Budapesti Közlöny, 1922. március (56. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

1922 márczius 1. Budapesti Közlöny dékolt módosítások a városi közigazgatási tiszt­viselők részére biztosítani céloztak, a városi kö­zigazgatási tisztviselők részére szintén már most megadassanak. Az említett törvényjavaslat 1. §-a, illetve annak módosítása szerint a törvényhatósági jog­gal felruházott városoknak közigazgatási tiszt­viselői az állami tisztviselőkre nézve megállapí­tott V—XI. fizetési osztályokba, a 10.000-nél több lélekszámmal bíró rendezett tanácsú váro­soknak közigazgatási tisztviselői az állami tiszt­viselőkre nézve megállapított VI—XI. fizetési osztályokba és a 10.000-nél kevesebb lélekszám­mal biró rendezett tanácsú városoknak közigaz­gatási tisztviselői a VII—XI. fizetési osztályokba soroztatnak. Ehhez képest: „ A törvényhatósági joggal felruházott váro­tok közigazgatási tisztviselőinek fizetési osztá­lyokba való sorozása a következőképen tör­ténnék : Az V. fizetési osztályba a polgármester; a VI. fizetési osztályba: a polgármesterhelyet­tes, a tanácsnok, főjegyző, árvaszéki elnök, fő­ügyész, főmérnök, főszámvevő; a VII. fizetési osztályba: a főügyész, főmér­nök, főszámvevő, főorvos, árvaszéki ülnök, erdő­mester; a VIII. fizetési osztályba: az orvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, I. oszt. mér­nök, erdőmester, főlevéltárnok, ha levéltári fogal­mazási szakvizsgát letette, főszámvevőhelyettes, főpénztárnok; a IX. fizetési osztályba: orvos, II. oszt. aljegyző, árvaszéki jegyző, alügyész, II. oszt. mérnök, főlevéltárnok, I. oszt. erdőtiszt, I. oszt. állatorvos, vágóhídi igazgató, közgyám, ha árva­széki előadói teendőket végez, községi biró, ha jogi képzettséggel bír, számvevő, pénztárnok, ellenőr, irodaigazgató, tűzoltófőparancsnok; a X. fizetési osztályba: a III-ad oszt. al­jegyző, I. oszt. közigazgatási fogalmazó, se­gédmérnök, levéltárnok, II. oszt. erdőtiszt, II. oszt. állatorvos, közgyám, községi biró, al­­számvevő, I. oszt. adótiszt, I. oszt. pénztári tiszt, tűzoltóparancsnok, műszaki tiszt, iktató, kiadó, irattárnok, irodatiszt, nyilvántartó; a XI. fizetési osztályba, a II. oszt. köz­­igazgatási fogalmazó, segéderdőtiszt, szám­tiszt, II. oszt. adótiszt, II. oszt. pénztári tiszt, műszaki segédtiszt, irodasegédtiszt, segéd­nyilvántartó, végrehajtó, írnok, városgazda. II. A 10 000-nél több lélekszámmal bíró ren­dezett tanácsú városok közigazgatási tisztvise­lőinek fizetési osztályokba való sorozása a követ­kezőképen történnék: a VI. fizetési osztályba polgármester; a VII. fizetési osztá­yba: polgármesterhelyet­tes, tanácsnok, főjegyző, főügyész, főmérnök, főszámvevő; a VIII. fizetési osztályba: főügyész, főmérnök, főszámvevő, ügyvezető orvos, árvaszéki ülnök; a IX. fizetési osztályba: ügyvezető orvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök, erdőmester, számvevő, pénztárnok; a X. fizetési osztályba: orvos, II. oszt. aljegyző, árvaszéki jegyző, I. oszt. közigazgatási fogal­mazó, segédmérnök, levéltárnok, I. oszt. erdő­tiszt, állatorvos, vágóhídi igazgató, közgyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez, községi biró, ha jogi képzettséggel bír, alszámvevő, II. oszt. pénztárnok, ellenőr, tűzoltóparancsnok, iktató, kiadó, irattárnok, nyilvántartó; a XI. fizetési osztályba: II. oszt. közigazga­tási fogalmazó, II. oszt. erdőtiszt, közgyám, köz­ségi biró, műszaki tiszt, számtiszt, adótiszt, pénz­tári tiszt, segédnyilvántartó, szállásmester, végre­hajtó, írnok, városgazda. III. A 10.000-nél kisebb lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városok közigazgatási tiszt­viselőinek fizetési osztályba sorozása a követ­kezőképen történik: a VII. fizetési osztályba a polgármester, a VIII. fizetési osztályba: a polgármester­­helyettes, tanácsnok, főjegyző, főügyész, főmér­nök, főszámvevő; a