Budapesti Közlöny, 1922. március (56. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
1922 márczius 1. Budapesti Közlöny dékolt módosítások a városi közigazgatási tisztviselők részére biztosítani céloztak, a városi közigazgatási tisztviselők részére szintén már most megadassanak. Az említett törvényjavaslat 1. §-a, illetve annak módosítása szerint a törvényhatósági joggal felruházott városoknak közigazgatási tisztviselői az állami tisztviselőkre nézve megállapított V—XI. fizetési osztályokba, a 10.000-nél több lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városoknak közigazgatási tisztviselői az állami tisztviselőkre nézve megállapított VI—XI. fizetési osztályokba és a 10.000-nél kevesebb lélekszámmal biró rendezett tanácsú városoknak közigazgatási tisztviselői a VII—XI. fizetési osztályokba soroztatnak. Ehhez képest: „ A törvényhatósági joggal felruházott várotok közigazgatási tisztviselőinek fizetési osztályokba való sorozása a következőképen történnék : Az V. fizetési osztályba a polgármester; a VI. fizetési osztályba: a polgármesterhelyettes, a tanácsnok, főjegyző, árvaszéki elnök, főügyész, főmérnök, főszámvevő; a VII. fizetési osztályba: a főügyész, főmérnök, főszámvevő, főorvos, árvaszéki ülnök, erdőmester; a VIII. fizetési osztályba: az orvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, I. oszt. mérnök, erdőmester, főlevéltárnok, ha levéltári fogalmazási szakvizsgát letette, főszámvevőhelyettes, főpénztárnok; a IX. fizetési osztályba: orvos, II. oszt. aljegyző, árvaszéki jegyző, alügyész, II. oszt. mérnök, főlevéltárnok, I. oszt. erdőtiszt, I. oszt. állatorvos, vágóhídi igazgató, közgyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez, községi biró, ha jogi képzettséggel bír, számvevő, pénztárnok, ellenőr, irodaigazgató, tűzoltófőparancsnok; a X. fizetési osztályba: a III-ad oszt. aljegyző, I. oszt. közigazgatási fogalmazó, segédmérnök, levéltárnok, II. oszt. erdőtiszt, II. oszt. állatorvos, közgyám, községi biró, alszámvevő, I. oszt. adótiszt, I. oszt. pénztári tiszt, tűzoltóparancsnok, műszaki tiszt, iktató, kiadó, irattárnok, irodatiszt, nyilvántartó; a XI. fizetési osztályba, a II. oszt. közigazgatási fogalmazó, segéderdőtiszt, számtiszt, II. oszt. adótiszt, II. oszt. pénztári tiszt, műszaki segédtiszt, irodasegédtiszt, segédnyilvántartó, végrehajtó, írnok, városgazda. II. A 10 000-nél több lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városok közigazgatási tisztviselőinek fizetési osztályokba való sorozása a következőképen történnék: a VI. fizetési osztályba polgármester; a VII. fizetési osztáyba: polgármesterhelyettes, tanácsnok, főjegyző, főügyész, főmérnök, főszámvevő; a VIII. fizetési osztályba: főügyész, főmérnök, főszámvevő, ügyvezető orvos, árvaszéki ülnök; a IX. fizetési osztályba: ügyvezető orvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök, erdőmester, számvevő, pénztárnok; a X. fizetési osztályba: orvos, II. oszt. aljegyző, árvaszéki jegyző, I. oszt. közigazgatási fogalmazó, segédmérnök, levéltárnok, I. oszt. erdőtiszt, állatorvos, vágóhídi igazgató, közgyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez, községi biró, ha jogi képzettséggel bír, alszámvevő, II. oszt. pénztárnok, ellenőr, tűzoltóparancsnok, iktató, kiadó, irattárnok, nyilvántartó; a XI. fizetési osztályba: II. oszt. közigazgatási fogalmazó, II. oszt. erdőtiszt, közgyám, községi biró, műszaki tiszt, számtiszt, adótiszt, pénztári tiszt, segédnyilvántartó, szállásmester, végrehajtó, írnok, városgazda. III. A 10.000-nél kisebb lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városok közigazgatási tisztviselőinek fizetési osztályba sorozása a következőképen történik: a VII. fizetési osztályba a polgármester, a VIII. fizetési osztályba: a