Budapesti Közlöny, 1922. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1922-09-27 / 221. szám

2 Végül megfelelő módon kell igazolni azt is, hogy a pályázóknak Budapesten lakásuk van. Budapest, 1922. évi szeptember hó 24-én. Szaplonczay Mihály, miniszteri tanácsos, a m. kir. belügyminiszteri szám­vevőség igazgatója. 1­930/1922. Pályázati hirdetés. A magyar kir. József műegyetemen az ókori építéstani rendes tanszék megüresedvén, e tan­székre ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kinevezendő tanár kötelessége lesz tudo­mányszakát minden félévben a műegyetem min­denkori programmjának megfelelőleg előadni, a szükséges gyakorlatokat, colloquiumokat meg­tartani, a vezetésére bízott intézetet, illetve szertárt igazgatni. A tanszék ezidőszerinti programmja a követ­kező : Ókori építészet I. folyam 2 óra előadás, 4 óra gyakorlat. Ókori építészet II. folyam 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat. Építőművész­eti enciklopédia 2 óra előadás, szükséghez mért gyakorlatokkal. Épületek tervezése II. folyam 15 óra gyakorlat. A tanszékkel évi 8000 K fizetés, 2000 K személyi pótlék, 2500 K lakáspénz, szabályszerű lakáspénzpótlék, háborús és havi drágasági segély, továbbá 5, egyenként 800 K-ás ötödéves kor­pótlék élvezete van egybekötve. A pályázó korát, vallását, végzett tanul­mányait, irodalmi munkálkodását és eddigi működését igazoló okmányokkal, nemkülönben az életrajzzal felszerelt folyamodványok a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címezve e pályázati hirdetésnek a Budapesti Közlönyben való megjelenésétől számítandó 6 hét alatt a m. kir. József műegyetem rektori hivatalában (Buda­pest, I., Lágymányos) nyújtandók be. A korábbi szolgálati állásban vagy szabad pályán eltöltött időnek nyugdij (1912. évi LXV. t.-c. 127. §.) vagy korpótlék szempontjából való beszámítása iránti igény, illetve kérelem a pályázat benyújtásakor bejelentendő, különben az ezi­ránti kérelmek nem fognak tárgyaltatni. Budapest, 1922. szeptember hó 18-án. Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a 3. alatti jutalomért versenyző erdősítések­nek egy tagban legalább 30 kh., a 4. alatti jutalomért versenyző erdősítések­nek egy tagban legalább 20 kh., az 5. alatti jutalomért versenyző erdősítések­nek egy tagban legalább 10 kh. kiterjedésüek­­nek 63 a talaj minőségének megfelelően válasz­tott fanemekkel teljesítetteknek kell lenniök. Pályázó birtokos (bérlő) a versenyre bocsá­tott erdősítést a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozni és a szükséges pótlásokat foganatosítani tartozik. A feltételeknek megfelelő erdősítésekkel az erdősítést teljesítő erdő- vagy gazdatiszt, vala­mint a beerdősített terület bérlője is pályázhat, de pályázati kérelméhez mellékelni kell a birtokos írásbeli nyilatkozatát, amelyben az kijelenti, hogy a pályázatban leendő résztvételhez hozzá­járul. A versenyre bocsátott erdősítések az 1925. évben fognak a helyszínen megbíráltatni. A jutal­mak odaítélésénél az erdősítés sikere és köz­­gazdasági jelentősége, az alkalmazott fanem megfelelő volta, az erdősítésnél felmerült nehéz­ségek és az erdősítésre fordított költségek fog­nak irányadóul szolgálni. A pályázati kérvényt, melyben az erdősítés helyét (község, dűlő, helyrajzi szám), kiterjedé­sét, a beerdősített terület talajának minőségét és az erdősítésre használt fanemeket s azok elegyarányát s végül a beerdősitett területet kör­nyező területrészletek minőségét és mivelési módját pontosan meg kell jelölni, az 1922. évi erdősítéseket illetőleg 1922. évi december hó 15-ig, az 1923. évi erdősitéseket illetőleg pedig 1923. évi december hó 15-ig kell­­ az erdősités helyére illetékes kir. erdőfelügyelőségnél be­nyújtani. Budapest, 1922. évi julius hó. M. kir. földm­ivelésügyi miniszter. 