Budapesti Közlöny, 1929. október (63. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-01 / 223. szám

2 A lehetőségig egyenlő fizetési feltételek el­érhetése céljából a Fbt. 1­5. §-ának 6. pontja úgy rendelkezik, hogy a földek árának meg­állapítását szabályozó 3. §. első bekezdését a vagyonváltságföldekből juttatott ingatlanokra is alkalmazni kell. Elrendeli továbbá, hogy a föld árának törlesztése a vagyonváltságföldek­ből juttatott ingatlanoknál is 5% tőke és kamat­­törlesztéssel (annuitással) legfeljebb 52 éves lefizetésre megállapítandó törlesztő terv szerint történjék. A megváltott földekből juttatott ingatlanok ellenértékének megállapítását az 1929. évi 1300/M. E. és az 1929. évi 800/P. M. számú rendeletek szabályozzák. Abból a célból, hogy a vagyonváltságföldekből juttatott ingatlanok ellenértéke és a megállapított ellenérték kiegyen­lítésének módja az említett rendeletekben fog­lalt szabályokkal egyenlően rendeztessék, a Fbt. 16. §-ának 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi miniszter úrral és az igazságügyminiszter úrral egyetértve, a következőket rendelem : I. CÍM. "Az értékmegállapítás anyagi szabályai. 1­ §• (1) Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által a vagyonváltságföldekből földbirtokpoli­tikai célokra juttatott ingatlanok ellenértékét rendszerint a juttatott ingatlan kataszteri tiszta jövedelme alapján kell megállapítani. (2) Az ellenérték rendszerint a juttatott föld­részletre a kataszteri munkálatokban az 1921. évi szeptember hó 7.-i állapot szerint kimutatott kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengő. (3) A (2) bekezdésben foglalt általános sza­bály alól a kiszámítási alapra vonatkozólag a 2. §., a kiszámítási kulcsra vonatkozólag pedig a 3. §. állapít meg kivételeket. A 4. §. végül azokat az eseteket sorolja fel, amelyekben az ellenérték megállapítása a juttatott földek ka­taszteri tiszta jövedelmétől függetlenül történik. (1) Az 1. §. (2) bekezdésében foglalt általános szabály alól a Fbt. kiveszi azokat a mezőgaz­dasági földeket, amelyeknek kataszteri tiszta jö­vedelme alacsonyabb, vagy magasabb annál az összegnél, amely a föld értékének megállapí­tásánál méltányosan számbavehető. A legala­csonyabb és legmagasabb határokat a Fbt. más­ként állapítja meg a szántó, kert, rét és nádas mivelési ágba sorozott mezőgazdasági földekre és másként a legelő területek­re nézve. (2) Ha a juttatott vagyonváltság föld szántó, kert, rét vagy nádas mivelési ágú volt, akkor az értékmegállapításnál alapul szolgáló katasz­teri tiszta jövedelmet nem lehet holdankint 4 K-nál kisebb és 25 K-nál nagyobb összeggel számításba venni. Ezeknél a mezőgazdasági földeknél tehát a föld ára holdankint nem le­het kisebb 240 P-nél és nagyobb 1.500 P-nél. (3) Ha a juttatott vagyonváltságföld legelő mivelési ágba volt sorozva és a juttatás célja is az volt, hogy a juttatott vagyonváltság föld legelő céljára szolgáljon, akkor a föld árának megállapításánál alapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelmet holdanként nem lehet 2 ív­nál kisebb és 10 %-nál nagyobb összegben számításba venni. Ezeknél a mezőgazdasági földeknél tehát a megváltási ár holdankint nem lehet kisebb 120 P-nél és nagyobb 600 P-nél. (4) Ha a legelő céljára juttatott vagyonvált­ságföld az 1921. évi szeptember hó 7.-én nem volt a legelő mivelési ágba sorozva, továbbá ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az előbb említett időpontban legelő mivelési ágba sorozott ingatlant nem legelő céljára juttatott, végül, ha a földhöz jutott a legelő céljára jutta­tott földet a Fbt. életbelépése előtt már föld­művelés céljára használta, vagy beépítette, az ilyen föld árának megállapításakor nem a (3), hanem a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkal­mazni. 