Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. december (58. évfolyam, 263-285. szám)
1924-12-02 / 263. szám értesítője
—«MIS24 december % A 8uca?£8T! Közlöny Hivatalos ÉRtesifodg _- , ,, -..... ----- ■ ■ ■ - • - • • ■—— - Csőd. Cs. 3100/1924. szám. A székesfehérvári kir. törvényszék mint csődbíróság közhírré teszi, hogy Rosenberg Lipót székesfehérvári bel. kereskedő ellen (lakik Székesfehérvárott, Ital-tér 10. sz.) bárhol található ingó vagyonára és a magyar állam területén levő ingatlan javaira az 1915. évi 1070. M. E. számú rendelet §7. §-ának 3-ik bekezdése alapján a csődöt a mai napon hivatalból megnyitotta. Csődbiztosul Sinkovics János kir. törvényszéki tanácselnököt, rendes szabadságideje vagy egyéb akadályoztatása tartamára dr. Horváth Gyula kir. törvényszéki bírót, tömeggondnokul dr. Komendovits Gyula székesfehérvári ügyvédet, helyetteséül dr. Előwy Márk székesfehérvári ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1925. évi január hó 1. napját, a felszámolási tárgyalásra 1925. évi január hó 28. napjának délelőtti 9 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1925. ■jbvi január hó 30. napjának délelőtti 9 óráját tűzte át a Csődbiztos hivatalos helyiségébe (Törvényház, emelet 113. ajtószám). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelek"'; igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás vágott a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fent emlitett határidő alatt, a kir. törvényszéknél az 1881. évi XVII. 1.-3. 126—129. alban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, I ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezőket, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel.. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesíthetik, ezek a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a csődválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló okirattal ellátva jelenjenek meg. — Kelt Székesfehérvárott, 1924. évi november hó 18. napján. A székesfehérvári, kir. törvényszék mint csődbíróság. 15213 3—2 Felhivások. Felhívás: VI. F. 2867/3.1924. sz. Dr. Vadász Arnold a budapesti ügyvédi kamara lajstromába bejegyzett, székhelyétől távol ismeretlen helyen tartózkodó ügyvéd felhívatik, hogy távollétét a jelen felhívás megjelenésétől számított 15 nap alatt annál inkább igazolja, mivel különben kizárása iránt a fegyelmi eljárás fog megindittatni. Budapest, 1924. évi november hó 6-án. A budapesti ügyvédi kamara választmánya. Dr. Sheimer József, titkár. *2128 Folyons. ,1. P. 41973/1. 1934. szám. A budapesti Mr. törvényszék dr. Erdős Rezső budapesti ügyvéd által képviselt Schreiner János budapesti (IV.,. Magyarutca 38. sz.) lakos folyamodó kérelme folytán az 1894 .A" XXI. t.-c. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó KirályFranciak» Anna volt budapesti. (VI., Király utca 30. sz.) lakost, hogy férjével Schreiner Jánossal az 1905. évi április hó 2. napján, a farmiaflott budapesti, IV—IX. kerületi államianyakönyvvezető előtt kötött házasságotalapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja, továbbá, hogy tartózkdó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó kontepenben új hirdetményi idézés mllőzésével vitéz dr. Ferencz Zoltán ügyvéd budapesti (VII., Erzsébeti körút 6. sz.) lakok, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Budapest, 1934. évi október hó 31 én. A budapesti _ kir. törvényszék. *2127 Gondnokság. Gondnokságmegszüntetés. P. 4964/3. 1924. szám. A kecskeméti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a. P. 1089 /1918. száma végzésével gondnokság alá helyezett Domokos Jánosné szül. Nemes Julianna kecskeméti lakos gondnokság alá helyezését az 1924. évi november hó 22. napján jogerőre emelkedett 1924. P. 4964/2. számú ítélettel megszüntette. Kecskemét, 1924. évi november hó 22. napján. A kecskeméti kir. törvényszék. 15252 Holtnaknyilvánitások. Holtnalmnyilvánitás. Pk. 526/1924. I.