88.834/1—A. 3. 1922. szám. Pályázati hirdetmény erdősítési jutal­makra. Az Alföldnek szikes és futóhomokos területein, ▼alamint az ártereken az 1922. és 1923. évek folyamán sikerrel teljesített közérdekű erdősíté­sek jutalmazására pályázatot hirdetek és ez alkalommal az erdősítéseket végzett birtokosok (bérlők) részére 5 jutalmat bocsátok versenyre és pedig: 1. egy elsőrendű nagy jutalmat, 2. egy másodrendű nagy jutalmat, 3. egy harmadrendű nagy jutalmat, 4. egy elsőrendű elismerő jutalmat, 5. egy másodrendű elismerő jutalmat. Azonkívül az erdősítési munkálatok vezetőit, akik a jutalmazott erdősítések létesítése körül érdemeket szereztek, a teljesített munka nagy­sága és sikere arányában elismerő oklevél kísé­retében külön pénzjutalomban fogom részesíteni. A kitűzött erdősítési jutalmakra az érdekelt birtokosok (bérlők) azokkal az erdősítésekkel pályázhatnak, amelyeket Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sza­bolcs és Szatmár vármegyéknek az alföldi erdő­­telepítési akció kerületébe tartozó részein, továbbá Debreczen, Hódmezővásárhely, Kecske­mét és Szeged t­jt. városok határában fekvő futóhomokos és szikes területeken vagy ártere­ken az 1922. és 1923. években állami pénz­segély igénybe vétele nélkül saját költségükön létesítettek. Az 1. alatti jutalomért versenyző erdősítések­nek egy tagban legalább 50 kh., a 2. alatti jutalomért versenyző erdősítések­nek egy tagban legalább 40 kh., Budapest» Közlöny 1922 szeptember 27. 3.638/1922. I.A. 2. szám. Hirdetmény az erdőöri szakiskolát és továbbképző tanfolyamot végzetteknek erdőgazdasági szakvizsgára való bocsátása ügyében. Az erdészeti szakoktatás újjászervezéséből folyólag szüksége merül fel annak, hogy az erdőgazdasági szakbizonyítványt azok is meg­szerezhessék, akik az erdőgazdasági szakiskola létesítése előtt az erdőőri szakiskola kétéves tanfolyamát és a továbbképző tanfolyamot vé­gezték el sikeresen. Ennek lehetővé tétele céljából megengedem, hogy akik az alább meghatározott feltételeknek megfelelnek és a vizsga letételére engedélyt nyernek, a m. kir. erdőgazdasági szakiskolánál (jelenleg Tata, Komárom vármegye) az 1922/23. és 1923/24. tanév végén, vagyis az 1923., illető­leg 1924. év június vagy július hónapjának a szakiskola igazgatósága által kijelölt napján vizsgára bocsáttassanak. Vizsgaengedélyért ugyanazon év április havá­nak végéig kell a kérvényt a m. kir. erdőgazda­sági szakiskolához benyújtani, amely év június, illetőleg július havában a folyamodó vizsgázni óhajt. Vizsgaengedély csak annak adható, aki vizs­gaengedély iránt kérvényéhez csatolt hiteles ira­taival a következőket igazolja: a) iskolai bizonyítvánnyal azt, hogy a közép­iskola (gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola) negyedik osztályát, továbbá valamely erdőőri szakiskola kétéves tanfolyamát és végül a vadászerdői m. kir. erdőőri szakiskolánál fennállott továbbképző tanfolyamot sikeresen elvégezte; h) alkalmazója vagy alkalmazójának meg­­bizottja által kiállított — és az illetékes kir. erdőfelügyelő által láttamozott — bizonyítvá­nyával azt, hogy a továbbképző tanfolyam elvégzése után valamely rendszeres erdőgazda­ságban legalább két évig gyakorlati szol­gálatban állott és hogy ez a gyakorlati szol­gálat mikortól meddig tartott és mire terjedt (miben állott); c) hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány­­nyal azt, hogy a továbbképző tanfolyam elvég­zésétől kérvényének benyújtásáig eltelt