Budapesti Közlöny, 1934. április (68. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
a követelések tekintetében lehet kielégítést keresni, illetőleg e járandóságokra végrehajtás, engedményezés, elzálogosítás útján vagy más módon jogokat szerezni, amely követeléseket végrehajtási foglalás, engedményezés vagy elzálogosítás alapján a járandóságokra a jelen rendelet életbelépése előtt vagy legkésőbb ettől számított három hónap alatt jegyeztek fel vagy amelyeket a hitelező a jelen rendelet életbelépésétől számított három hónap alatt, vagyis legkésőbb az 1934. évi június hó 30. napjáig bezáróan a Pénzintézeti Központnál szabályszerűen bejelent. A bejelentést a jelen rendelet I. mellékletének megfelelő bejelentéssel minden adósra külön egy példányban kell a Pénzintézeti Központhoz benyújtani. Ha ugyanazzal az adóssal szemben a hitelezőnek többrendbeli követelése vagy több hitelezőnek közös követelése van, a bejelentést egy beadványban lehet megtenni. A Pénzintézeti Központ a hozzá érkezett bejelentésekről jegyzéket és az adósok családnevének kezdőbetűi szerint betűrendes mutatót vezet. Ugyanarra az adósra vonatkozó összes bejelentéseket együttesen kell kezelni. A bejelentésekre vonatkozó iratokat az érdekeltek és igazolt képviselőik megtekinthetik. 3. §: A Pénzintézeti Központ a bejelentésről úgy a bejelentő hitelezőt, mint az adóst a jelen rendelet II. melléklete szerinti értesítés-minta felhasználásával ajánlott levélben értesíti. Ha a bejelentett követelés több hitelezőt illet, mindegyikük részére külön értesítést kell adni. A bejelentés a Pénzintézeti Központnál marad. Az értesítések bérmentesítési díjának megtérítése fejében minden bejelentéshez postai értékjegyekben annyi ajánlott levél postadíját kell csatolni, ahány értesítés kiadása az előző bekezdés szerint szükséges. Az értesítés csak annak igazolására szolgál, hogy a bejelentést a megszabott határidőn belül megtették , nem tanúsítja azonban sem a bejelentett követelés elismerését, sem a bejelentés szabályszerűségét és nem biztosítja a hitelező részére az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-a második bekezdésének 2. pontjában meghatározott azt a jogot, hogy követelését az adósnak hivatali járandóságaira érvényesíthesse. A jelen rendelet 2. §-ában megjelölt határidő után beadott bejelentést, valamint az olyan bejelentést, amelyben az értesítések kiadásához vagy postai küldéséhez szükséges postai értékjegyeket nem csatolták, a Pénzintézeti Központ a hitelezőnek — ha a követelést egy beadványban több hitelező jelentette be, az első helyen megnevezett hitelezőnek — visszaadja, ha pedig a bejelentés posta útján érkezett, azt hivatalos portaköteles levélben posta útján visszaküldi. A bejelentést kellő időben történtnek kell tekinteni, ha a hitelező postai feladóvevénnyel igazolja, hogy a beadványt a 2. §-ban megjelölt határidőben postára adta. A bejelentés költsége az adóst terheli. 4 §• A jelen rendelet alapján nyújtható kölcsönök feltételeire, mértékére, engedélyezésüknek és folyósításuknak módozataira, valamint a kölcsönök folyósításával kapcsolatos eljárásra az e tekintetben már fennálló szabályokat — nevezetesen az 1920. évi 3.794. P. M. számú és az 1920. évi 4.093. P. M. számú rendeletét (megjelent a Pénzügyi Közlöny 1920. évfolyamának 22. számában), továbbá az 1924. évi 88.505. számú rendeletet (megjelent a Pénzügyi Közlöny 1924. évi 24. számában, illetőleg a Rendeletek Tára 1924. évfolyamának 1.192. oldalán), végül a pénzügyminiszternek a Pénzintézeti Központhoz esetenkint intézett rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ettől a naptól kezdve azonban azt akkor is alkalmazni kell, ha az illetményt (járandóságot) még a hatálybalépése előtt foglalták le. Budapest, 1934. évi március hó 28. napján. Dr. Imrédy Béla s. k. m. kir. pénzügyminiszter. Budapesti Közlöny Melléklet a 400/1934. P. M. számú rendelethez. I. Bejelentés a Pénzintézeti Központhoz Budapest, VI., Dalszínház u. 1. sz. Az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-a második bekezdésének 2. pontjában foglalt rendelkezések alapján bejelentem, hogy (adós neve) ..................................................... (hivatali állása)................... (lakása és pontos lakcíme)............................. ellen összesen......................... . . . követelésem áll fenn : 1. A követelés keletkezésének időpontja . . év........................hó . . . nap; 2. a követelésnek a bejelentés időpontjában fennálló összege a) tőkében.................................P . . f, b) kamatban . . . . P . . P . . f, c) megítélt perköltségben . . . P . . f. 3. Miből keletkezett a követelés (kölcsön, vételár, kezesség stb.). 4. Ha a követelés kezességből keletkezett : a) az egyenes adós neve . , , , * .. . b) hivatali állása . . , . . , , . , . es lakása ..,,,«,,,«, Kelt 1934. évi . . . , . . hó . . napján. A hitelező neve (cége), olvasható aláírása, lakása és pontos lakcíme : S**j»!* **»!e**Sir,.