Budapesti Közlöny, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)
1940-12-29 / 295. szám
1940 december 29.295. szám. Budapesti Közlöny A bélyegblokkok bárhová szóló postai küldemények bérmentesítésére 1941. évi január hó 5.-től március hó 31.-ig felár nélkül számított értékük (52 f) erejéig használhatók fel. A bélyegblokkból kivágott bélyegek, illetőleg a megcsonkított bélyegblokkok bérmentesítésre nem használhatók fel. Az ezekkel bérmentesített postai küldeményeket a postahivatalok megfelelő felvilágosítással a feladóknak adják vissza, ha pedig ez nem volna lehetséges portázzák meg. A blokkokat csak „A Magyar Művészetért“ kiállítás színhelyén (XIV. Hősök tere, Műcsarnok) 1941. évi január hó 5—12.-ig működő alkalmi postahivatal árusítja a kiállítás belépőjegye szelvényének átadása és 19 04 f lefizetése ellenében. Egy belépőjegy szelvényre az alkalmi postahivatal csak egy darab bélyegblokkot szolgáltathat ki. Budapest, 1940. évi december hó 21.-én. A miniszter helyett : Dr. Kuzmich Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. A m. kir. pénzügyminiszter 18.500/1940. számú rendelete a biztositó egyesületek által fizetendő felügyeleti dij nagyságának mgállapitása tárgyában. A 4.070/1940. M. E. számú rendelet (a továbbiakban R.) 37. §-ának (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. § (1) A R. 1. §-a alá eső biztosító egyesületek által a R. 37. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj a valósággal befolyt járulékbevétel 2°/6-a. (2) A felügyeleti díjat a 102.009. számú „P. M. : Biztosító egyesületek állami felügyelete, bevételi számla, Budapest“ elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára kell fizetni. 2 §• (1) A felügyeleti díj alapjául szolgáló járulékbevételként számításba kell venni az egyesületi tagoktól bármely elnevezés alatt bevett minden szolgáltatást, amely az alapszabályok értelmében a tagok, illetve hozzátartozóik részére járó biztosítási, szolgáltatásoknak, valamint az ezeket lehetővé tevő egyesületi ügyvitel költségeinek fedezésére szolgál. (2) A B. 2. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezett csoportos balesetbiztosítási szerződés esetében nem számítható a felügyeleti díj alapjául szolgáló járulékbevételnek az a biztosítási díj, amelyet a biztosító egyesület a biztosító vállalatnak kiszolgáltatás végett tagjaitól beszed. 3. §. A felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége tekintetében nem lehet biztosító egyesületnek minősíteni azt az egyesületet, amelyet a m. kir. minisztérium a B. 40. §-ának rendelkezései alól ugyanazon szakasz (3) bekezdése alapján kivett, 4 § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi december hó 27.-én. Dr. Reményi-Schneller Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 171.379/1940. X. a. számú rendelete a vámtarifa 306. számához tartozó magyarázatok érvényének meghosszabbítása tárgyában. Az 1924: XXI. t.-c.-hez mellékelt vámtarifához kiadott magyarázatokban a 306. t. sz.hoz fűzött megjegyzések 2. pontja (1) bekezdésének 3. alpontját módosító és a Budapesti Közlöny 1939. évi január hó 1.-i 1. számában ki- , hirdetett 168.695/1938. XII. számú pénzügyminiszteri rendeletnek a 177.440/1939. XII. számú pénzügyminiszteri rendelettel egyizben már meghosszabbított érvényét a m. kir. iparügyi miniszter úrral egyetértőleg visszavonásig, de legkésőbb 1941. évi december hó 31 .-ig bezárólag meghosszabbítom. Budapest, 1940. évi december hó 27.-én. A miniszter helyett : Dr. Csizik Béla s. k. államtitkár . A m. kir. pénzügyminiszternek 178.838/1940. VII. számú rendelete az 1941. év első negyedében használandó gépjáróműi adójegyek tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak, m. kir. adóhivatalnak (adófelügyelőségnek) a m. kir. központi vámigazgatóságnak és valamennyi m. kir. pénzügyőri szakasznak. A. Az 1941. év első negyedében használandó magyar szövegű gépjárómű adójegyek műszaki leírása : Az 1941. év első negyedében használandó és a 76000/1933. VII. számú m. kir. pénzügyminiszteri rendelet 6. §-ában körülírt gépjárómű adójegyek valamennyi fajtájának első alnyomata szürke, második alnyomata és a szöveg színe zöld. A félkör alakú felírás „GÉPJÁRÓMŰ ADÓJEGY“. A különböző időtartamúra érvényes gépjárómű adójegyek megkülönböztető jelzései a következők : 1. Az 1941. évre érvényes évi gépjárómű adójegy jelzése „1941.“ zöld színben és egy diszitményes rajzból összeállított kör piros színben nyomva. 2. Az 1941. év első évnegyedére érvényes negyedévi gépjárómű adójegy jelzése: „41. JAN.—MARC.