Budapesti Közlöny, 1907. szeptember (41. évfolyam, 199-223. szám)
1907-09-01 / 199. szám
munkások, akik legalább három év óta állanak megszakítás nélkül ugyanannak a vasútnak szolgálatában és az 5. és 6. §§-ban előírt kellékeknek megfelelnek. II. Ideiglenes alkalmazottak: a) azok a havidíjasok, napidíjasok, napibéresek és munkások, akik három évnél rövidebb idő óta állanak ugyanannak a vasútnak szolgálatában ; b) azok, akiket a vasút külön szerződés mellett vett fel. Mind az állandó, mind az ideiglenes személyzet tagjai a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából ugyanazon elbánásban részesítendők, mintha közhivatalnokok lennének. 3. §. A személyzet nyilvántartására, a szolgálati táblázatok és rangsorok vezetésére vonatkozó rendelkezéseket az egyes vasutak szolgálati szabályzata (55. §.) állapítja meg. A rangsorokat a szolgálati rendeletek közlésére nézve az egyes vasutaknál fennálló gyakorlat szerint évenkint egyszer közzé kell tenni; az ezekhez való hozzáférés az alkalmazottaknak lehetővé teendő. 1. §• Amennyiben a vasút alkalmazottairól minősítési táblázatokat vezet, minden alkalmazottnak joga van évenkint egyszer saját minősítéséről tudomást szerezni. II. FEJEZET. Az alkalmazás feltételei. 15. §. A vasutak szolgálatába való felvétel következő minősítéshez van kötve : csak oly egyén vehető fel, aki: a) magyar állampolgár és a magyar nyelvet bírja ; b) a 18-ik életévét már betöltötte, de 35 életévét a felvétel időpontjában meg nem haladta; c) szellemileg és testileg ép és vasúti szolgálatra alkalmas ; d) csőd vagy gondnokság alatt nem áll; e) bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt vád alá helyezve vagy egyáltalában szabadságvesztés-büntetés alatt nincs; nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló ítélet hatálya alatt nem áll és erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik ; f) az előírt iskolai képzettséggel bir. F1 Horvát-Szlavonországok területén azoktól az alkalmazottaktól, kik szolgálatuk közben a közönséggel vagy az ottani hatóságokkal való érintkezésre hivatvák, a horvát nyelv ismerete is megkívántatik. Az, aki közvetlenül megelőzően állami szolgálatban állott, valamint az, aki külön szerződés mellett alkalmaztatik (2. §. II. b) pontja), korára való tekintet nélkül, — az 1873. évi II. törvényczikk értelmében polgári alkalmazásra igényjogosult igazolványos altiszt pedig, ha a fentebb megállapított kellékeknek egyébként megfelel és a most említett törvényczikk 17. §-ának c) és d) pontjában megjelölt korhatárt túl nem lépte, vasúti szolgálatba felvehető.6. §. Állandó alkalmazott csak az lehet, ki az általános kellékeken felül (5. §.) beigazolja, hogy a) tényleges katonai szolgálatának eleget tett vagy a hadkötelezettség alól felmentetett; b) a szolgálati álláshoz szükséges szakismereteket megszerezte, illetőleg az előírt szakvizsgákat sikeresen letette. A szakvizsgák rendszeresítése és szabályozása, amennyiben erre nézve a kereskedelemügyi miniszer rendelettel nem intézkedik, az egyes vasutak hatáskörébe tartozik. 1 7. §: Tisztviselői és tisztviselőg gyakornoki állásra, — amennyiben műszaki, jogi, államtudományi vagy orvosi képzettség nem kívántatik, csak oly egyén alkalmazható, aki legalább valamely főgymnasium, főreáliskola vagy ezekkel egyenrangú tanintézetben végbizonyítványt (érettségi bizonyítványt) nyert és a vasúti tisztképző tanfolyam vagy ennek helyébe lépő intézet szabályszerű elvégzésével az előírt képesítő vizsgát is sikerrel letette. A műhelyi, vontatási, pályafentartási, építési és egyéb hasonló szakszolgálathoz tisztviselővé oly egyén is kinevezhető, a ki a felső ipariskolán végbizonyítványt nyert