ám. Az ócsai kir.biróság Keresztesi Károly részéről a 28000/1919. LM. illetőleg 30000 1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Keresztesi Sándor volt bugyi lakos holtányilváni Sána iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Biehler Simon ócsai ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Keresztesi Sándor, születési helye ■Bugyi, születési ideje 1894. év, szüleinek neve X. Sándor és Gárzó Julianna, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakhelye (tartózkodóhelye) Bugyi, ingó vagyona nincsen, ingatlan vagyona Bugyi községben maradt, bevonulásának idősonntja 1914-ben az általános mozgósítás, az a csapatiker, aamelybaz az ismert adatok szerint beosztották, a budapesti munkaadósag, az a csapattest, melynél ate&m toljai Észt sadlgátetot, ugyanaz Pnacety*ben, katonai rendfokozata hadimuníkiás, utolsó tábori nofita száma isanekretlen, az a hadiesemény, mely közben nyoma veszett. Przeanyssl ele.steb.cz hadifogságba esett, innen az orosz hadifogságból 1915 augusztus hó 8-án jött tőle utoljára levés, azóta életjel felőle nem érkezett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a femtjelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék,a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Ócsa, 1924. évi március hó 10. Az ócsai kir. járásbíróság. 15285 [fekr.nynyivánitás. Pk. 1181/1. 1924. szám. A devecseri kir. járásbiróság Lehman Erzsébet budapesti (Futár u. 32., ajtó BZ. 31.) lakos részéről a 28900/1919. L M.ezámtu /rendeletalapján előterjesztett kérelmean folytán az állítólag eltűnt Léhiteanu János padragi, volt lakos holmaik nyilvánitása iránt az eljárást megindította. Az, eltűnt neve Léhavain János, tüntetési helye és ideje Padrag, 1889 április 6., szüleinek neve n. Séhman István és Hédi Mária, házas-társainaik neve Pintér Mária, lakik Padragion, az eltűnt foglalkozása földmíves, utolsó lakhelye Padrag, bevonulásának időpontja 1914 /augusztus hia'Va, az a csapattest, amelyhaz az /ismert adatok szerint eredetileg beosztották, cs. és kir. 19. gyalogezred, /az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postaszáma ismemet■len, az a hadiesemény, mely ködben nyomba veszett, a Lublin alatti hiarcokban 1914 szeptember hó 14-én hadifogságba esett, utoljára Kantora, Revizora, Topriva, Olamnicszkaja, Gubernia, Ladeimon Po’,a 112 verszt Russland irt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánultása kérdésében határozni. Devecser, 1924. évi Julius hó 3-án. A devecseri kir. járásbíróság. 15237 Holtnak nyivánitás. Pk. 9272/1934. szám. Az újpesti kir. járásbíróság Czetl Antalné budapasta lakos részéről a 38000/1919. I. M. számú rendeletalapján előterjesztett kéretem folytán az állítólag eltűnt férje Czetl Antal volt rákospalotai rákos holmaifcnyilvánultása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Czetl Antal, születési helye: Budapest, születési ideje 1878 május 2., szüleinek neve néih. Czetl Ignác és néh. Vukovica Mária, házastársának neve Czetl Antalné szül. Butkai Magdolna, lakik Budapesten, Hadnagy-utca 8/10., gyermekeinek neve kk. Czetl Antal, Giga és Mária, laknak anyjuknál, az az eltűnt foglalkozása szobafestő, utolsó lakhelye Rákospalota, Szental Mihályi-ut 132., bevonulásának időpontja 1914. évi mozgósítás, az a csapattest, amelyhez maz ismertadatok szerint eredetileg beosztottak a budapesti 1. népf. .gyalogezred, az a csalpattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot ugyanaz, katonai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma 311, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett. 1915. évi október havában írta az utolsólevelezőlapot kérvényezőnek, azóta nem adott magáról életjelt. . A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a kosnják nyílvátfűtés szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Újpest, 1924. évi november hó 8. napján. Az újpesti kir. járásbiróság. 15283 HoUnaring Uwmitás. Pk. 5626/1. 1924. szám. A makói kir. járásbiróság Adok Mihály földeák 1418. sz. alatti lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendeletalapján Előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltünt Adok József volt földeáki lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Vizinger K. Gyula ügyvéd makói lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Adok József, születési helye és ideje Földeák, 1894 március 27., szüleinek neve Adok Mihály és néhai Bugyi Verőn, nőtlen, az eltűnt foglalkozása földműves, utolsó lakhelye Földeák, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 október hava, az a csapattést, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a szegedi cs. és kir. 46. gyalogezredhez, az a csapatttest,amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata közember, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, mely közben nyoma veszett:az orosz fronton teljesített szolgálata közben, eltűnésére vonatkozó egyéb adatok: 1915 szeptember havában meghalt. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számott 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtniknyüvá®itás kérdésében határozni. Makó, 1924 november he, 13-án. A makói Mr. járásbiróság. 14967 Halynaknyivánitás. Pk. 2540/1924. szám. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság a Karancsi Ferencné szül. Pató Eszter törökszentmiklósi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Karancsi Ferenc volt törökszentmiklósi síkos voknak nyivánitása iránt az eljárást megindította és az eltűntrészére ügygondnoseul dr. Csontos Pál ügyvéd törökszentmiklósi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Karancsi Ferenc, születési dolya Törökszentmiklós, születési ideje 1888 május 27-ike, szüleinek neve Karancsi Ferenc és Csala Erzsébet, házastársának neve Pató Eszter, lakik Törökszentmiklóson, gyermektelen, az o’Gint foglalkozása föld-, míves, utolsó lakhelye Törökszentmiklós, vagyontalan, bevonulásának időpontja 1914 julius 27-iki, azt a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint ere-detileg beosztották a volt cs. és kir. 68. gyalogezred az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, a voltcs. és kir. 68. gyalogezred 10-iki százada, utolsó tábori postaszáma 111., az eltűnésére vonatkozó adatok: 1915 május 22-én orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918 május 5-én adott magát rá; utoljára életjelt s azóta nincs semmi hir életbenlétéről. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei-ről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert, ha a most megjelölt ■ időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Törökszentmiklós, 1924. évi október hó 19. napján. A törökszentmiklósi kir. járásbiróság. 14985 Harnadnyillámlás. Pk. 2501/1. 1934. szám. A sásdi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Schild Konrádné Krähling Erzsébet mekényesi lakosnak a 38000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjes iztott kérelem folytán az állítólag eltűnt Schild Konrad mekényesi volt lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Müllherr Alajos sáedi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Schild Konrád, születési helye és ideje Mekényes, 1889 augusztus II., szüleinek neva Schild János és Halenbach Margit, házastársának neve Krahling Erzsébet, a házasságból gyermek nem származott, vallása ág. ev., az eltűnt foglalkozása földmives, vagyontalan, bevonult 1915 február havában Kiskunhalasra a volt cs. és kir. 52. gyalogezred 13. századához mint közlegény, emlírk kötelékében teljesített katonai szolgálatot,tábori postaszáma 44., az a hadiesemény, mely köziben nyomon veszett. 1916 jimniru hó 7-éna Brusssilov-féle támadás alkalmával a Strij folyónál vivott harcokban .eltűnt, ezen idő óta sem róla, sem pedig tőle, élete jel egyáltalán nem érkezett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdéseiben határozni. Sásd, 1924. évi november hó 21-én. A sásdi Mr. járásbiróság. 15033 Holtnaknyilvánitás. Pk. 14890/1924. szám. A debreczeni kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Blaskó Józsefné debreczeni lakos részéről a 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Blaskó József volt debreczeni lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. Az eltűnt neve Blaskó József, vallása református, születési helye Debreczen, születési ideje 1884 szeptember 10., szüleinek neve Blaskó István és Bordán Zsuzsanna, házastársának neve Kányai Julia, az eltűnt foglalkozása városi béres, vagyontalan, utolsó lakhelye Debreczen, Epreskert 29. sz. bevonult 1914 augusztus elején a debreczeni 39. gyalogezredhez, rangfokozatú közember, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, mely közben nyomaveszett. 1915 január 28-án orosz hadifogságba esett, 1919 januárban irt onnan utoljára, azóta magáról életjelt nem adott. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt .§• bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Debreczen, 1924. évi november hó 4. A debreczeni kir. járásbíróság. *2989