Budapesti Közlöny, 1938. október (72. évfolyam, 219-243. szám)
1938-10-01 / 219. szám
1938 október 1. — 219. szám. Budapesti Közlöny Termelő ország. •Kereskedelmi származási ország. Rendeltetési ország. Keresk. rendeltetési Ország. Végleges rendeltetési ország. A vámterület szabad forgalmából külföldre kivitt áruknál, amelyeket az ügylet tárgytalanná válása folytán vagy más okból onnan változatlan állapotban a vámterületre visszaküldenek, ezt a különleges jelleget az áru megnevezésén kívül „belföldi térti áru“ szavakkal kell megjelölni. Olyan külföldről érkezett és a belföldi szabadforgalom számára vagy a vámkedvezményes behozatali forgalomban megvámolt áruknál pedig, amelyeket ugyancsak az említett körülmények következtében ismét külföldre szállítanak, az árunyilatkozaton a küldeménynek ezt a jellegét ,,külföldi térti áru“ szavakkal kell feltüntetni, meg kell továbbá jelölni a belföldi térti áruknál a kiküldés, a külföldi térti áruknál pedig a behozatal (megvámolás) időpontját is. 8. A termelő ország, továbbá a behozatalnál a kereskedelmi származási, a kivitelnél pedig a kereskedelmi rendeltetési, valamint a végleges rendeltetési (fogyasztó) ország. a) Termelő ország az az ország, ahol az áru, mint őstermény termett, vagy ahol azt mint az ipar, művészet vagy tudomány termékét előállították, vagy amelynek az áru feldolgozás vagy lényegesebb megmunkálás következtében termékévé vált. Arra nézve, hogy mely feldolgozás (megmunkálás) következtében válik az áru valamely más ország termékévé, általában azt kell irányadónak tekinteni, hogy az áru az illető ország területén végzett feldolgozás (megmunkálás) következtében a magyar vámtarifa más száma (és nem ugyanannak a tarifaszámnak másik alszáma) alá került-e vagy sem. Ha azonban a megmunkálás az áru állagát nem érinti, úgymint : az áru átcsomagolása, valamely felírás alkalmazása, tisztítása, osztályozása, stb. akkor az árut nem lehet azon ország termékének tekinteni, ahol az átcsomagolás, stb. történt. Ha a feldolgozás, vagy lényegesebb megmunkálás a magyar állam területéhez tartozó szabad területen, illetve vámkürzeten történt, az áru termelő származási országaként ezt a szabad területet, illetőleg vámkülzetet kell bevallani. b) Az áru kereskedelmi származási országát az alábbiak figyelembevételével kell megnevezni : Ha az áru közvetlenül annak az országnak a kereskedelméből kerül a vámterületre, ahol termelték, akkor a termelő származási ország egyúttal a kereskedelmi származási ország is. Ha ellenben az áru a termelő országból más ország vagy országok kereskedelmi közvetítésével kerül a vámterületre, ezek közül az az ország a kereskedelmi származási ország, ahonnan az átvevő az árut közvetlenül beszerezte. Ha valamely árufeldolgozás vagy lényegesebb megmunkálás folytán a magyar állam területéhez vagy más országhoz tartozó szabad terület, illetőleg vámkürzet termékévé vált s az átvevő az árut közvetlenül innen szerezte be, az áru kereskedelmi származási országaként is ezt a szabad területet, illetőleg vámkülzetet kell bevallani. Ha a bejelentésre kötelezett a magyar állam területéhez vagy más országhoz tartozó szabad területről, illetőleg vámkürzetről beszerzett olyan árura vonatkozólag, amely nem vált a szabad terület vagy vámkürzet termékévé, ha a tulajdonképeni kereskedelmi származási ország meg nem állapítható, kereskedelmi származási ország gyanánt ezt a szabad területet vagy vámkürzetet nevezheti meg. A nem kereskedelmi cikkeknél a kereskedelmi származási ország helyett azt az országot kell bevallani, ahonnan az árut eredetileg magyarországi rendeltetéssel elküldték. A belföldi téris (a vámterületre visszaküldött) áruknál a kereskedelmi származási ország helyett azt az országot kell bevallani, ahova az árut eredetileg kiküldték, vagyis azt az országot, amely a kivitel alkalmával rendeltetési országnak volt megjelölve. Behozatali előjegyzési eljárás mellett behozott áruknál a kereskedelmi származási ország helyett azt az országot kell bevallani, ahonnan az árut előjegyzésre behozták. A kiviteli előjegyzési eljárásban kivitt és visszahozott áruknál a kereskedelmi származás helyett azt az országot kell bevallani, ahol a kikészítés vagy javítás történt, a kiviteli előjegyzési forgalom egyéb eseteiben visszahozott áruknál pedig azt az országot, ahova az árut eredetileg kiküldték. c) A belföldi szabadforgalomból kivitt áruknál kereskedelmi rendeltetési ország az az ország, amelynek kereskedelmébe az áru átmegy. A végleges rendeltetési (fogyasztó) ország az az ország, ahol az áru fogyasztásra (felhasználásra) kerül. A rendeltetési ország bevallásánál nem feltétlenül a szállítási okmányon (fuvarlevél, stb.) megjelölt rendeltetési hely az irányadó. Ha ugyanis az árut a szállítási okmányon megjelölt rendeltetési helyről új szállítási okmánnyal végleges rendeltetéssel más országba tovább szállítják, ezt az utóbbi országot kell mint rendeltetési