15) A (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkal­mazni akkor is, ha az Országos Földbirtok­­rendező Bíróság az előbb legelő mivelési ágba sorozott ingatlant nem legelő céljára juttatta ugyan, de a juttatás célja nem mezőgazdasági művelés vagy házhely kiosztás volt. Ilyenek a játszóterek, sporttelepek s hasonlók. 3. §. (1) Az 1. §. (2) bekezdésében a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengőben megállapított földárnál alacsonyabb és pedig a juttatott földrészletre a kataszteri munkálatokban az 1921. évi szeptember hó 7.-i állapot szerint kimutatott kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 45­0 föld­árat kell számítani az olyan földhözjutottal szemben, akinek az Országos Földbirtokren­dező Bíróság az 1920 : XXXVI. t.-c. 2. §-ának 1. pontja alapján juttatott házhelyet, vagy más földet (hadirokkantak, hadiözvegyek, vagy hadiárvák.) (2) Az (1) bekezdés szerint kiszámítandó földár alapjára nézve a 2. §. (2) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell, vagyis a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, vagy hadiárváknak juttatott vagyonváltságföld ára holdankint nem lehet kisebb 180 P-nél és nagyobb 1.125 P-nél. (3) Az 1920: XXXVI. t.-c. 2. §-ának 1. pontja alá és ennélfogva a jelen §. rendelkezé­sei alá esik a hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva javára történt az a juttatás, amelynek során — ha addig háza, házhelye vagy földje még nem volt — házhely gyanánt legfel­jebb 600 négyszögöl, mezőgazdasági föld gya­nánt legfeljebb 3 kát. hold területet kapott, vagy amely a már meglevő földbirtokát vagy ház­helyét eddig a mértékig kiegészítette. (4) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a földhözjutottakra is, akik igazolták, hogy a háborúban szerzett érdemeik elismeréséül arany vagy ezüst vitézségi érem­mel tüntettettek ki. Amennyiben a földhöz­­jutottnak ilyen kitüntetése már igazolva van és ezen az alapon az 1928. évre az 1926. évi 100/P. M. sz. rendelet 3. §. (3) bekezdésének rendelkezései szerint alacsonyabb haszonbérrel volt megróva, az ellenértéket az (1) és (2) be­kezdésben foglalt szabályok szerint kell kiszá­mítani. Igazoltnak kell tekinteni a kedve­­ményre való igényt, ha azt az Országos Föld­­­birtokrendező Bíróság által hiteleresített mű­szaki munkarész feltünteti, vagy azt az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata elismeri. Ha a kedvezményre való igény nincs igazolva, a kiszámítást az 1. és 2. §. rendelkezései szerint kell elvégezni, joga van azonban a földhözjutottnak a 13. §. szerint beadható fellebbezésben kellő igazolás (94.000/1921. F. M. számú rendelet 13. §. (1) bekezdése. Rendeletek Tára 1921. évf. 683. lap) mellett a kiszámítás helyesbítését kérni. 4­ §§ (1) ha az Országos Földbirtokrendező Biró­ság a vagyonváltságföldekből juttatott ingat­lan árát jogérvényes ítélettel összegszerűen meg­állapította, a földhözjutott nem az 1.—3. §. sze­rint kiszámítható, hanem az ítélettel megállapí­tott árat tartozik megfizetni. (2) Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 : X. t.-c. rendelkezései alá tartozó közös legelő céljára történt juttatások esetében a pénzügyminiszter a juttatott ingatlan ellenérté­két az érdekelt legelőbirtokosság kérelmére vagy fellebbezésére az 1. és 2. §-ban foglalt szabályoktól eltérően alacsonyabban is meg­állapíthatja. A pénzügyminiszternek ez a joga az elmúlt időkre járó haszonbérek megállapí­tására is kiterjed. Nem alkalmazható ez a ren­delkezés azokban az esetekben, amikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság a közlegelő céljára juttatott terület ellenértékét jogérvényes ítélettel megállapította. (100/1926. P. M. szám­ú rendelet 5. §. 2. pontja.) (3) A Vitézi Rend javára vitézi telkek alakí­­tása céljából juttatott földek ellenértékének megállapítását és az ellenőriek fizetésének módozatait külön rendelet fogja szabályozni. 