IX. fizetési osztályba: ügyvezető orvos, I. oszt. aljegyző, árvaszéki ülnök, ügyész, mérnök, erdőmester, számvevő, pénztárnok; a X. fizetési osztályba: orvos, II. oszt. al­jegyző, árvaszéki jegyző, I. oszt. közigazgatási fogalmazó, segédmérnök, levéltárnok, I. oszt. erdőtiszt, állatorvos, vágóhídi igazgató, köz­gyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez, községi biró, ha jogi képzettséggel bir, alszám­vevő, II. oszt. pénztárnok, ellenőr, tűzoltó­parancsnok, iktató, kiadó, irattárnok, nyilvántartó; a XI. fizetési osztályba: II. oszt. közigazga­tási fogalmazó, II. oszt. erdőtiszt, közgyám, községi biró, műszaki tiszt, számtiszt, adótiszt, pénztári tiszt, segédnyilvántartó, szállásmester, végrehajtó, írnok, városgazda. A törvényjavaslat 2. §-a a törvényhatósági joggal felruházott városoknak a VII—XI., a 10.000- nél több lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városoknak a VIII—XI. fizetési osztály­ba besorozott tisztviselői részére, továbbá a 10.000- nél kevesebb lélekszámmal bíró rendezett tanácsú városoknak valamennyi tisztviselője részére ugyanabban a fizetési osztályban eltöl­tött és a fokozatos előlépés alapjául beszámít­ható öt évi szolgálati év után az állására nézve megállapított fizetési osztályt közvetlenül követő magasabb fizetési osztály legalacsonyabb foko­zatába és a szabályszerű várakozási idő eltelte után a magasabb fizetési fokozatokba való elő­­lépést biztosítja. A javaslat 2. §-a kimondja még azt is, hogy az említett tisztviselőknek a fize­tési osztályokban eddig eltöltött szolgálati idejét számításba kell venni. Megjegyzem, hogy mint az a fentiekből is ki­tűnik, a kisebb vagyoni erejű városok részére fenmarad a lehetőség, hogy azokat az állásokat, amelyeknek szervezését a javaslat két fizetési osztályban engedi meg, az alacsonyabb fizetési osztályban hagyják meg. Elsőrendű közigazgatási érdek, de a városok legsajátosabb érdeke is a városi közigazgatási tisztviselők megnyugtatása és azért elvárom a város közönségétől, hogy azokat az illetmény­különbözeteket, amelyeket ez a javaslat a városi közigazgatási tisztviselők részére jelenleg élve­zett illetményeikkel szemben biztosít, 1922. évi március bó 1-étől kezdődőleg kiegészítő pótlék­­képen a városházi pénztár terhére meg fogja állapítani annál is inkább, mert feltehetőleg annak idején a törvényhozás a városok fejlesz­téséről szóló 1912. évi LVIII. t.-c. egyes ren­delkezéseinek módosításáról előterjesztendő tör­vényjavaslat rendelkezéseinek visszaható hatályt fog adni. Egyúttal közlöm a város közönségével, hogy az ellen, hogy a városi közigazgatási tisztvise­lőknek háborús, drágasági és rendkívüli segé­lyeit — a jelen rendeletem alapján adandó kiegészítő pótlék­­beszám­ításával — a házi pénztár terhére, m­egfelelőleg felemelje, észrevé­telem nincsen. Önként értetődőleg a jelen ren­deletem értelmében megállapítandó kiegészítő pótlékok és egyéb illetménykiegészítések nem esnek a 93.610/1921. B. M. számú körrendelet 6. pontjának korlátozásai alá. Budapest, 1922. évi február hó 24-én. Gróf Klebelsberg s. k., m. kir. belügyminiszter, megelőző időben fennálló, hanem a régi, az 1920. évi október 1.** előtti állapothoz viszo­nyítva fejezi ki. Eszerint —­ eltekintve a T. 10. §-ában és az 1920. évi XXIV. t.-c. 26. §-ában meghatáro­zott kivételektől (lásd a jelen rendelet II. részét) — a közigazgatási beadványok első pél­dányának első éve után járó illeték: Az egyes közigazgatási beadványokra meg­állapítva levő illetékmentességeket­ •— akár 1920. évi október 1-ét megelőző időből származó, akár későbbi jogszabályon alapulnak •— a T. 9. §-a nem érinti. 2. §. A beadványok második és többi példá­nyainak, valamint az első példány második és többi ivének, továbbá a felzeteknek és mellék­leteknek illetéke a T. 9. §-a szerint attól függ, hogy mennyi illetéket kell leróni a beadvány első példányának első ive után. Tehát 1920. évi október 1-től 1922. évi február 28-ig (1920. évi XXIV. t.