Budapesti Közlöny, 1926. december (60. évfolyam, 274-299. szám)
1926-12-01 / 274. szám
Budapest, 1926, 274. szám Szerda, december 1, BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP, Budapest VL ker.: Réssé utcait szám — Telefon: Lipót 921—96. — Telefőn: Lipót 988—98 hirdetések: száM 10 szóért 8.000 K, minden további 10 tag, kevesebb exóért 20 000 K. Szemétül beküldendő az esetleges plugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Magánhirdetéseki 1 hatodhasibos m.m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak Havi......................... 16.000 „ Az előfizetési ríj utólagos kiegészítésének Magánosoknak ................................40.000 „ fenntartásával: Hivatalos Értesítő havi....................60.000 „ Nenveriévva-Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ H , b K ....................további 8 old.kint 2.000 „ Hatóságoknak............................. 48.000 A A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 Magánosoknak................... 120.000 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügymituszterium által megállapított ára alapján történik . Az elszámolásra küldendő összeg 1928 január 1-161 200.000 korona. . Saensceratfaeg: Budapest V. kerület Rozsa utea 111. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó évi 9189. szám alatt kelt elhatározásával Szabovlyevits Dusán m. kir. kormányfőtanácsosnak, Bács-Bodrog vármegye alispánjának, a Kigyósét lecsapoló társulat ügyeinek vezetésére nézve nyert miniszteri biztosi megbízatását az 1885: XXIII. t.-c. 124. §-a alapján 1926 december 31-ig meghosszabbította. A m. kir. pénzügyminiszter Kovács József zalaegerszegi és Lukács Iván János kecskeméti pénzügyi számvizsgálókat jelenlegi állomáshelyükön a VIII. fizetési osztályba pénzügyi számvevőségi tanácsosokká, Csempész Gyula szombathelyi pénzügyi számellenőrt jelenlegi állomáshelyén a IX. fizetési osztályba pénzügyi számvizsgálóvá, továbbá Schwartz József pénzügyminiszteri, ifj. Cseh János balassagyarmati pénzügyi, Láng Gyula és vitéz Babolcsay József pénzügyminiszteri, Magassy Győző budapesti pénzügyi, Tóth Géza nyíregyházai, Rada Miklós és Füvessy Imre kecskeméti pénzügyi számtiszteket jelenlegi állomáshelyükön a X. fizetési osztályba pénzügyminiszteri, illetve pénzügyi számellenőrökké nevezte ki. ______ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Grófcsik Mária gyöngyösi állami óvónő, okleveles tanítónőt a gyöngyösi állami elemi népiskolához rendes tanítónővé nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 88.206. II. 1926. V. K. 1. számú rendelet© az izraelita vallásfelekezetet az országgyűlés felsőházában képviselő lelkészek (rabbik) választásáról. Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi xxii. tc. 4. §-ának B. 6. pontja szerint a felsőháznak tagja: az izraelita vallásfelekezet képviseletére az izraelita hitközségek által életfogytiglan választott két lelkész (rabbi); e lelkészek választásának szabályait a 43. §. szerint az igazságügyminiszterrel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg. E törvényes felhatalmazás alapján a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértve a következőket rendelem: 1. §• Az izraelita vallásfelekezetet az országgyűlés felsőházában képviselő lelkészek (rabbik) választásánál a választási jog gyakorlására jogosultak a hazai önálló izraelita hitközségek. Ilyeneknek kell tekinteni azokat a hitközségeket, amelyek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1885. évi november hó 13-án 1924., valamint az 1888. évi junius hó 21-én 1191. évi. szám alatt kiadott körrendeletei szerint irrealita anyakönyvi kerületet, illetőleg rabbiságot alkotnak. Fiókhitközségek és egyes városok imaegyesületi vagy templomi körzetei az izraelita vallásfelekezetet a felsőházban képviselő lelkészek (rabbik) választásában részt nem vehetnek. 2. §: Az 1. §-ban megjelölt egyes izraelita hitközségek a választói jogot két-két kiküldött által gyakorolják; ezek egyike a hitközség elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, másika a hitközség szabályszerűen megválasztott lelkésze (rabbija). Oly önálló hitközség, amelyben a lelkészi (rabbi) állás betöltve nincsen, csak egy kiküldött, nevezetesen a hitközség elnöke esetleg alelnöke által gyakorolja választási jogát; oly hitközség részéről pedig, amelyben két egyenlő hatáskörűi lelkész (rabbi) működik, az elnök (alelnök) mellett a rangidősebb lelkész (rabbi) vesz részt a választásban. Rabbi (lelkész) helyettes vagy vallástanár a választásban kiküldöttként részt nem vehet. A Budapest székesfőváros területén működő, budai, óbudai és kőbányai önálló kongresszusi izraelita hitközségek és a budapesti orthodox önálló hitközség a jelent. első bekezdése szerint szintén két-két kiküldött útján vesz részt a választásban, míg a pesti kongresszus izraelita hitközség az első bekezdésben említett két kiküldöttön felül további tizennyolc, tehát összesen húsz kiküldött útján; e kiküldöttek közül kilencet a hitközség elöljárósága a hitközség tagjai közül választ, kilencet — és pedig a hitközség közgyűlése által választott öt lelkészen kívüli négyet, a hitközség többi lelkészei (főrabbik, illetőleg rabbik) közül jelöl ki. 3. §. A választási eljárást a kongresszusi alapon szervezett izraelita hitközségekre nézve az országos izraelita irodának az izraelita községkerületi elnökök által választott elnöke vagy helyettese, az orthodox szervezetű izraelita hitközségekre nézve pedig az orthodox izraelita központi irodának a százasbizottság által választott elnöke vagy alelnöke teljesen elkülönítve vezeti. 