«s* Melléklet a 400/1934. P. M. számú rendelethez. II. Értesítés: V.OKS- - lakos i , , i ■ hitelező . . . , 1934. évi . , , hó . . napján bejelentette, ..... hogy lakos ...... (állása) adós ellen......................... . . , s tőke és járulékai erejéig követelése . . . van. A követelés tüzetesebb megjelölése (jogalap szerint : pl. kölcsön, vételár, kezesség stb.) . . • **•*».«****»** »»»• A Pénzintézeti Központ figyelmezteti a feleket, hogy a jelen értesítés kiadása csak annak igazolására szolgál, hogy a bejelentés a törvényes határidőn belül megtörtént, de egymagában sem a bejelentett követelés elismerését, sem a bejelentés szabályszerűségét nem tanúsítja, sem pedig a bejelentő hitelező részére nem biztosítja az 1918 : XXII. t.-c. 8. §-a második bekezdésének 2. pontjában meghatározott azt a jogot, hogy a követelését az adósnak hivatali járandóságaira érvényesíthesse. Kelt Budapesten, 1934. évi . . . hó . . napján. A Pénzintézeti Központ aláírás. A ffl. kir. pénzügyminiszternek 53.387/1934. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1934. évi április havi árának megállapításáról. A vagyonváltságról szóló II. törvény, az 1921 : XLV. t.-c. I. fejezete értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát — a törvényben adott felhatalmazás alapján — a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg — 1934. évi április hónapra szóló érvénnyel, métermázsánként kilenc (9) pengő 60 fillérben állapítom meg. Budapest, 1934. évi március hó 30-án. A miniszter helyett : Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. 1934 április 1. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 17.233/1934. K. M. számú rendelete a jég üzletszerű termelése, gyűjtése, forgalombahozatala és használata tárgyában. Az 1922 : XII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény 58. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügyi és földmivelésügyi miniszterekkel egyetértően a következőket rendelem : Jéggyűjtőhelyek kijelölése. 1 §• (1) Természetes jeget ipari, kereskedelmi vállalat körében felhasználás vagy árusítás, továbbá községi jégverem megtöltése céljára csak olyan helyen szabad gyűjteni, amelyet a közegészségügyi hatóság véghatározattal kijelölt. A hatóság : a) a gyűjtőhelyeket általában évenként október hó folyamán jelöli ki egy-egy évre ; ezenfelül b) érdekelt felek kérelmére egyes gyűjtőhelyeket külön is kijelöl. (2) Az előző bekezdés a) pontja szerint történt kijelölést közhírré kell tenni. Ha a közegészségügyi hatóság az előző bekezdés a) vagy b) pontja alapján valamely gyűjtőhelyet egymásután három éven át kijelölt, a következő évben annak a helynek a kijelölése az előző bekezdés a) pontja szerint (érdekelt fél külön kérése nélkül) történik. (3) Természetes jég gyűjtőhelyének kijelölése a hatályban levő egyéb közigazgatási (például vízjogi) szabályok megtartása alól nem mentesít és a gyűjtőhely használatával kapcsolatban felmerülő magánjogi igények érvényesítését nem érinti. Műjégtermelés és jégraktározás bejelentése. 2. §. (1) Műjeget termelő vállalatok tulajdonosai kötelesek a jelen rendelet életbelépésétől számított hatvan napon belül, új vállalat létesítése esetén pedig a jég termelésének megkezdése előtt, nevüket (cégüket), telephelyüket, végül a jég termeléséhez szolgáló víz lelőhelyét, (a vizadó berendezést) az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak bejelenteni. (2) Aki műjeget vagy természetes jeget ipari, kereskedelmi vállalat körében felhasználás vagy árusítás céljából raktáron tart, köteles nevét (cégét), üzletének és a jég elhelyezésére szolgáló raktárának a helyét az elsőfokú közegészségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Olyan raktárt, amelyben rendszerint legfeljebb huszonöt méter mázsa jeget tartanak, nem kell bejelenteni. Vízvizsgálat elrendelése: 3. §• (1) Műjeget csak ivásra alkalmas vízből és pedig csak közhasználatú vízvezeték, artézi kút vagy más zárt rendszerű kút vizéből szabad termelni. (2) Ha műjeget nem közhasználatú vízvezeték vagy artézi kút vizéből, hanem más vízből állítanak elő, a közegészségügyi hatóság köteles a 2. §. (1) bekezdésében említett bejelentés megtörténtétől számított 15 napon belül a jég termeléséhez szolgáló viz lelőhelyét (a vizadó berendezést) megvizsgálni és a vizet megvizsgáltatni. A vizsgálatot minden következő év április havában meg kell ismételni. (3) Természetes jég gyűjtőhelyének kijelölése előtt a gyűjtőhelyet és annak vizét szintén meg kell vizsgálni. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett előzetes vízvizsgálat bakteriológiai és vegyi vizsgálatot jelent. (5) A közegészségügyi hatóság később is bármilyen vízből termelt (gyűjtött) jégre nézve, valamint bármilyen jég termeléséhez (képzéséhez) szolgáló vízre nézve bármikor bakteriológiai és vegyi vizsgálatot rendelhet el; ha pedig alapos gyanú merül fel, hogy jég vagy annak termeléséhez (képzéséhez) szolgáló víz fertőzött vagy egyébként egészségre ártalmas, az említett vizsgálatot köteles azonnal elrendelni."