országot bevallani. Bizonytalan rendeltetésű, bizományi raktárba szállított árunál, amelynek végleges rendeltetési országát a tulajdonképeni küldő még nem ismeri, rendeltetési országként nem szabad a leadó állomásnak megfelelő országot beírni, hanem ebbe a rovatba „bizonytalan“ szót kell bejegyezni. A tulajdonképeni küldő a végleges rendeltetési országot a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal felhívására utólag megnevezni tartozik. A kiviteli előjegyzési forgalomban, mint rendeltetési országot, azt az országot kell bevallani, ahova az árut előjegyzés mellett (kikészítés, javítás, bizonytalan eladás, ideiglenes használat, kiállítás, stb. céljából) kiküldték. A kikészítésből, javításból, ideiglenes használatból, kiállításból, stb. kivitt áruknál rendeltetési országként azt az országot kell bevallani, amelynek kereskedelmébe, illetőleg gazdasági forgalmába az áru átmegy. A külföldi térti (ismét külföldre küldött) áruknál, valamint a nem kereskedelmi cikkeknél (ajándék, használt üres zsák, hordó megtöltésre, stb.), rendeltetési ország az az ország, amely az áru végleges rendeltetésének megfelel. 9. Az áru mennyisége. A mennyiséget a vámárubevallással megegyezően abban a mennyiségi egységben kell bejegyezni, amelynek alapján a vámkezelés történik. A testsúlyt, a tiszta-, vagy önsúlyt kilogrammokban kell feltüntetni. Ha a vámkezelés más mennyiségi egységben (pl. darab, pár, stb.) történik, az áru mennyiségét az árunyilatkozat „egyéb egységben” rovatába kell bejegyezni, egyúttal meg kell jelölni azt is, hogy a vámkezelés milyen mennyiségi egységben történt. A szállítási okmányon szereplő teltsúlyt az összmennyiség rovatában akkor is fel kell tüntetni, ha az árut tiszta súly vagy egyéb egység alapján vámkezelték. Az élő állatok közü a szarvasmarhát, sertést, lovat, öszvért, szamarat, juhot, kecskét és kutyát darabszám szerint kell bevallani. A kivitelnél azonkívül, ha mérlegelés történt, a darabszámon kívül a mérlegelési tárca (elszámolójegy) alapján a súly is megadandó. Súly és darabszám szerint a következő árukat kell bevallani: súly alapján megvámolt élő baromfit, vadat, egyéb élő állatokat, amennyiben azokat általában darabszám szerint szokás számbavenni, darabszám alapján megvámolt lámpákat, fegyvereket , súly alapján megvámolt gépeket, villamos ív- és izzólámpákat, teljes kerékpárokat, motorkerékpárokat, mindennemű teljes közúti, vízi, vasúti vagy légi járóműveket, zongorát, pianinót, harmóniumot és orgonát. A folyóméterekben megvámolt csónakoknál a folyómétereken kívül a darabszámot is fel kell tüntetni. Az érték vám alá eső áruknál úgy a teli súly, mint a tisztasúly bejegyzendő. 10. Az áru értéke. Az értékrovarba a küldemény számlaértékét pengőben és amennyiben a vétel vagy eladás külföldi valutában történt, külföldi valutában is be kell jegyezni. A számlaérték az az érték, amelyet a vevő az eladónak fizet. Az árut terhelő behozatali vámot, fogyasztási és forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni. Az értékrovatban megfelelően jelezni kell, hogy a számlázott összeg (a szállítási és egyéb költségek felszámítása) a magyar országhatárig, vagy más állomásig (átrakodóhely, rendeltetési állomás, szabad kikötő) értendő-e ? (Pl. ab Szob, ab Budapest, ab Regensburg, ab London, ab Hamburg, stb.) Ha azonban az értékben a behozatalnál a magyar behozatali vám, a kivitelnél pedig a rendeltetési ország beviteli vámja is bennfoglaltatik, akkor ezt a körülményt megfelelő szavakkal (franco vámmal) meg kell jelölni. Ha egy szállítási okmánnyal érkezett küldeményt több részletben vámolnak meg, a számlaértéket a mennyiség arányában kell felosztani. Ha az árunyilatkozaton többféle áru szerepel, a számlaértéket minden egyes árura vonatkozólag külön kell bejegyezni. A behozatali áruk számlaértékét az árunyilatkozat beszolgáltatása alkalmával a tulajdonképeni átvevő köteles bevallani. Ha a vámkezelésnél helyette más jár el, ez a bejegyzést csak akkor eszközölheti, ha az eredeti számla, vagy pedig az áru számla értékéről a tulajdonképent átvevő írásbeli nyilatkozata rendelkezésére áll. A kiviteli áruk számlaértékét a kiviteli árunyilatkozat kiállítása alkalmával felelősség mellett a tulajdonképeni küldő köteles beírni. Az áru számlaértékét nem kell bevallani az átviteli áruknál. A bizományba érkezett vagy bizományba küldött áruknál az átvevő bizományos, illetőleg a tulajdonképeni küldő tartozik az áruk értékét a termelési vagy nagykereskedelmi ár alapján e pont második bekezdésének figyelembevételével megállapítani és azt a számlaértékrovatba ezen körülménynek jelzése mellett (nagykeresk. ár) bejegyezni. A kikészítésből és javításból érkezett vagy kivitt áruknak értékéhez a hozzáadott új anyagok értékét és a kikészítési vagy javítási költséget hozzá kell adni. 11. Az áru vámtarifaszáma és vámtétele, a vámkezelésre vonatkozó könyvelési adatok. 3 MV mennyiségi egység. Számlaérték.