Budapesti Közlöny, 1924. november (58. évfolyam, 238-262. szám)
1924-11-01 / 238. szám
Olyan követeléseket és tartozásokat, amelyeknek fennállása vitás vasrg kétes, vagy amelyekre vonatkozólag kétely forog fenn a tekintetben, hogy azok a jelen rendelet értelemében bejelentendők-e vagy sem, e körülmény feltüntetésével szintén be kell jelenteni. 6. A Pénzintézeti Központ dönt afelett, hogy valamely követelés vagy tartozás bejelentési kötelezettség alá esik-e vagy sem. Ha a Pénzintézeti Központ akként dönt, hogy valamely követelés vagy tartozás nem esik bejelentési kötelezettség alá, akkor a bejelentést a bejelentő félnek visszaadja. A Pénzintézeti Központ, döntése ellen — annak kézbesítésétől számított 8 nap alatt — a Pénzintézeti Központnál benyújtandó fellebbezésnek van helye a magyar kir. pénzügyminiszterhez. Hiányos, érthetetlen, olvashatatlan vagy olyan bejelentéseket, amelyeket nem az e célra kiadott űrlapokon nyújtottak be, a PénzintézetiKözpont záros határidő alatt leendő pótlásra a bejelentőnek visszaadja. Ha a pótlás a kitűzött határidőben nem történik meg, a bejelentést nem lehet figyelembe venni. Úgyszintén nem vehetők figyelembe elkésett bejelentéseksem. A 7. §. rendelkezései ilyen esetekben is alkalmazást nyernek. 7. §. A jelen rendeletben megkívánt bejelentés elmulasztása esetében a be nem jelentett követelés a magyar államra száll át, a be nem jelentett tartozás pedig nem szűnik meg még akkor sem, ha az adós eleget tett a hitelezővel szembenfennálló kötelezettségének. Ezek a következmények azonban csak akkor állanak be, ha a bejelentést elmulasztó fél részéről szándékos mulasztás vagy vétkes gondatlanság forog fenn, aminek megállapítására a Pénzintézeti Központ meghallgatása után elsőfokon a fél lakóhelye (székhelye) alapján illetékes magyar kir. pénzügyigazgatóság (Budapesten a magyar kir. adófelügyelő) és fellebbezés esetében másod- és végsőfokon a magyar kir. pénzügyminiszter van hivatva. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. A 3. második bekezdésében tárgyalt esetben az elsőfokú hatóság illetékessége tekintetében a félnek utolsó magyarországi lakóhelye (székhelye) irányadó. A nevezett hatóságok a jelen 3. első bekezdésében említett jogkövetkezményeket a követelés, illetőleg a tartozás egy részére is érvényesíthetik. 8. §. A jelen rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá eső követeléseket vagy tartozásokat 1924. évi november hó 1-je után sem egészen, sem részben kiegyenlíteni nem szabad, ily célból fizetéseket teljesíteni vagy pedig elfogadni tilos. Ilyen követelések vagy tartozások átruházása vagy ezt célzó egyéb jogügyletek tilosak. E tilalom ellenére kötött jogügyletek semmisek. Ezenkívül a tilalom megszegősére a pénzügyminiszter a fél előzetes meghallgatása után a követelés vagy tartozás összegének 50%-áig terjedhető rendbírságot szabhat ki. Nem terjed ki ez a tilalom azokra a követelésekre és tartozásokra, amelyeknek teljesítését, vagy átruházását a magyar kir. pénzügyminiszter a csehszlovák pénzügyminiszterrel egyetértően engedélyezi. Azoknak a követeléseknek és tartozásoknak kiegyenlítése, amelyek a magyar pénzintézeteknek és biztosító intézeteknek a Csehszlovák Köztársaság területén 1919. évi február hó 26-ika előtt fennállott fiókjaival szemben az említett, nap előtt keletkeztek (ezen fiókokkal az említett nap előtt kötött szerződéseken vagy magánjogi ügyleteken alapulnak), a csehszlovák kormánnyal létrejött megállapodás alapján külön engedély nélkül is meg van engedve ; a kiegyenlítés azonban a Pénzintézeti ,Központnál Budapesten haladéktalanul bejelentendő. »" 9. Az 1. §. érteknéven