s az előírt gyakorlati szakvizsgát sikerrel letette. A műszaki képzettséget igénylő szakszolgálathoz csak az nevezhető ki, a ki műegyetemet végzett s a kinek abból a szakból, melynek ismerete az illető állásra megkivántatik, oklevele van. A jogi vagy államtudományi képzettséget igénylő szakszolgálathoz a djjteendők természetéhez képest a magyar szent korona országaiban szerzett ügyvédi oklevél, jogtudományi vagy államtudományi tudorság, de legalább is a jogi és államtudományi tanfolyam szabályszerű bevégzése és vagy a tudományi, vagy az államtudományi államvizsgálat sikeres letétele követeltetik. Az egészségügyi szolgálatnál alkalmazandó orvosnak orvostudori oklevéllel kell bírnia. A külföldön szerzett főiskolai oklevél alapján csak az nevezhető ki, akinek oklevele szabályszerűen honosíttatott. Az évi fizetéssel bíró egyéb alkalmazottak képesítését az egyes vasutak szolgálati szabályzata (56. § .) állapítja meg. 8. §■ Az állandó alkalmazott szolgálati esküt, az ideiglenes alkalmazott pedig szolgálati fogadalmat tartozik tenni. Az állandó alkalmazottak szolgálati esküje a következő: »Én ............................. esküszöm a mindenható Istenre, hogy ő császári és apostoli királyi Felségéhez, ő Felsége uralkodó házához, a magyar szent korona országainak alkotmányához hű maradok, a törvényeket, törvényes rendeleteket, szolgálati szabályokat lelkiismeretesen és híven megtartom, a közérdeket és a szolgálat érdekeit mindenkor szem előtt tartom, fölebbvalóim iránt engedelmességgel viseltetem és utasításaikat pontosan teljesítem. A vasútüzleti rendtartás által reám ruházott teendőimben híven, pontosan és odaadással eljárok ; a vasúti üzlet biztonsága, rendessége és szabályszerűsége, nemkülönben a táviró- és távbeszélő szolgálat szabályszerű ellátása érdekében minden lehetőt megteszek és amennyiben a vasúti táviró állami és magántáviratok továbbítására is felhasználtatnék, az erre vonatkozólag már kiadott vagy még kiadandó szabályokat is pontosan megtartom és őrködni fogok a fölött, hogy a szolgálati szabályokat és utasításokat mások is megtartsák. A hivatali titkot megőrzöm, a vasúti hadiforgalmat illető összes ügyeket, az erre vonatkozó segédeszközöket és intézkedéseket, akár saját tapasztalataim, akár mások közlése folytán szereztem azokról tudomást, mindenkivel szemben titokban tartom és teljes erőmből meg fogom akadályozni, hogy arra nem hivatottak ezen ügyekről, illetve segédeszközökről és intézkedésekről tudomást szerezhessenek. Isten engem úgy segélyjen.« Az ideiglenes alkalmazottak szolgálati fogadalma a következő : »Én ............................. becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott teendőket lelkiismeretesen teljesítem, a szolgálat érdekeit szem előtt tartom, a törvényeknek, rendeleteknek, szolgálati szabályoknak és fölebbvalóim utasításainak engedelmeskedem. A vasútüzleti rendtartás által reám ruházott teendőimben híven, pontosan és odaadással eljárok ; a vasúti üzlet biztonsága, rendessége és szabályszerűsége, nemkülönben a táviró- és távbeszélő-szolgálat szabályszerű ellátása érdekében minden lehetőt megteszek és amennyiben a vasúti táviró állami és magántáviratok továbbítására is felhasználtatnék, az erre vonatkozólag már kiadott és még kiadandó szabályokat is pontosan megtartom és őrködni fogok a fölött, hogy a szolgálati szabályokat és utasításokat mások is megtartsák. A hivatali titkot megőrzöm, a vasúti hadiforgalmat illető összes ügyeket, az erre vonatkozó összes segédeszközöket és intézkedéseket, akár saját tapasztalataim, akár mások közlése folytán szereztem azokról tudomást, mindenkivel szemben titokban tartom és teljes erőmből meg fogom akadályozni, hogy arra nem hivatottak ezen ügyekről, illetve segédeszközökről és intézkedésekről tudomást szerezhessenek.» 