“ zöld színben és két csúcsával érintkező diszitményes rajzból összeállított körcikk piros színben nyomva. 3. A havi gépjárómű adójegyek közül: a) az 1941. év január havára érvényes gépjárómű adójegy jelzése „1941. JAN.“ zöld színben és egy diszitményes rajzból összeállított „1“ számjegy piros szinben nyomva ; b) az 1941. év február havára érvényes gépjárómű adójegy jelzése : „1941. FEBR.“ zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított ..2“ számjegy piros szinben nyomva ; c) az 1941. év március havára érvényes gépjárómű adójegy jelzése : „1941. MARC.“ zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított „3“ számjegy piros szinben nyomva. B. Az 1941. év első negyedében használandó magyar—ruszin szövegű gépjárómű adójegyek műszaki leírása : Az 1941. év első negyedében használandó és a 76.000/1933. VII. a. számú m. kir. pénzügyminiszteri rendelet 6. §-ában körülírt gépjárómű adójegyek valamennyi fajtájának első alnyomata szürke, második alnyomata és a szöveg szine zöld. A kör alakú felírás „GIÍPJÁRÓMŰ ADÓJEGY.“ — „nOflATHblR GHJ1ETB jJJIfl CAM0X0M“ A különböző időtartamra érvényes gépjárómű adójegyek megkülönböztető jelzései a következők : 1. az 1941. évre érvényes gépjárómű adójegy jelzése : „1941.“ zöld sziliben és egy diszítményes rajzból összeállított kör piros szinben nyomva. 2. Az 1941. év első évnegyedére érvényes negyedévi gépjárómű adójegy jelzése : „41. JAN.—MARC. 41.“ zöld szinben és két csúcsa- HHB.—MAPT- val érintkező diszitményes rajzból összeállított körcikk piros szinben nyomva. 3. A havi gépjárómű adójegyek közül: a) az 1941. év január havára érvényes gépjárómű adójegy jelzése: „1941. JAN. 1941.“ MHB. zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított „1“ számjegy piros szikben nyomva ; b) az 1941. év február havára érvényes gépjárómű adójegy jelzése : „1941. FEBR. 1941.“ M f EBP. zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított „2“ számjegy piros szinben nyomva ; c) az 1941. év március havára érvényes gépjárómű adójegy jelzése : „1941. MÁRC, 1941.“ MAPTK zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított „3“ számjegy piros szinben nyomva. Budapest, 1940. évi december hó 24.-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter a Baranya vármegyébe kebelezett Magyarszentiván és Vásárosszentgál községek egyesítését elrendelte. Az egyesitett község jellege kisközség, végleges neve: „Királyegyháza“. (21.166/1940. III. b. szám.) A magyar királyi belügyminiszter a Büdszentmihályi Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Szabolcs vármegye) alapszabályait 140.648/1940. B. M. VII a szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Tiszagyulaházai Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Borsod vármegye) alapszabályait 141.150/1940. B. M. ATI. a. szám alatt látamozta. A m. kir. pénzügyminiszter a 4.800/1936. M. E. számi rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közzéteszi, hogy a 6.800/1940. M. E. számi rendelet 7. §-a alapján 18.165/1940. V. szám alatt kelt határozatával jóváhagyta, hogy a Sun angol biztosító intézet romániai vezérképviselősége a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken fennálló teljes kárbiztosítási üzletállományát a 4.800/1936. M. E. számú rendelet 4. §-ában meghatározott joghatállyal a Sun angol biztosító intézet magyarországi vezérképviselőségére 1940. október l.-jei határnappal átruházza. Ennek folytán a hivatkozott rendeletszakaszok értelmében az átruházó vállalatnak az átruházott biztosítási szerződésekből eredő összes jogai és kötelezettségei az átvevő vállalatra szállnak át és az átruházó vállalatnak az átruházott biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségei megszűnnek. Bp. 2.250/1940. szám. Hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a 4.050/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében megállapítja, hogy az életbiztosítási díjtartalék elhelyezésére jogszabálynál fogva alkalmas, külföldi pénzértékre szóló, aranyzáradékkal el nem látott belföldikibocsátású értékpapírok utoljára lejárt szelvényeinek átlagos beváltási árfolyamai 1941. évi január hó 1. napjától (ezt a napot is beleértve) 1941. évi január hó 14. napjáig bezárólag terjedő érvénnyel a következők : 100 $ 1 £ 100 Sv. fr. 100 Fr. fr. 100 Hfl. = 344.10 pengő. = 13.53 pengő. = 79.70 pengő. = 7.20 pengő.= 180.075 pengő. Budapest, 1940. évi december hó 29.-én. Magyar Nemzeti Bank. 73.600/1940. I. M. VI. szám. Pályázat letartóztató intézeti őri állásokra. A Magyar Szent Koronához visszacsapott keleti és erdélyi országrészen kivüleső területen fekvő letartóztató intézeteknél (azaz kit ország )