bejelentési kötelezettség alá eső követelések tekintetében a bírói eljárást a jelen rendelet hatályának tartama alatt fel kell függeszteni, mégpedig akkor is, ha a 9.590/1922. M. E. számú rendelet (közzététetett a Budapesti Közlöny 1922. évi 273. számában) 1. §-ának 2. pontja értelmében nem volna helye az eljárás felfüggesztésének. - Amennyiben az első bekezdésben említett valamely követelés iránt a jelen rendelet életbelépése időpontjában már bírói eljárás van folyamatban, ezt hivatalból vagy a felek kérelme folytán a jelen rendelet hatályának idejére fel kell függeszteni. Az első bekezdésben említett követelések miatt kielégítési vagy biztosítási végrehajtást sem elrendelni, sem foganatosítani nem lehet. A jelen rendelet hatálybalépése napján már folyamatban levő ilyen eljárást hivatalból vagy kérelemre fel kell függeszteni. 10. §. Az az idő, amely alatt valamely követelést a jelen rendelet értelmében bírói úton érvényesíteni, vagy végrehajtás útján behajtani nem lehet, az elévülés és a perindítás határidejébe, valamint azokba az egyéb határidőkbe, melyek elmulasztásához valamely jogszabály joghátrányt ill., nem számítható be. 11. Mindenütt, ahol a jelen rendeletben államterületről van szó, ezen kifejezés alatt az illető államterület oly terjedelemben értendő, ahogyan azt a Versailles, sz.-germaini és a trianoni szerződések megállapították, illetve ahogy azt az ezen szerződések alapján az érdekelt államok között létrejött egyezmények és végrehajtási intézkedések meghatározták, vagy meghatározni fogják. 12. §. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe , végrehajtásáról a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértően gondoskodik. Budapest, 1924. évi november hó 1-én. István s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 3.610 1924. M. E. száma Hirdetménye a Csehszlovák Köztársaság területén lakó (székhellyel bíró) adósokkal szemben fennálló követelések bejelentése tárgyában. 1. A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1919. évi március hó 4-én, továbbá 1919. évi április hó 10-én kelt 110., illetve 185. T. és R. Gy. számú rendeleteivel elrendelte a betétkönyvre, folyószámlára, pénztári jegyre, girószámlára, vagy nem kamatozó letétként elhelyezett készpénzbetéteknek, valamint szövetkezeteknek, közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaságok és egyesületek tagsági vagy üzletrészein alapuló készpénzköveteléseknek, úgyszintén kux-részekből eredő és más jelzálogilag nem biztosított követeléseknek — amelyek alatt az u. n. csendes társak készpénzköveteléseit is érteni kell — kötelező bejelentését, amennyiben mindezen követelésnemek 1919 március 1-én fennállottak. Az idézett rendeletek azt a rendelkezést is tartalmazták, hogy az ott megszabott határidőig be nem jelentett követelések felett a hitelező nem rendelkezhet és az ily követelések a csehszlovák államra szállnak át. Nem kellett bejelenteni az idézett rendelet szerint : a) a jelzáloggal biztosított követeléseket ; b) a rendes kereskedelmi összeköttetésből származó rövid lejáratú követeléseket. 