Budapesti Közlöny, 1940. április (74. évfolyam, 72-96. szám)
1940-04-02 / 72. szám
kiváló eredményei elismeréséül az Ezüst Toldi Miklós Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1940. évi március hó 23. napján. Horthy s. k. Dr. Hómon Bálint s. k. A magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére dr. Holota János volt országgyűlési képviselőt miniszteri tanácsossá kinevezem. Kelt Budapesten, 1940. évi március hó 28. napján. Horthy s. k. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.*) A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Zaymus Vince nyugalmazott magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőnek a közszolgálatban kifejtett értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1940. évi március hó 23. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 100.848/ 1940. IV. A. számú rendeletével a Gerje és Perje Vizszabályozó és Ármentesítő Társulat önkormányzatát 1940. évi március hó 23.-ától számított további 2 (kettő) év tartamára, vagyis 1942. évi március hó 23.-áig terjedő időre felfüggesztette és dr. Rónay László nyugminiszteri tanácsost saját kérelmére a miniszteri biztosi megbízatása alól, eddigi sikeres működésének és buzgón teljesített szolgálatainak teljes elismerése és köszönete mellett felmentvén, a társulati ügyek igazgatására miniszteri biztosul az említett időre dr. Tarnay Kálmán ny. földmivelésügyi miniszteri tanácsost küldötte ki. A magyar királyi külügyminiszter 1940. évi április hó 1.-én dr. Erődi-Harrach Vilmost miniszteri segédfogalmazóvá kinevezte. A m. kir. minisztérium 2.310/1940. M. E. számú rendelete a biztosító magánvállalatok életbiztosítási dijtartalékának fedezetéül szolgáló értékpapírok értékelése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1923 : VIII. t.-c. 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1 §• (1) Az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül megjelölt értékpapírokat legfeljebb a) a számadási év utolsó napjának árfolyam-, illetve forgalmi értékén vagy pedig b) az évi átlagos árfolyam-, illetve forgalmi értéken lehet a mérlegbe felvenni. (2) A budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett értékpapírok évvégi árfolyamán a számadási évben utoljára jegyzett és a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyző lapjában közzétett zárópénzárfolyamot kell érteni. (3) A budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett értékpaírok évi átlagos árfolyamának megállapításánál a számadási év minden hónapjának utolsó tőzsdenapján jegyzett és a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyző lapjában közzétett zárópénzárfolyamot kell alapul venni. Ha valamely egyébként hivatalosan jegyzett értékpapírt e napok valamelyikén nem jegyeztek volna, úgy ahelyett az előzőleg legutoljára jegyzett zárópénzárfolyamot kell számításba venni. (4) Az olyan értékpapírok forgalmi értékéről, amelyekben a számadási évben zárópénzárfolyamok nem jegyeztettek, valamint a tőzs d) Leírási hiba folytán szükségessé vált helyesbített közlés. Budapesti Közlönv TOGO apriTfe — 72. »rätiv dén hivatalosan nem jegyzett értékpapírok évvégi és az előző (3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával megállapítandó évi átlagos forgalmi értékéről a Pénzintézeti Központtól kell véleményt kérni. 2 §• (1) A tőzsdén jegyzett értékpapírokat az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül legfeljebb az évi átlagos árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett értékpapírokat pedig legfeljebb évi átlagos forgalmi értéken lehet megjelölni. Ha azonban a mérlegbe felvett érték az évi átlagos árfolyam-, illetve forgalmi értéknél kisebb, az értékpapírok az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül legfeljebb a mérlegbe felvett értéken jelölhetők meg. Ha pedig a számadási év évvégi árfolyam-, illetve forgalmi értéke kisebb az előző évvégi árfolyam-, illetve forgalmi értéknél, vagy a számadási évben beszerzett értékpapírok esetében a beszerzési értéknél, de viszont nagyobb az átlagos árfolyam-, illetve forgalmi értéknél, akkor az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül az átlagos árfolyamnál, illetve forgalmi értéknél nagyobb érték, de legfeljebb a mérlegbe felvett érték is megjelölhető. (2) Ha az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül megjelölt értékpapíroknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított értéke nagyobb, mint tiszta hozadékuknak az életbiztosítási díjtartalék kiszámításánál alkalmazott kamatlábbal megállapított tőkeértéke, azokat legfeljebb ez utóbbi értékben lehet az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül megjelölni. 