polgármesterhelyettes, tanácsnok, főjegyző, főügyész, főmérnök, főszámvevő; a IX. fizetési osztályba: ügyvezető orvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök, erdőmester, számvevő, pénztárnok; a X. fizetési osztályba: orvos, II. oszt. aljegyző, árvaszéki jegyző, I. oszt. közigazgatási fogalmazó, segédmérnök, levéltárnok, I. oszt. erdőtiszt, állatorvos, vágóhídi igazgató, közgyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez, községi biró, ha jogi képzettséggel bir, alszámvevő, II. oszt. pénztárnok, ellenőr, tűzoltóparancsnok, iktató, kiadó, irattárnok, nyilvántartó; a XI. fizetési osztályba: II. oszt. közigazgatási fogalmazó, II. oszt. erdőtiszt, közgyám, községi biró, műszaki tiszt, számtiszt, adótiszt, pénztári tiszt, segédnyilvántartó, szállásmester, végrehajtó, írnok, városgazda. A törvényjavaslat 2. §-a a törvényhatósági joggal felruházott városoknak a VII—XI., a 10.000- nél több lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városoknak a VIII—XI. fizetési osztályba besorozott tisztviselői részére, továbbá a 10.000- nél kevesebb lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városoknak valamennyi tisztviselője részére ugyanabban a fizetési osztályban eltöltött és a fokozatos előlépés alapjául beszámítható öt évi szolgálati év után az állására nézve megállapított fizetési osztályt közvetlenül követő magasabb fizetési osztály legalacsonyabb fokozatába és a szabályszerű várakozási idő eltelte után a magasabb fizetési fokozatokba való előlépést biztosítja. A javaslat 2. §-a kimondja még azt is, hogy az említett tisztviselőknek a fizetési osztályokban eddig eltöltött szolgálati idejét számításba kell venni. Megjegyzem, hogy mint az a fentiekből is kitűnik, a kisebb vagyoni erejű városok részére fenmarad a lehetőség, hogy azokat az állásokat, amelyeknek szervezését a javaslat két fizetési osztályban engedi meg, az alacsonyabb fizetési osztályban hagyják meg. Elsőrendű közigazgatási érdek, de a városok legsajátosabb érdeke is a városi közigazgatási tisztviselők megnyugtatása és azért elvárom a város közönségétől, hogy azokat az illetménykülönbözeteket, amelyeket ez a javaslat a városi közigazgatási tisztviselők részére jelenleg élvezett illetményeikkel szemben biztosít, 1922. évi március bó 1-étől kezdődőleg kiegészítő pótlékképen a városházi pénztár terhére meg fogja állapítani annál is inkább, mert feltehetőleg annak idején a törvényhozás a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról előterjesztendő törvényjavaslat rendelkezéseinek visszaható hatályt fog adni. Egyúttal közlöm a város közönségével, hogy az ellen, hogy a városi közigazgatási tisztviselőknek háborús, drágasági és rendkívüli segélyeit — a jelen rendeletem alapján adandó kiegészítő pótlékbeszámításával — a házi pénztár terhére, megfelelőleg felemelje, észrevételem nincsen. Önként értetődőleg a jelen rendeletem értelmében megállapítandó kiegészítő pótlékok és egyéb illetménykiegészítések nem esnek a 93.610/1921. B. M. számú körrendelet 6. pontjának korlátozásai alá. Budapest, 1922. évi február hó 24-én. Gróf Klebelsberg s. k., m. kir. belügyminiszter, megelőző időben fennálló, hanem a régi, az 1920. évi október 1.** előtti állapothoz viszonyítva fejezi ki. Eszerint — eltekintve a T. 10. §-ában és az 1920. évi XXIV. t.-c. 26. §-ában meghatározott kivételektől (lásd a jelen rendelet II. részét) — a közigazgatási beadványok első példányának első éve után járó illeték: Az egyes közigazgatási beadványokra megállapítva levő illetékmentességeket •— akár 1920. évi október 1-ét megelőző időből származó, akár későbbi jogszabályon alapulnak •— a T. 9. §-a nem érinti. 