4. §. Az autonóm szabályok szerint működő és a kormány által elismert szervezetek egyikéhez sem csatlakozott (status quo ante néven fennálló) izraelita hitközségek jelenlegi állapotuk fennmaradásáig szabadon dönthetnek a felett, hogy az izraelita vallásfelekezetet a felsőházban képviselő lelkészek (rabbik) választásánál a két elismert szervezet melyikénél kívánják választói jogukat gyakorolni, avagy e választásban egyáltalán részt kívánnak-e venni. 5. §. Az izraelita hitközségek első ízben ennek a rendeletnek életbeléptétől számított harminc nap alatt kötelesek a reájuk nézve illetékes országos izraelita irodához ajánlott levélben kiküldötteiket bejelenteni és a szavazásban résztvevő kiküldötteket külön megbízó levéllel is ellátni; a status quo ante néven fennálló hitközségek a bejelentést az általuk a 4. §. szerint választott országos izraelita irodához teszik meg. A bejelentés kellő időben való megtételét elmulasztott hitközség a választásban nem vehet részt. 6. §: Az izraelita vallásfelekezetet a felsőházban kifpviselő két lelkész (rabbi) választása kijelölés alapján történik. A jelölést első ízben a belügyminiszter által a felsőházi tagok választására kijelölt határidő kezdetéig kell megejteni. A kijelölő bizottság tagjai a kongresszusi alapon álló szervezetekre nézve: a) a működő nyolc izraelita községkerület elnökei, illetőleg alelnökei, b) továbbá a kongresszusi és a status quo ante izraelita hitközségek lelkészeiből (rabbijaiból) alakult és kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint működő országos rabbiegyesület elnöke és két alelnöke, végre c) a pesti izraelita hitközség rendes rabbinátusa által e célból választott két lelkész (rabbi). A kijelölő bizottság elnöke az országos izraelita iroda elnöke vagy alelnöke. A jelölésnél szavazati jogot mindenki csak egy címen gyakorolhat. A kijelölő bizottság három lelkészt (rabbit) hoz javaslatba; ezek közül az egyiknek a pesti izraelita hitközség egyik lelkészének (rabbijának), a másiknak a vidéki kongresszusi hitközségek egy lelkészének (rabbijának) és harmadiknak a status quo ante hitközségek egy rabbijának kell lennie. Az orthodox szervezetre nézve a jelölést a szervezet tíz világi és öt lelkész (rabbi) tagból álló tizenötös központi bizottsága ejti meg oly módon, hogy három orthodox lelkészt (rabbit) jelöl. * ... . A kijelölő bizottság elnöSFT6WItg®SSK azokat nyilvánítja, akik a kijelölő bizottságban titkosan leadott szavazatok viszonylagos többségét nyerték. Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell eldönteni, hogy kit kell jelöltté nyilvánítani. 7. s. Az országos irodák vezetői első ízben a felsőházi tagok választására a belügyminiszter által kitűzött határidőn belül egy és ugyanazon napra tűzik ki a választást és ugyanazon napon be is fejezik; a választás pontos idejét és helyét a kiküldöttekkel előzetesen ajánlott levélben közüik. A kiküldötteknek részben való elmaradása a választás megtartását nem akadályozza. A választás mindkét szervezetre és status quo ante néven fennálló hitközségekre is akként történik, hogy a jelöltek neveinek kihirdetése után a hitközségek kiküldöttei megbízó leveleik benyújtása mellett szavazataikat zárt borítékban személyesen átadják az elnöknek, aki azokat urnába helyezi. A leszavazottak nevét és hitközségét külön jegyzékbe kell foglalni. A választásra nézve az elnök által kitűzött záróra letelte és a választási eljárásnak befejezése után elnök a kiküldöttek közül hét tagból álló szavazatszedő bizottságot alkot, mely az elnök jelenlétében a szavazatokat összeolvasva az eredményt megállapítja. Érvénytelennek kell tekinteni azokat a szavazatokat, amelyek nem a 6. § szerint jelölt lelkészre (rabbira) vagy egynél több jelöltre vonatkoznak. Mindkét országos iroda elnöke, illetőleg alelnöke a saját szervezete részéről azt a lelkészt (rabbit) jelenti ki felsőházi taggá megválasztottnak, aki a választásnál viszonylagos többséget nyert.Póttag választását mellőzni kell. Az országos irodák vezetői az egész választási eljárásról külön-külön két-két példányban jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyveket a két országos iroda élén álló elnök vagy alelnök által megbízott egy vagy két jegyzője- Egyes számára 2000 korona*