Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-10 / 58. szám
1929. március 10. BUDAPESTI KÖZLÖNY Hoznak mindazok a munkaadók, akik az 5. és 6. §-ban felsoroltak közé nem számíthatók, ide nem értve a háztartási munkaadókat (8. §.). (2) A közgyűlés és a kerületi választmányok tagjainak választása szempontjából a kereskedelmi munkaadók választó csoportja három választó alcsoportra : a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi választó alcsoportra, továbbá a szabadfoglalkozásúak választó alcsoportjára oszlik. A nagykereskedelmi választó alcsoportba tartoznak azok a kereskedelmi munkaadók, akik üzemükben rendszerint húsznál több munkavállalót foglalkoztatnak és akik nem tartoznak a szabadfoglalkozásúak választó alcsoportjába. A kiskereskedelmi választó alcsoportba tartoznak azok a kereskedelmi munkaadók, akik rendszerint húsz vagy ennél kevesebb számú munkavállalót foglalkoztatnak s akik nem tartoznak a szabadfoglalkozásúak választó alcsoportjába. A szabadfoglalkozásúak választó alcsoportjába tartoznak végül azok a kereskedelmi választó csoportba tartozó munkaadók, akik az 1884 : XVII. t.-c.-be iktatott ipartörvény, illetőleg az ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. törvénycikk vagy az 1875 : XXXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi törvény vagy az állami ilalmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. hatálya alá nem eső úgynevezett szabadfoglalkozást űznek (ügyvédek, orvosok stb.). (3) Az igazgatóság tagjainak választása szempontjából a kereskedelmi munkaadók választó csoportja választó alcsoportokra nem tagozódik. 8. §. A munkaadó érdekeltségen belül háztartási munkaadók azok, akik biztosításra kötelezett háztartási alkalmazottat (T. 5. §-a első bekezdésének 1. pontja) foglalkoztatnak. . 9. §. (1) A biztosításra kötelezettek érdekeltségén belül a munkások választó csoportjába tartoznak azok a biztosításra kötelezettek, akik nem tartoznak sem a T. 3. §-ának második bekezdésében, sem a T. 4. §-ában megjelölt munkavállalói csoportokba, ide nem értve a háztartási alkalmazottakat (T. 5. §-a első bekezdésének 1. pontja). A munkások választó csoportjába tartoznak továbbá a munkások érdekképviseleti egyesületeinek munkavállalói, mégha rájuk egyébként a T. 3. §-a második bekezdésének és a Tö. 4. §-ának rendelkezései is az irányadók. (2) A közgyűlés tagjainak választása szempontjából a munkások választó csoportja két választó alcsoportra : a munkások általános választó alcsoportjára és a munkások bányaipari választó alcsoportjára oszlik. A munkások általános választó alcsoportjába tartoznak azok a munkások, akik nem tartoznak a munkások bányaipari választó alcsoportjába, ebbe az utóbbiba pedig azok a munkások tartoznak, akik a bányatörvény hatálya alá eső üzemek munkavállalói; a munkások bányaipari alcsoportjába tartoznak a bányaipari munkások érdekképviseleti egyesületeinek munkavállalói is. (3) A kerületi választmányok tagjainak választása szempontjából a munkások választó csoportja választó alcsoportokra nem tagozódik. Az igazgatóság tagjainak választása szempontjából a munkások bányaipari választó alcsoportjának képviselői a bányatárspénztárakat képviselő, biztosításra kötelezett közgyűlési tagok csoportjával (T. 101. §-ának első bekezdése) együtt, egységes külön választó csoportot (bányaipari munkások választó csoportja) alkotnak (14. §). 10. §. A biztosításra kötelezettek érdekeltségén belül a tisztviselők választó csoportjába tartoznak azok a biztosításra kötelezettek, akik a T. 3. §-ának második bekezdésében és a Tö. 4. §-ában megjelölt munkavállalói csoportokba tartoznak, ide értve az Országos Társadalombiztosító Intézet tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas tisztviselőit és bijnokait, úgyszintén ezeknek nyugellátásban részesülő özvegyeit és végül az 1925 : XXXIV. t.-c. alapján nyugbérbiztosításra kötelezett, illetőleg nyugbérben részesülő tisztviselőket, művezetőket, kereskedősegédeket, altiszteket, (segédtiszteket), felvigyázókat és hasonló állásúakat és ezeknek nyugbérben részesülő özvegyeit (T. 3. §-ának negyedik bekezdése és 6. §-a első bekezdésének 2. és 3. pontja). Nem tartoznak a tisztviselők választó csoportjába a munkások érdekképviseleti egyesületeinek munkavállalói. 11. §. A biztosításra kötelezettek érdekeltségén belül a háztartási alkalmazottak választó csoportjába tartoznak azok a biztosításra kötelezettek, akiknek biztosítási kötelezettsége a T. 5. §-a első bekezdésének 1. pontján alapszik. 12. §. (1) Minden munkaadó és minden biztosításra kötelezett csak egy-egy választó csoportban, illetőleg választó alcsoportban foglalhat helyet. (2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés hatálya alól kivételnek a háztartási mukaadók, akiknek ez a minősége és a háztartási munkaadók csoportjában elfoglalt helye nem érinti a munkaadók többi csoportjainak vagy a biztosításra kötelezettek csoportjainak valamelyikéhez tartozásukat. (3) Jogi személy vagy kereskedelmi társaság (2. §. (2) bekezdése) a választó csoportokba, illetőleg alcsoportokba tartozás szempontjából egyetlen munkaadónak számít. Az állam, a törvényhatóságok és a községek elkülönült vagyonkezeléssel bíró üzemeit egyenként külön-külön munkaadóknak kell tekinteni. 