Budapesti Közlöny, 1922. március (56. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
L30 f _ Budapest, xs*z v_f 49/szám . Szerda, március 1. BUDAPESTI ■ K 0 Z L 0 N Y. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VI. kerüld, Rákóczi-tH 54. szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal: VIL, llakóczi-út 54. sz. A Mietneum-épület. Vélelem : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 R 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 R 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Maiján hirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kör. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor, » ··16» * (}· » » * további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára ....... 4 » Im HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Bozóky Ferenc egyetemi magántanár, nagyváradi királyi katholikus jogakadémiai nyilvános rendkívüli tanárt jogakadémiai nyilvános rendes tanárrá a VI. fizetési osztályba kinevezem. Kelt Budapesten, 1922. évi január hó 19. napján. Horthy s. k. Fass s. k. A n. kir. földmivelésügyi miniszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Abauj-Torna vármegye területére Fáy Árpád földbirtokos, alsóvadászi lakost, Rozmáry Zászló földbirtokos, korogdi lakost, Szilágyi István földbirtokos, felsődobszai lakost, Puky János földbirtokos, tömöri lakost, Platthy Mihály földbirtokos, felsőkázsmárki lakost, Pap János földbirtokos, hidvigardói lakost és dr. Vitéz Győző földbirtokos, fáji lakost jelölte ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Fejér vármegye területére Adamecz Elek uradalmi kormányzó, nagylóki lakost, Andráskovits József gazdasági egyesületi titkár, székesfehérvári lakost, Armos Jenő gazdasági egyesületi igazgató, székesfehérvári lakost, Beretzky Lajos nyug. gazdatiszt, székesfehérvári lakost, Grohmann Károly uradalmi kasznár, nagyvenyimi lakost, Seidel Kálmán nyug. gazdatiszt, székesfehérvári lakost, Sohay Árpád uradalmi kasznár, nagykarácsonyszállási lakost, Schiffer Imre uradalmi felügyelő, gyúrói lakost és Tóth Dezső nyug. gazdatiszt, székesfehérvári lakost jelölte ki. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Baranya vármegye területére Hergenröder Antal földbirtokos, szederkényi lakost, Johanodes Géza uradalmi felügyelő, dunaszekcsői lakost, Manninger Adolf uradalmi igazgató, németbolyi lakost, Kisanszky Elemér uradalmi felügyelő, pécsi lakost Somsich Béla gazdasági tanár, pécsi lakost, Stettner Pál főhercegi uradalmi igazgató, sátorhelypusztai lakost és Trillax József uradalmi intéző, bakóczai lakost jelölte ki. A m. kir. földmivelésügyi minszter az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c., illetve az ezen törvény végrehajtása tárgyában a m. kir. igazság- és földmivelésügyi miniszter által 20/1909. I. M. szám alatt kiadott rendelet 30. §-a alapján birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőül Gömör-Kishont vármegye területére Csiszár László földbirtokos, sajópüspöki lakost, Keresztessy József főintéző, putnoki lakost, Járdánházy Bertalan földbirtokos, szuhafői lakost ésDiószeghy Dezső földbirtokos, keleméri lakost jelölte ki._______ A m. kir. minisztérium 2.075/1922. M. E. számú rendelete a trianoni békeszerződés 168., 175. és 176. cikkeiben felsorolt ingóságok bejelentéséről és zár alá vételéről szóló II.165/1921. EVI. E. számú kormányrendelet kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1921. évi XXXIII. t.-c. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 11. 165/1921. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 295. számában) kiegészítése tárgyában a következőket rendeli el: 1. §. A 11.165/1921()(V„ E. számú rendelet 1. §-án£ik első bekezdée értelmében bejelentendő és az ugyanazon 1. §. második bekezdésében felsorolt javak közé tartoznak — amit félreértések elkerülése végett közlök — a műkincsek, régiségek, továbbá az ékszerek, ezüsttárgyak, képek és szőnyegek, valamint tudományos és könyvészeti anyag, iratok, okmányok, bizonylatok, levelek stb. is. 2. §. A tianoni békeszerződés 168., 175. és 176. cikkeiben felsorolt ingóságok bejelentésére nézve a 11.165/1921. M. E. számú rendelet 1. §-ában megállapított és az 1.097/1922. M. E. számú rendelet 1. §-ban 1922. évi február hó 28-ig meghosszabbított bejelentési határidő folytatólag 1922. évi március hó 31. napjáig meghosszabbíttatik. 