2. §. A beadványok második és többi példányainak, valamint az első példány második és többi ivének, továbbá a felzeteknek és mellékleteknek illetéke a T. 9. §-a szerint attól függ, hogy mennyi illetéket kell leróni a beadvány első példányának első ive után. Tehát 1920. évi október 1-től 1922. évi február 28-ig (1920. évi XXIV. t.-c. 25. g.): f 1 (1920: XXIV. t.-c. 25. g.) 2 1922: VI. t.-C. 9. g. 3 ha 1920 okt. 1. előtti összegű 1920 okt. l-től 1922 febr. 28-ig 1922 márc. l-től kezdve 50 f-nél nem több................ 2 K 5 K 50 f-nél több, de 1 K-nál kisebb 3 K 10 K 1 K ................ 5 K 20 K 1 K-nál több... az 1. rovat ötszöröse az 1. rovat húszszorosa — tehát a 2. rovat négyszerese) a m. kir. pénzügyminiszter 1922. évi 33.287. számú rendelete az 1922. évi VI. törvénycikknek a közigazgatási beadványok illetékét felemelő 9. és 10. §-ai és a II. §-a végrehajtásáról. (Körrendelet valamennyi m. Tár. pénzügyigazgatósághoz és pénzügyigazgatósági kirendeltséghez, a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalhoz és az összes vidéki m. kir. állampénztárakhoz és állampénztári kirendeltségekhez.) A közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) anyagi helyzetének javítása, valamint egyes állami bevételek fokozása tárgyában alkotott 1922. évi VI. törvénycikk 9. és 10. §-ai a közigazgatási beadványok illetékét felemelik. Ugyanennek a törvénynek 11. §-a pedig egy eddig illetékmentes hivatalos kiadványt illeték alá von. A T., 9., 10. és 11. §-ai 1922. évi március 1-én lépnek életbe. 1. A beadványi illetékek felemelésének általános mértéke. 1.§. A közigazgatási beadványi illetékek felemelésének általános mértékére vonatkozó szabályokat a T. 9. §-a tartalmazza. A beadványok első példányának első éve után járó illetékek felemelésének általános mértékét a T. 9. §-a nem az életbelépését közvetlenül * A rendelet szövegében T. az 1922. évi VI. törvénycikket jelenti. 11 Kivételes beadványok. 3. §. A T. 10. §-ának 1—9. pontjai néhány közigazgatási beadvány illetékét az emelés általános mértékétől eltérően külön állapítják meg, 10. pontja pedig a közszolgálatban álló alkalmazottak bizonyos beadványait illetékmenteseknek nyilvánítja. Az illetékszabályok 104. §-ának 2. bekezdése szerint a hatóság mellőzheti az érdemi tárgyalást, ha a beadványi illeték nincs leróva. Ezzel a joggal a hatóságok utóbbi időben általában nem éltek ugyan, tekintettel azonban azokra a magas illetéktételekre, amelyeket a T. a 10. §-ának 1., 3—9. pontjaiban felsorolt beadványokra szab, ezeknél a beadványoknál az idézett szabály alkalmazása esetleg indokoltnak bizonyulhat. Ha az érdemi tárgyalást csupán ebből az okból mellőzte a hatóság, a beadvány bélyeghiánya miatt leletfelvételnek helye nincs. Az előbbi bekezdésben említett beadványoknál a hatóság az érdemi tárgyalást ahhoz a feltételhez is kötheti, hogy a folyamodó a benyújtás alkalmával le nem rótt illetéket a beadványon bélyegjegyek felragasztásával és hivatalos felülbélyegzésével — kitűzött határidőben — utólagosan rójja le. Ilyen esetekben az eljáró hatóság részéről kitűzött határidőben teljesített utólagos illetéklerovást úgy kell tekinteni, mintha már a beadvány benyújtása alkalmával megtörtént volna. A T. 10. §-ának 2. pontja alá tartozó beadványokra az előbbi két bekezdés nem vonat ka az első A második és többi példány A felzetekpéldány első nak, valamint nők és a melaz első pellékletek ivének lledány második minden ivó- itéke , és többi ivének illetéke nők illetéke 2 K 1 K 50 f 2 K-nál nagyobb 2 K ,K 1922. évi március 1-től kezdve pedig: Ha az első példány első ivének illetéke A második és többi példánynak, valamint az első példány második és többi ivének illetéke A felzeteknek és a mellékletek minden ivé- nek illetéke 1 5 K 2 K 1 1 K 5 K-nál nagyobb 5 K 2 K ** Ezen a napon lépett volt tudniillik életbe az 1920. évi XXIV. t.-c. 25. §-a, amelyet most a T. 9. §-a 1922. évi március 1-től kezdve hatályon kívül helyes. 3