-c. 25. g.): f 1 (1920: XXIV. t.-c. 25. g.) 2 1922: VI. t.-C. 9. g. 3 ha 1920 okt. 1. előtti összegű 1920 okt. l-től 1922 febr. 28-ig 1922 márc. l-től kezdve 50 f-nél nem több................ 2 K 5 K 50 f-nél több, de 1 K-nál kisebb 3 K 10 K 1 K ................ 5 K 20 K 1 K-nál több... az 1. rovat ötszöröse az 1. rovat húsz­­szorosa — te­hát a 2. rovat négyszerese) a m. kir. pénzügyminiszter 1922. évi 33.287. számú rendelete az 1922. évi VI. törvénycikknek a közigazgatási beadványok illetékét felemelő 9. és 10. §-ai és a II. §-a végrehajtásáról. (Körrendelet valamennyi m. Tár. pénzügyigaz­gatósághoz és pénzügyigazgatósági kirendelt­séghez, a m. k­ir. központi díj- és illeték­kiszabási hivatalhoz és az összes vidéki m. kir. állampénztárakhoz és állampénztári kirendelt­ségekhez.) A közszolgálati tisztviselők és egyéb alkal­mazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) anyagi helyzetének javítása, valamint egyes állami bevételek fokozása tárgyában alko­tott 1922. évi VI. törvénycikk 9. és 10. §-ai a közigazgatási beadványok illetékét felemelik. Ugyanennek a törvénynek 11. §-a pedig egy eddig illetékmentes hivatalos kiadványt illeték alá von. A T., 9., 10. és 11. §-ai 1922. évi március 1-én lépnek életbe. 1. A beadványi illetékek felemelésének általános mértéke. 1.§. A közigazgatási beadványi illetékek feleme­lésének általános mértékére vonatkozó szabá­lyokat a T. 9. §-a tartalmazza. A beadványok első példányának első éve után járó illetékek felemelésének általános mértékét a T. 9. §-a nem az életbelépését közvetlenül * A rendelet szövegében T. az 1922. évi VI. tör­vénycikket jelenti. 11 Kivételes beadványok. 3. §. A T. 10. §-ának 1—9. pontjai néhány közigazgatási beadvány illetékét az emelés álta­lános mértékétől eltérően külön állapítják meg, 10. pontja pedig a közszolgálatban álló alkal­mazottak bizonyos beadványait illetékmentesek­nek nyilvánítja. Az illetékszabályok 104. §-ának 2. bekezdése szerint a hatóság mellőzheti az érdemi tárgya­lást, ha a beadványi illeték nincs leróva. Ezzel a joggal a hatóságok utóbbi időben általában nem éltek ugyan, tekintettel azonban azokra a magas illetéktételekre, amelyeket a T. a 10. §-ának 1., 3—9. pontjaiban felsorolt beadványokra szab, ezeknél a beadványoknál az idézett szabály alkalmazása esetleg indokoltnak bizonyulhat. Ha az érdemi tárgyalást csupán ebből az okból mellőzte a hatóság, a beadvány bélyeghiánya miatt leletfelvételnek helye nincs. Az előbbi bekezdésben említett beadványoknál a hatóság az érdemi tárgyalást ahhoz a felté­telhez is kötheti, hogy a folyamodó a benyújtás alkalmával le nem rótt illetéket a beadványon bélyegjegyek felragasztásával és hivatalos felül­bélyegzésével — kitűzött határidőben — utóla­gosan rójja le. Ilyen esetekben az eljáró ható­ság részéről kitűzött határidőben teljesített utó­lagos illetéklerovást úgy kell tekinteni, mintha már a beadvány benyújtása alkalmával meg­történt volna. A T. 10. §-ának 2. pontja alá tartozó be­adványokra az előbbi két bekezdés nem vonat­­ ka az első A második és többi példány­ A felzetek­példány első nak, valamint nők és a mel­az első pel­lékletek ivének l­le­dány második minden ivó- i­téke , és többi ivének illetéke nők illetéke 2 K 1 K 50 f 2 K-nál nagyobb 2 K ,K 1922. évi március 1-től kezdve pedig: Ha az első példány első ivének ille­téke A második és többi példány­nak, valamint az első pél­dány második és többi ivének illetéke A felzetek­­­­nek és a mel­lékletek­­ minden ivé-­­ nek illetéke 1 5 K 2 K 1 1 K 5 K-nál nagyobb 5 K 2 K ** Ezen a napon lépett volt tudniillik életbe az 1920. évi XXIV. t.-c. 25. §-a, amelyet most a T. 9. §-a 1922. évi március 1-től kezdve hatályon kívül helyes. 3

Next