2. A legutóbb folytatott pénzügyi tárgyalások alkalmával a csehszlovák kormány értesítette a m. kir. kormányt, hogy a bejelentések utólagos megtételére 1925. évi január hó 31. napjáig terjedő határidőt engedélyez : a) minden magyar állampolgár részére, aki a Csehszlovák Köztársaság területén kívül lakik továbbá minden más természetes személy részére is, akinek lakóhelye a Magyar Királyság területén van ; b) mindazon jogi személyek és más önálló gazdasági alanyok részére, amelyeknek székhelye a Magyar Királyság területén van, továbbá más ily alanyoknak Magyarországon lévő fiókjai (fióktelepei, képviseletei stb.) részére, amennyiben ezekre az a) és b) pont alatt megnevezett alanyokra nézve a fent idézett rendeletek értelmében a Csehszlovák Köztársaságban bejelentési kötelezettség állott fenn. 3. Ennek folytán a m. kir. minisztérium figyelmezteti az érdekelteket, hogy a Csehszlovák Köztársaság területén lakó (székhellyel biró) adósokkal szemben fennálló s az 1. pont értelmében bejelentendő követeléseiket saját érdekükben az 1. pontban foglalt következmények terhe alatt legkésőbb 1925. évi január hó 31. napjáig jelentsék be a lakóhelyükhöz legközelebb lévő bármely pénzintézetnél (részvénytársaságnál vagy hitelszövetkezetnél), amely a Pénzintézeti Központnak vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagja. 4. A követelést az 1919. évi március hó 1-én fennállott összeggel kell bejelenteni ; ha pedig ezt az összeget a fél megállapítani nem tudná, akkor az általa ismert összeget a vonatkozó időpont megjelölésével kell bejelentenie. • Bejelentendők azok a követelések is, amelyekre nézve kétség foroghat fenn, várjon az 1. pontban említett rendeletek értelmében bejelentési kötelezettség alá esnek-e vagy sem. 5. A bejelentést az említett rt.az intézeteknél darabonként 1000 K-ért kapható űrlapok pontos kitöltésével két példányban kell benyújtani. A bejelentést teljesítő fél a bejelentés alkalmával köteles a bejelentett követelése vagy követelései magyar korona összegének %%-át a pénzintézetnél befizetni, mely a befizetésről és a bejelentés átvételéről bélyegtelen elismervényt ad. 6. A bejelentés alkalmával a bejelentett követelésről szóló eredeti okiratot (betéti könyvet, pénztári jegyet stb.-t), valamint a bejelentést tevő hitelezőnek valamely igazoló okmányát (pl. keresztlevél, születési, honossági bizonyítvány, kinevezési okirat) is fel kell mutatni. A pénzintézet a betétkönyvet az utolsó bejegyzés után, a pénztári jegyet az első oldalon, az egyéb okiratokat pedig megfelelő helyen a következő záradékkal látja el : »A 3.610/1924. M. E. számú hirdetmény értelmében a betétek (követelések) összeírása céljából bejelentetett.« Ez a záradék az intézet bélyegzőjével, a bejelentés keltével és az intézet cégszerű aláírásával látandó el. Amennyiben az eredeti okirat bármely okból fel nem mutatható, be kell jelenteni, hogy az hol őriztetik (név, pontos lakcím stb.). 7. A pénzintézet az átvett bejelentésekről, valamint a nála teljesített befizetésekről 3 példányban jegyzéket vezet. E jegyzéknek mindhárom példányát a pénzintézet a bejelentési határidő lejárta után 8 nap alatt cégszerűen aláírva, az átvett és a Jegyzék folyószámai szerint megszámozandó bejelentések két példányával együtt beküldi a Pénzintézeti Központhoz, vagy az Országos Központi Hitelszövetkezethez. 8. A bejelentések pontosan és a valóságnak megfelelően töltendők ki. A pénzintézet köteles a helyes kitöltés érdekében a feleknek a szükséges felvilágosításokat megadni s a szabályok és körülmények ismerete alapján lehetőleg az adatok valóságát is legjobb tudomása szerint ellenőrizni és valótlan adatokat tartalmazó bejelentéseket visszautasítani. 9. A Pénzintézeti Központ és az Országos Központi Hitelszövetkezet a bejelentések átvételét a Jegyzés (7. pont) egyik példányán elismerik és azt az illető pénzintézetnek visszaküldik. A Jegyzék és az eredeti bejelentések egy-egy példánya az említett központi intézetnél marad, illetve a csehszlovák leszámoló intézetnek Prágába küldetik el. Budapest, 1924. évi november hó 1. Gróf Bethlen István e. k., m. kir. miniszterelnök. Gróf Bethlen * Budapesti Közlön* 1924 november 1.