13. §. (1) Az a munkaadó, aki több vállalatot, üzemet vagy foglalkozást folytat, a munkaadóknak abba a választó csoportjába, illetőleg választó alcsoportjába tartozik, amelyhez főfoglalkozása alapján számít. A munkaadó főfoglalkozása az a vállalata, üzeme vagy foglalkozása, amelyben a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja. (2) Az előbbi bekezdés rendelkezését a biztosításra kötelezettekre is megfelelően alkalmazni kell. 14 §• Az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága tagjainak és póttagjainak választása szempontjából (T. 101. §-ának első bekezdése) a különálló biztosító intézetek által az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésébe kiküldött tagoknak (T. 99. §-ának harmadik bekezdése és a jelen rendelet 17. §-a) választó csoportokba tartozására is a jelen rendelet 5—11. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók. III. Az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlése. 15. §. Az Intézet közgyűlése — a különálló biztosító intézetek által az Intézet közgyűlésébe kiküldött tagok és póttagok (T. 99. §-ának harmadik bekezdése és a jelen rendelet 17. §-a) leszámításával — 360 rendes és ugyanennyi póttagból áll, akik közül 180 tagot és ugyanennyi póttagot az Intézetnek a választói jog gyakorlására jogosult munkaadó tagjai, 180 tagot és ugyanennyi póttagot pedig az Intézetnek a választói jog gyakorlására jogosult biztosításra kötelezett tagjai, külön-külön saját kebelükből választanak, figyelemmel a T. 109. §-ában megállapított és a választhatóságot kizáró rendelkezésekre. Nem választhatók meg az Intézet közgyűlésének tagjaivá és póttagjaivá az Országos Társadalombiztosító Intézet tényleges szolgálatban álló alkalmazottai sem. 16. §. A közgyűlés tagjainak (póttagjainak) — ide nem értve a különálló biztosító intézetek által az Intézet közgyűlésébe kiküldött tagokat (póttagokat) — az egyes választó csoportok (alcsoportok) szerinti megoszlása a következő : Munkaadók: I. 1. gyári munkaadók nagyipari választó alcsoportja........................................77 2. gyári munkaadók középipari választó alcsoportja............................. 24 3. gyári munkaadók bányaipari választó alcsoportja.............................. 2 II. 4. kézműipari munkaadók általános választó alcsoportja ....................... 31 5. kézműipari munkaadók építőipari választó alcsoportja ....................... 12 III. 6. kereskedelmi munkaadók nagykereskedelmi választó alcsoportja. 6 7. kereskedelmi munkaadók kiskereskedelmi választó alcsoportja......... II 8. kereskedelmi munkaadók szabadfoglalkozású választó alcsoportja.. 8 IV. 9. háztartási munkaadók választó csoportja.............................................. 9 rendes tag és ugyanennyi póttag. Biztosításra kötelezettek: I. 1. munkások általános választó alcsoportja ...............................................153 2. munkások bányaipari választó alcsoportja .............................................. 2 II. 3. tisztviselők választó csoportja ... 16 III. 4. háztartási alkalmazottak választó csoportja.............................................. 9 rendes tag és ugyanennyi póttag. 17. §. (1) A T. 99. §-ának harmadik bekezdésében megjelölt különálló biztosító intézetek az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésébe annyi biztosításra kötelezett és annyi munkaadó rendes tagot küldenek ki, ahányszor ötezer olyan bányanyagbérbiztosításra vagy baleseti biztosításra kötelezett van tagjaik között, akinek e biztosítását az Országos Társadalombiztosító Intézet látja el ; ötezren aluli taglétszám, illetőleg töredéktaglétszám teljes ötezernek számít. E szempontból azt a tagot, aki az Országos Társadalombiztosító Intézetnél a most említett mindkét biztosítási ágban biztosításra kötelezett, csak egyszer szabad számítani, azt a tagot pedig, aki az Országos Társadalombiztosító Intézetnek a betegségi biztosítás vagy az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás szempontjából tagja, figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlési rendes tagok számával egyenlő számban póttagokat is ki kell küldeni. (2) Az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésébe kiküldendő tagokat és póttagokat a különálló biztosító intézet közgyűlésének azok a biztosításra kötelezett és munkaadó tagjai, akik a bányanyagbérbiztosítás vagy a baleseti biztosítás szempontjából az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai (T. 94. §-ának első és második bekezdése és Tö. 102. §-a) külön-külön saját kebelükből titkos szavazással választják. Azoknak a különálló betegségi biztosító intézeteknek munkaadó kiküldöttjeit, amelyeknek a munkaadót képviselő közgyűlési tagjait az intézetet fenntartó egyetlen munkaadó kinevezi, a választás mellőzésével a munkaadót képviselő közgyűlési tagok sorából szintén a munkaadó nevezi ki. 18. §. (1) A 17. §. értelmében az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésébe kiküldendő tagoknak és póttagoknak választása (kinevezése) általában az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésének működési tartamára (T. 99. §-ának utolsó bekezdése) szól. A választást (kinevezést) az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökének felhívása alapján olyan időben kell foganatosítani, hogy annak eredménye az Országos Társadalombiztosító Intézet keretében megejtendő általános választás eredményének megállapításával lehetőleg egyidejűen az Országos Társadalombiztosító Intézettel közölhető legyen. (2) Ha a különálló biztosító intézet közgyűlésének működési ideje véget ér, még mielőtt az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésének működési időtartama lejár, a különálló biztosító intézet kj közgyűlése legfeljebb az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlése működési időtartamának még hátra- 3