3. §. A 11.165/1921. M. E. számú rendelet 1. §-ában megállapított bejelentési kötelezettség kiterjesztetik a trianoni békeszerződés VIII. részének III. függeléke 5. §-ában említett folyamhajokra és egyéb folyamhajózási járművekre. Ennélfogva a jelenlegi birtokos köteles a jelen rendelet 2. §-ában megállapított határidőben bejelenteni mindazt a folyamhajót és folyamhajózási járművet, amely 1914. évi július 28. napja óta a szövetséges és társult hatalmak vagy azok állampolgárainak tulajdonából bármilyen jogcímen birtokába jutott. 4. §. A 11.165/1921. M. E. számú kormányrendelet 3—7. §-ainak rendelkezései a jelen rendelet 1. és 3. §-aiban felsorolt javak tekintetében megfelelően alkalmazást nyernek. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1922. évi február hó 27-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök, javaslat nem kerülvén érdemleges tárgyalás alá, a m. kir. minisztérium a törvényhozás intézkedéséig a következőket rendeli: 1. §. A vármegyei tisztviselők (tiszti, segéd- és kezelőszemélyzet) illetményeit (fizetés, fizetés természetével bíró szolgálati, esetleg személyi pótlék, kárpótlék, háborús, drágasági és rendkívüli segély) nyugdíjba be nem számítható kiegészítő pótlékkal olyan összegre kell felemelni, amely a vármegyei tisztviselőket akkor illetné meg, ha a 2. §-nak megfelelő fizetési osztályú állami tisztviselői állásokat töltenének be. 2. §: A kiegészítő pótlék összegének megállapítása szempontjából a vármegyei tisztviselői állások olyan tekintet alá esnek, mintha 1. az alispánok az V., 2. a főjegyzők a VI., 3. azárvaszéki elnökök a VI., 4. a tiszti főügyészek a VI., 5. a másodfőjegyzők egyharmad része a VI., kétharmad része a VII., 6. a főszolgabirák felerésze a VI., másik felerésze a VII., 7. az árvaszéki ülnökök egyharmad része a VI., egyharmad része a VII., egyharmad része a VIII., 8. a vármegyei alügyészek (árvaszéki ügyészek) felerésze a VIII., másik felerésze a IX., 9. a vármegyei aljegyzőknek és szolgabiráknak együttvéve egyharmad része a Vill., egyharmad része a IX. és egyharmad része a X., 10. a tiszti főorvosok egyharmad része a VI., kétharmad része a Vll., 11. a járási orvosok (vármegyei alorvosok) egyharmad része a VIII., egyharmad része a IX. és egyharmad része a X., 12. a főlevéltárosok egyharmad része a VII., egyharmad része VIII. és egyharmad része a IX., 13. az allevéltárosok felerésze a IX., másik felerésze a X., 14. az irodaigazgatók egyharmad része a VII. kétharmad része a VIli., 15. az irodatiszteknek, irodasegédtiszteknek és az ev. utolsó bekezdésében említett díjnokoknak együttvéve egykilenced része a VIli., kétkilenced része a IX., háromkilenced része X. és háromkilenced része a XI. fizetési osztályokba sorozott állami tisztviselői állást töltenének be. Az a vármegyei aljegyző vagy szólgabiró, aki ezekben az állásokban együttvéve 18 évet töltött el, a kiegészítő pótlék összegének megállapítása szempontjából olyan tekintet alá esik, mintha a VII. fizetési osztályba sorozott állami tisztviselői állást töltene be. Mindaz a vármegyei díjnok, aki az 1383. I. t.-c. 19. §-a második bekezdésében megszabott képesítéssel rendelkezik, ha 1918. évi december hó 31-én már legalább hat év óta állott vármegyei szolgálatban és ez időszerint ideiglenes pótlékot kap, e rendelet alapján akkora kiegészítő pótlékban részesül, amely illetményeit az állami tisztviselők XI. fizetési osztályára megállapított illetmények összegére egészíti ki. 3. §. A belügyminiszter a 2. §, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 15. pontjai alatt felsorolt tisztviselőket a kiegészítő pótlék mérvének megállapíthtatása végett külön-külön országos összesített létszámba foglalja és ennek keretében rangsorozza. A rangsorozásnál az 1893. évi IV. t.-cikk 4. §-ának rendelkezéseit kell — az alábbi kiegészítésekkel — megfelelően alkalmazni. Az országszerte egyidőben végbement általános tisztujitásokat és az azokon történt választásokat úgy kell tekinteni, mintha azok az illető év december 31-én történtek volna. A m. kir. minisztérium 1922. évi 2.140/M. E. számú rerelete a vármegyei alkalmazottaknak kiegészítő pótlékban való részesitéséről. A vármegyei alkalmazottak illetményeinek (valójában létszámviszonyainak) szabályozásáról szóló és a nemzetgyűlés elé terjesztett törvény Egyes számára 3 norona.