3. §. Az 5.620/1933. M. E. Számú rendelet 4. §. (2) bekezdésének 6. pontja hatályát veszti. 4. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba ; rendelkezései már az 1939. üzleti év zárószámadásaira alkalmazást nyernek. Budapest, 1930. évi március hó 30.-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott m. kir. belügyminiszter. Az említett építményeket a foglalás alól akkor is fel kell oldani, ha az árverést már megtartották ; ilyen esetben az árverési vételárnak az építményre eső részét az árverési vevőnek vissza kell fizetni. Nincs helye a foglalás alól való feloldásnak akkor, ha az árverési vételárat már felosztották vagy ha az építményt az árverési vevő már lebontotta és elvitte. 3. §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest, 1940. évi április hó 1.-én. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 2.330/1940. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken végrehajtott földbirtokrendezéssel kapcsolatos egyes végrehajtási kérdések szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1938 : XXXIV. t.-c. 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A visszacsatolt felvidéki területeken ingóságokra vezetett végrehajtási eljárás során, ha a végrehajtató az ingatlan gazdasági célját szolgáló építménynek (például magtárnak, fészernek, dohánypajtának, kukoricagórénak) mint ingóságnak összeírását kéri, a bírósági kiküldött köteles az összeírás előtt megállapítani, hogy az építmény nem olyan ingatlanon áll-e, amely a 2.550/1939. M. E. számú rendelet értelmében az államra szállt. Ha a kiküldött megállapítja, hogy az építmény olyan ingatlanon áll, amely a 2.550/1939. M. E számú rendelet értelmében az államra szállt, az építmény összeírását mellőznie kell. 2 §• Ha az 1. §-ban említett építményt a jelen rendelet hatálybalépése előtt foglalták le mint ingóságot, az építményt a foglalás alól fel kell oldani. A bíróság a feloldást a kincstár képviselőjének, az ingatlan kezelésére kirendelt gondnoknak vagy más megbízottnak, a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetnek, a községi elöljáróságnak vagy más érdekeltnek a kérelmére, ha pedig az 1. §-ban meghatározott tényállás más után int Látomására, kérelem nélkül hivatalból rendeli el .4 m. kir. belügyminiszter a Bedeg és Vidéke Hidegvérű Lótenyésztő Egyesület (azelőtt Bedeg és Magyarkeszi Hidegvérű Lótenyésztők Egyesülete) (Tolna vármegye) módosított alapszabályait 132.700/1940. B. M. VII. a. szánt alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Diósgyőri Postagalambtenyésztők Sport Egyesülete (Borsod vármegye) alapszabályait 136.020/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Bocskay Postagalamb Sport Egyesület Hódmezővásárhely alapszabályait 136.021/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Kecskemét és Vidéke Postagalamb Sport Egyesület alapszabályait 136.022/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. .A magyar királyi belügyminiszter a „Karancs“ Postagalamb Sport Egyesület Salgótarján (Nógrád vármegye) alapszabályait 136.023/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Sólyom Postagalamb Sportegyesület Hatvan (Heves vármegye) alapszabályait 136.024/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a „Mecsek“ Postagalamb Sport Egyesület Pécs alapszabályait 136.025/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. .A magyar királyi belügyminiszter a „Jó szerencsét“ Postagalamb Sport Egyesület Tatabánya (Esztergom vármegye) alapszabályait 136.026/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. .A magyar királyi belügyminiszter a Dunántúli Postagalamb Sportegylet Tóváros (Komárom vármegye)* alapszabályait 136.027/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter az Orosháza Postagalamb Sport Egyesület (Békés vármegye) alapszabályait 136.028/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a Rákosvidéki Postagalamb Sport Egyesület, mint a Hungária Postagalambtenyésztőik Országos Szövetségének tagja — Rákosszentmihály (Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye) alapszabályait 136.029/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az Eugene Lenhoff : „Thousand and one nazilies“ ; Andreas Matthiae : „Siebenbürgen“ ; Heinz Scheibenpflug : „Donau und Donauraum“ . G. H. Roberts : a„Dr. Eduard Benes“ című könyvektől a postai szállítás jogát megvonta. (213.726/1940. IV. 4. szám.)