzően netalán kifizetett segélyek beszámításával, az újonnan fölvett cseléd tagsági díjai fedezésére beszámítani. Az újonnan felvett cseléd tagsági ideje azonban csak az ő felvételétől kezdve számíttatik. Ha a munkaadó a kilépett cseléd helyébe egy éven belül egy másik cselédjét nem veteti fel a tagok közé, a befizetett díjakat elveszti, kivévén azt az esetet, ha a munkaadó a gazdálkodással felhagyott, amikor is a befizetett díjakat, az előzően netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, kamat nélkül, visszakapja. 22. §. Ha a szolgálatból kilépő cseléd a 20. §. értelmében jogot szerzett arra, hogy a munkaadó által teljesített befizetések az ő javára beszámíttassanak, de a tagsági díj befizetését sem ő maga, sem helyette más, tovább nem folytatja: a pénztár a cselédet illető összeget, annak kívánságára, beszámítja egy másik csoportbeli tagság díjainak fedezésére, vagy pedig tőkésíti s akkor, amikor a cseléd meghal, családjának kifizeti. 23. §. Ha a munkaadó a 20. §. értelmében önként vállalt kötelessége ellenére cselédje helyett a tagsági díjakat pontosan nem fizeti, a pénztár az esedékes tagsági dijakat tőle közigazgatási végrehajtás útján, a közadókra nézve megállapított szabályok szerint, hajtja be. A befizetések elmulasztásából vagy késedelméből eredő károkért a munkaadó a cselédnek, illetőleg jogutódjának felelős. 24. §. Az a munkaadó, a ki az 1900 : XVI. t.-czikk 8. §-ában foglalt kötelezettsége daczára gazdasági (külső) cselédje után az évi 120 fillér hozzájárulást nem fizeti, az ezen mulasztásból eredő teljes kárért cselédjének, illetőleg a cseléd jogutódainak felelősséggel tartozik. 8. A cséplő- és szecskavágógépnél alkalmazottak kötelező biztosítása. 25. §. Felhatalmaztatik az igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott munkások baleset esetére való biztosítására nézve a munkaadókkal és géptulajdonosokkal külön biztosítási szerződéseket köthessen. 2 26. §. Ha a munkások a 25. §. szerint nincsenek biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt, a gépen álló kéveadogatókat, úgyszintén a szecskavágógépnél alkalmazott etetőt köteles a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági dijat (egy korona) helyette megfizetni, kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnál mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztosítva van már. Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességének nem tesz eleget: e mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek, kéveadogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság se terheli. 9. A feloszlott temetkezési és kiházasítási stb. egyletek ügyvitelének átvételéről. 27. §. A földmivelésügyi miniszer esetről-esetre felhatalmazhatja a pénztár központi igazgatóságát arra, hogy az általa a m. kir. belügyministerrel egyetértően megállapított feltételek mellett külön segélyezési csoportot alakíthasson az olyan kiházasítási, temetkezési vagy egyéb hasonló segélyező egyesület tagjaiból, amely egyesület a belügyminiszer által jóváhagyólag tudomásul vett határozattal feloszlását kimondotta és a feltételeket elfogadva, elhatározta azt, hogy a megejtett leszámolás után vagyonát a pénztár kezelésébe adja át. A vagyon csak a kötelezettségek kiegyenlítése után vehető át és a későbbi befizetésekkel együtt a pénztár egyéb vagyonától elkülönítve kezelendő. Azt, hogy a külön segélyezési csoport tagjai a valóságban átvett cselekvő vagyon s a tagok befizetéseihez mérten milyen anyagi szolgáltatásokban részesíthetők, a pénztár az átvételkor megejtett számítások alapján állapítja meg. A pénztár a feloszlott egyesület hitelezőinek csak a külön segélyezési csoport részére kezelt vagyon erejéig felelős. A vagyon kezeléséért, a tagok nyilvántartásáért, járulékaiknak behajtásáért és az esedékes segélyek, illetőleg jutalékok (díjak, biztosított összegek stb.) folyósításáért a pénztár költségét a vagyon terhére felszámíthatja. A vagyon kezelésére s a külön segélyezési csoport ügyeinek igazgatására az 1900: XVI. t.-cz. IV. fejezetében foglalt szabályok, megfelelő alkalmazás végett, kiterjesztetnek. 10. Az állam hozzájárulása. 28. §. Az 1900: XVI. t.-cz. 9. §-a olykép módosittatik, hogy az állam évi hozzájárulása százötvenezer korona. 11. Zárhatározatok, 29. §. Ezen törvény életbe lépésének napját a m. kir. földmivelésügyi minister rendelettel állapítja meg s végrehajtásával, valamint a szükséges átmeneti intézkedések megtételével a m. kir. földmivelésügyi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszázkettedik évi június hó huszonhatodik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Széll Kálmán s. k.