Budapesti Közlöny, 1943. augusztus (77. évfolyam, 171-195. szám)

1943-08-01 / 171. szám

Budapesti Közlöny A m­. kir. belügyminiszter 75.100/1943. B. M. számú rendelete Budapest székesfőváros szabályrendeleteiben (díjszabásaiban) megállapí­tott önkormányzati közszolgáltatások legmagasbb mértékének meg­határozása tárgyában. A vármegyék, a városok, valamint a nagy- és kisközségek háztartását érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 3.620/1943. M. E. számú rendelet 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Budapest székesfőváros szabályrendeleteiben (díjszabásaiban) megállapított és az alábbiakban felsorolt önkormányzati közszolgáltatások mértékének újabb megállapítását a m. kir. pénzü­gyminiszterrel —, továbbá a hatás­körüket érintő vonatkozásban a m. kir. kereskedelem- és közlekedés­­ügyi —, valamint a m. kir. földmivelésügyi miniszterekkel egyetértőleg elrendelem. A szóban levő közszolgálatatásoknak azt a legmagasabb mértékét, melyen belül a közszolgáltatás összegének megállapításához külön kormányhatósági engedélyre, illetve felsőbb hatósági jóváhagyásra nincs szükség, a következőkben állapítom meg : I. Városi vám, Budapest székesfőváros vámvonalán belül eső területére érkező vidéki (nem helybeli) fogatok, továbbá a tengelyen szállított cikkek és szabadon hajtott marha után a szárazvámoknál fizetendő vámdíjak. Gabonaneműek: árpa, búza, kétszeres, köles, rozs, tengeri, tönköly, zab, bük­köny és nyers rizs ; homok, kavics, köve­­zési terméskő ; tatarozás­ vagy fej­kő ; tör­melékkő ; építési kő (durván faragott homokkő); kocka- vagy járdakő ; kútkő ; agyag és föld (nyers, építési és gazdasági célokra, az őrölt agyag és egyéb ipari célokra szolgáló földneműek­ kivételével); kőpor ; mészkő ; tőzeg; karbonkornál fiatalabb korú szenek, szénporok ég brikettjeik, valamint a karbonkornál fiatalabb korú szenekből termelt koksz, kokszpor ég brikettjeik (550/1938. kgv.— 80.274/1939—VI.); tégla: kőfaragó-, mű- és malomkőnek való nyerskövek faragat­lan állapotban ; fekete kőszén ; jég ; vas (nyers)........................................................ Talp- vagy szálfa; síntalp; nyers csont; ácsolt fa (facölöp, faoszlop és minden­nemű fagerenda) ..................................... f­edélcserép ; mész (égetett, oltatlan, oltott és vízálló) ; kohókoksz (238/1925. kgy.) ; üvegtörmelék ; vas (ócska); kátrány­­papírlemez ; faszén ; ércek ; burgonya, répa, répaszelet és répaszörpalj ; föld;­szurok (aszfalt); ásványkátrány (ásvány­olaj-nyersanyag) ; kőszénkátrány ; kréta (közönséges) ; só (közönséges); glauber­­só ; vizü­veg (kovaolaj, kovasavas nátron és kovasavas káli) szilárd és folyós álla­potban ; színföldek (közönségesek) vagy festőföldek ; kőszénkátrányolaj ; bécsi­mész .......................................... fűrészáruk és műfaneműek, u. m. : deszka (a padolatparkéta készítésére szolgáló, fé­lig előkészített állapotban érkező tölgyfa­­deszkácskák kivételével), dongafa, szer­szám­fa, fasodrony, kátránnyal itatott burkolati fakockák, keréktalp, léc, puha­­fapalló, szőlőkaró, tönkfa , fatörzsök és zsindely ; enyvbőr (hustás) ; hamu, korom, salak, szaruhulladékok; trágyaanyag, trágyasó és egyéb külön meg nem nevezett ipari melléktermékek; faabroncs és abroncsfa; csempék (Klinkersteine) és egyéb tűz- és vízhatlan téglák ; magnezit; chamottekő és chamotteliszt; cementkő, cement és cementtégla; keramit; kő­faragó- és műkövek (durván faragva vagy fűrészelve, márványból, gránitból és egyéb kőanyagokból, szintúgy durván faragott mindennemű kőékítmény építési célokra és szegélykövek járdafektetésre), pala- és kehlheimi táblák ; cserzőanyagok, u. m. : cserzőkéreg, gubacs (suska), mirobalana, tölgycitrom és valencai gyanta (kolofo­­nium); földien (Federweiss); földpát­ , földviasz ; fősz (gips); habkő ; hamuzsír ; lila (grafit); fenyőkátrány, kátrányvíz ; őrlött agyag és egyéb ipari célokra szolgáló agyag- és földneműek ; szintúgy klórmagnézium, salétrom (nyers), sziksó és timsó; szurok, tölgyfakivonat; kékolaj, zöldolaji nafta mn­a Acél és vas (félgyártmányú) rudakban : abroncsvas, idomvas, laposvas (200 m/m­­nél nem szélesebb), marokvas, pántvas, sinvas, (Millbars),gömbölyű és szegletvas, rácsvas ; gyapothulladék ; maláta ; olaj­pogácsa ; repce ;rongyok ; hüvelyes vete­­mények ■ bab, borsó, lencse és csillagfürt ; pohánka és tatárka ; takarmányfélék : here, korpa, lucerna, kukoricadara, (zúzott tengeri), mohar, somkóró, szalma, szecska, széna és egyéb szálas takarmányfélék ; borkő ; fémek, fémkeverékek ; klórmész ; szőlőtörköly ; kenyér ; savanyított ká­­poszta és répa ; vasgerendák ; ncé­- és vassínek ; sörös palackok (használt álla­potban) ; zsákok (új és használt); juta-, zsák- és borítékvászon (lazán csomagol­va) ,­ gyékény, seprők ........................... Háncs és káka ; nád és csádé ; magvak ; baba, kendermag, lenmag s egyéb olajos vetemények ; makk ; fémforrasztók ; kén (darabokban és rudakban); főzelékek, zöldségfélék és egyéb konyhakertészeti termékek (külön meg nem nevezettek) ; rizs , szilva (aszalt); göngyök és minden, nemű rakedények (használt és új állapot, lán) .......................................................... Fák és vesszők (élők)............................... Növényi fonóanyagok, u. m.: gyapot, juta, kender, len, kóp (csepü); fagyapot ; bá­lákba csomagoltan érkező műgyapot (30/1940. kgy.—67.081/1941—VI.); bá­ lákba csomagoltan érkező műgyapju (30/ 1940. kgy.—67.081/1941—VI.) ; fémek (mint félgyártmányok) ; állatok leölve (a baromfi és vad kivételével); tojás ; belek ; gyapjú, lószőr, sörte s egyéb állati fonó­­anyagok ; borseprő, lúg ; mai anátron ; savak (kénsó- és salétromsav); szalonna ; benzin és mindennemű olajok (növény­ek ásványeredetűek, kivéve a finom illó­olajokat) ; baromfi (házi szárnyasok) ; malomtermékek : árpakása, dara, liszt és köleskása ; élesztő ; cukor ; disznózsír ; háj ; vaj ; fémkeverék (mint félgyárt­mány) ; vas és acélpléh és egyéb lemezek nemtelen fémekből; kocsikenőcs ; enyv ; csiriz ; szögek, csavarok, láncok, sodrony, vastengelyek, vaskerekek, vasedény, kapa, lapát, ásók, gereblyék, lakatok, zárak, pántok, kaszák, sarlók, ekerészek, bográcsok, balták, vakarók, vasvillák, sulyok, kályhák és kályharészek, reszelők és mindennemű nyers vasöntvények , vas- és ólomcsövek, ólomzárak és egyéb kö­zönséges öntvények nemtelen fémekből, a serét és töltény kivételével................ Tengerifa (Prin d’Afrique); lóheremag, lucernamag és muharmag, baltaéin és egyéb takarmánymagvak ; gyümölcs- és virágmagvak ; gyökerek és füvek (friss és szárított, sem törve, sem apróra vágva); festőfa, festőgyökér és festőfa; moh ; tapló ; hús (friss) ; padolatfa (félig elő­készített, vágott vagy fűrészelt állapot, lán); állati termékek, u. m.: bőrök és prémek (nyers, ideértve a vadállatok bőreit is), karmok, szarvak. szaruszele­tek ; bot- és szárfa ; kénlap, kéngyertya és kénvirág ; terpentin (közönséges vas­tag) és terpentinolaj ; vasgálic ; vaspac ; zsiradékok, u. ra.; faggyú, csontzsír és elain, halzsír ; vad és vadhús ; gyümölcs (friss); közönséges szeszesitalok : bor, bormust és ürmös hordókban, továbbá pálinka és gyümölcspálinka ; szőlőcefre, sajtóseprő ; szörp (keményítőszörp is) ; kávé és kévépótlószerek; köszörű- és dörzskő ; kőfaragóáruk (kőfaragó és mű­kövek csiszolva vagy pallérozva) ; faáruk (közönséges); faékítmények, szitakéreg, faszeg, fegyveragyfa, valamint külföldi műfaneműek (nyers vagy durván előkészí­tett állapotban) ; bútor (használt, köl­tözködés­ holmi, lom) ; fa- és szalmapúp ; fedéllemez; ragasz; pipaszárak ; fa­­hasízék ; üveg és üvegáruk (közönséges) Virágok és egyéb dísznövények (élők) ; palatáblakeretek; mindennemű m­ár­­ványtábla, malom- és sírkövek, továbbá építési célokra szolgáló mindennemű kő-­­ékitmény csiszolva vagy pallérozva; agyagpipák, kova * Minden egyes kocsi után I/a ■1 TI/'ft II/b Tárgy méter­mázsáig egy méter­­mázsán túl 10-ig ! 10—20 ' 20—80 méter- i méter­­mázsáig imázsáig 1 80 méter­mázsán felül terjedő rakomány mellett fizetendő városi vám­pengőkben 110 1-70 1-30 l'SO 2-80 2-30 3-60 2-80 4-40 1-301 1-801 2-30 2-80 ;­50 2-80 3-60 4-40 5-60 IV/b IV/c 6s I4/ II/c III/b III/c IV/a Tárgy Minden egyes kocsi után Csontszén KT méter­mázsáig méter- 1 10-20 mázsán túl io­ igimázsátg _____1 20—SO méter* mázsáig 80 méter­mázsán felül terjedt rakomány mellett fizetendő városi vám­pengőkben o*_ 3-50; 4-40 5*50 9*— 1-30! 2-20 2-801 3-50 420 I 3-40 4-40; 5-60] 6-60 4-40­­*80 7*­— 1­11­— 1.801 3.20’ 4.7ol 6.20] 7.80 2.80; 5.­7.401 9.801 12.40 2-80­ 6*30! 9*30 12-30,20- 1943 augusztus 1. — 171. szám

Next