idő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsított. Az erdőgazdasági szakvizsga letételére — a beérkezett kérvények alapján — az erdőgazdasági szakiskola ad engedélyt. Az erdőgazdasági szakvizsga anyaga a m. kir. erdőgazdasági szakiskola részére előírt tan­anyag, vagyis általában az erdészeti műszaki segédszolgálat és a vadászati gazdaság körébe vágó elméleti és gyakorlati ismeretek összesége. Az erdőgazdasági szakvizsgát — az 1921. évi 7.998. F. M. szám alatt kiadott szabály­zat rendelkezései szerint — ugyanaz a bizott­ság tartja meg, amelyet a m. kir. földmivelés­­ügyi miniszter az erdőgazdasági szakiskolai rendes szakvizsgákhoz kinevez. Azokat, akik az erdőgazdasági szakvizsgát az első alkalommal vagyis 1923., illetőleg 1924. évben sikertelenül kísérlik meg, az erdőgaz­dasági szakiskola — ez iránt legkésőbb a siker­telen vizsga után következő év április havá­nak végéig benyújtott kérvényük alapján — 1924., illetőleg 1925. évi június vagy július hónap­ban még egyszer vizsgára bocsáthatja. A vizs­gát többször megismételni nem lehet. Az erdőgazdasági szakvizsga sikeres letételé­ről az erdőgazdasági szakiskola az 1921. évi 7.998. E. M. szám alatt kiadott szabályzattal megállapított erdőgazdasági szakvizsgabizonyít­­ványt adja ki azzal a módosítással, hogy a bizo­nyítvány szövegéből a következő szavak :és a ............... m. kir. erdőgazdasági szakiskolát az 19.../19.... és 19... /19.... években elvégezte* töröltetnek. Budapest, 1922. évi augusztus hó 4. Szabó s. k. 88.488/1—A—2. 1922. szám. Hirdetmény. Az erdőőri és vadőri szakvizsgák 1922. évi október hó 16-án s az erre következő napokon Budapesten, Miskolczon, Pécsett és Szombathe­lyen fognak megtartatni. Felhivatnak mindazok, akik az erdőőri vagy vadőri szakvizsgát letenni óhajtják, hogy az ehhez szükséges engedély iránt kellően felsze­relt kérvényüket 1922. évi szeptember hó 30-ig az elől megnevezett kir. erdőfelügyelőségek közül annál nyújtsák be, amelynek székhelyén vizsgát tenni kívánnak. Úgy az erdőőri, mint a vadőri szakvizsgákhoz.­ való bocsátásra ez alkalommal kivételesen azok is igényt tarthatnak, akiknek a gyakorlati szol­gálata a három évet teljesen nem éri el, ha igazolják azt, hogy a gyakorlati szolgálatban mutatkozó hiányosság — mely azonban egy évet meg nem haladhat — önhibájukon kívül, valamely a háborúval kapcsolatos méltánylást­ érdemlő ok következtében állott elő. Budapest, 1922. évi julius hó. . M. kir. földmivelésügyi miniszter. 84.063/XI. a. 1921. szám. Pályázati hirdetés. A Lackenbacher-féle alapítványból a követ­kező kérdés legjobb megoldásáért 1200 azaz egyezerkettőszáz korona tűzetik ki jutalmul: »Refutetur opus novissimum. Fr. Delitzsch: Die grosse Täuschung«. Csatolandó a használt irodalmi segédeszközök pontos jegyzéke és egy betűrendes tárgymutató. A pályázati feltételek a következők: 1. Kenn tarthat számot a jutalomra az a munka, amely nem a »Providentissimus Deuss encyclica szellemének megfelelően oldja meg a kérdést és nem mozdítja elő a tudományos kuta­tást. Hasonlóképen nem bocsátható pályázatra­­ a munka, amelyből nem tűnik ki, hogy a szerző járatos azokban a nyelvekben, amelyek­nek ismerete a bibliai tanulmányok eredményes miveléséhez elengedhetetlen és amelyeknek meg­tanulását a Lackenbacher-féle alapítólevél elő­mozdítani kívánja. 2. A pályamunka nyelve a latin vagy a né­met, teljesen egyenértékű munkák közül azon­ban a latin nyelven írott előnyben részesül. 3. Pályázhat a fent említett jutalomra a bécsi egyetem, a prágai cseh és német egye­temek, valamint a budapesti tudományegyetem theológiai karainak minden rendes hallgatója

Next