19. §. Azok, akik közvetlen megelőző vasúti szolgálatukban már fogadalmat tettek, az esküt az állandó alkalmazás időpontjától számított egy hó alatt, egyéb alkalmazottak pedig még állásuk elfoglalása előtt tartoznak letenni. A szolgálati fogadalmat rendszerint azonnal a felvételkor, de legkésőbb egy hónapon belül kell letenni. A szolgálati esküt vagy fogadalmat a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség tagjának, vagy annak a felebbvalónak kezébe kell letenni, kit a kereskedelemügyi miniszer a szolgálati eskü vagy fogadalom kivételére felhatalmazott. Azoktól, akik a jelen rendtartás életbelépésekor vasúti alkalmazásban állanak és szolgálati esküt vagy fogadalmat még nem tettek, az esküt vagy fogadalmat a jelen rendtartás életbelépésének napjától számított három hónap alatt kell kivenni. III. FEJEZET. Az alkalmazottak jogai és kötelességei. 10. §. Minden alkalmazott tartozik a szolgálati teendőire vonatkozó szabályzatokat és utasításokat lelkiismeretesen elsajátítani. Ezek nem tudásával senki sem mentheti magát. Az alkalmazott köteles a reábízott ügyeket és teendőket híven, becsületesen és gondosan, legjobb tudása és tehetsége szerint a kellő időben ellátni. Az alkalmazott köteles a szolgálat érdekeit szolgálaton kívül is szem előtt tartani és előmozdítani, s az általa észlelt károkat vagy fenyegető veszélyeket minden rendelkezésére álló eszközzel elhárítani. 11. §: A fölebbvaló felelős a reá ruházott ügykör rendes ellátásáért; gondoskodik arról, hogy az alája rendelt alkalmazottak a szolgálatot rendesen és gyorsan végezzék. Tartozik alárendeltjeit a szolgálatukra vonatkozó utasításokkal ellátni, őket teendőikre kioktatni, köztük a munkát egyenletesen és igazságosan megosztani. A félebbvaló köteles a fegyelmet fentartani és alárendeltjeivel szemben erélyes és határozott, de jóakaró és igazságos bánásmódot tanúsítani. Az alárendeltek önérzetét sértő bánásmód tilos. A fölebbvaló alárendeltjeitől sem ajándékot, sem oly szolgálatot el nem fogadhat, mely őt kötelességellenes elnézés gyakorlására indíthatná, s őket a hivatalos szolgálaton kívül a fölebbvalónak más szolgálatra használni tilos. Szolgálati vétségeket, melyek fegyelmi eljárás vagy a büntető törvények alá esnek, a fölebbvaló a felsőbbségnek bejelenteni tartozik. 12. §. Az alárendelt fölebbvalóinak tisztelettel és a szolgálatban engedelmességgel tartozik. A szolgálati meghagyásokat az alárendelt rendszerint közvetlen fölebbvalójától kapja, de köteles azokat a meghagyásokat is teljesíteni, melyeket a felsőbbségtől közvetlenül nyer. Ily meghagyásokat közvetlen fölebbvalójával haladéktalanul közölnie kell. Ha az alárendelt abban a meggyőződésben volna, hogy a közvetlen fölebbvaló vagy a felsőbbség valamely meghagyása a fennálló törvényekkel, rendeletekkel vagy utasításokkal ellenkezik, vagy a meghagyás végrehajtása a forgalom biztonságát veszélyezteti, indokolt aggályainak azonnal kifejezést adni köteles. Ha a közvetlen fölebbvaló vagy a felsőbbség meghagyását mégis fentartja, az alárendelt azt késedelem nélkül végrehajtani tartozik, de írásbeli utasítást kérhet, amelyet a fölebbvaló vagy felsőbbség meg nem tagadhat. 13. §. Ha az alkalmazott fölebbvalójának bármely intézkedését magára nézve sérelmesnek találja, ez ellen a közvetlen magasabb fokú felsőbbségnél tizenöt napon belül szóbeli vagy írásbeli panaszt emelhet, mely azonban a sérelmesnek vélt intézkedés végrehajtást nem gátolhatja. Szolgálati ügyet illető panaszával és kérelmével az alárendelt szóval vagy írásban közvetlenül 2