5. §. (1) Ha a vagyonváltságba átvett földek kö­zött olyan földrészletek is voltak, amelyek az 1921. évi szeptember hó 7.-i kataszteri állapot szerint nem estek földadó alá, a földhözjutott az ilyen földrészletért is köteles, földárat fizetni. (2) A föld árának alapja az ilyen földnél is rendszerint a kataszteri tiszta jövedelem. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) tehát köteles gondoskodni arról, hogy — amennyi­ben eddig meg nem történt volna — a földadó alá eddig nem sorolt földrészlet a földadó kataszter valamelyik művelési ágának megfelelő osztályába besoroztassék. Az osztályba sorozás­nál azok szerint a szabályok szerint kell eljárni, amelyeket a földadóra vonatkozó törvényes ren­delkezések hivatalos összeállítása tárgyában kiadott 1927. évi 100/P. M. számú rendelet 13. §-a előír, figyelemmel lévén arra is, hogy az eddig földadó alá nem esett földrészlet kataszteri tiszta jövedelme arányban álljon a vele szomszédos mezőgazdasági mivelés alatt álló területekével. Ily értelemben kell meghatá­rozni annak a földrészletnek kataszteri tiszta jövedelmét is, amely a kiosztás előtt nem esett földadó alá és a kiosztás után sem lesz föld­adója, de azért gazdasági rendeltetéssel bír, például: úttest marad útnak, udvar vagy annak egy része lesz itt, vízlevezető árok ugyanannak megmarad. Természetes, hogy az olyan juttatott földrészletek, amelyek sem a juttatás előtt nem voltak, sem azután nem lesznek gazdaságilag mivelhetők s csak azért osztattak szét, mert gazdátlanul nem maradhattak, a felosztás után sem sorolhatók a földadókataszteri munkála­tokban nyilvántartott mivelési ágak egyik osz­tályába sem s igy külön értékelésnek nem tárgyai. Különösen áll ez akkor, ha már az Országos Földbirtokrendező Biróság határo­zata is a kataszteri tiszta jövedelem nélküli területeket, mint terméketleneket, kinek-kinek illetményen felül osztotta ki. 6. §. (1) Ha az államot az 1920 : XXXVI. t.-c. IV. fejezetének rendelkezései szerint megillető jog alapján házhelyek céljára megváltott ingatlan helyébe az Országos Földbirtokrendező Bíróság is­egváltást szenvedőnek a vagyonváltságföldr­ől adott ingatlant cserébe, az ilyen vagyon­­vátságföldért nem a megváltást szenvedő, hanem azok tartoznak a föld árát megfizetni, akik a cserébe adott vagyonváltság földdel kár­pótolt ingatlanból jutottak földhöz. (2) Minthogy azonban az államnak a vagyon­­váltság fejében átvett ingatlan értékéhez van joga, a megváltott földből ilyen módon házhely­hez jutottak azt az árat kötelesek az állam­­kincstárnak megfizetni, amely ár az állam­kincstárt a cserébe adott vagyonváltságföldért megillette volna. (3) Az egyes földhözjutottak által fizetendő összeg kiszámításánál a 18. §. (3), esetleg a 19. §. (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkal­mazni. Az ilyen esetekben előfordulható arány­talanságok kiegyenlítését a pénzügyminiszter esetről-esetre elrendelheti. BUDAPEST­ KÖZLÖNY 1929 október 1. 2. CÍM. Eljárási szabályok. 7­ §• (1) Annak a kiszámítása, hogy a vagyon­­váltság földből juttatott ingatlanért a földhöz­­jutott milyen árat köteles fizetni, a községi elöl­járóság (városi adóhivatal) feladata. (2) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) ezt a feladatát a vagyonváltságföld igénybe­vételét és a juttatást kimondó ítéletek és az ezek végrehajtásáról készült műszaki munkarészek (kiosztási földkönyv, kiosztási térkép) alapján végzi el. A kiszámításhoz szükséges adatok egy részét külön rendelkezésem szerint a vagyon­­váltságföldek haszonbérét eddig beszedő köze­gek fogják rendelkezésre bocsátani. 8. §. (1) A községi elöljáróságnak (városi adó­hivatalnak) az egyes földhözjutott által fize­tendő ár helyes kiszámítása céljából az egy-egy vagyonváltság fizetésére kötelezett birtokából igénybe vett és a juttatottak közt felosztott in­gatlanokat a maga egészében nem kell meg­vizsgálni és értékelni, hanem az egyes földhöz-

Next