Budapesti Közlöny, 1943. november (77. évfolyam, 247-270. szám)
1943-11-07 / 251. szám
1943 november 7. — 251. szám. Budapesti Közlöny c) amely a felmondásit vagy általában a bérlet megszűnését ettől a szabályrendelettől eltérően szabályozza ; d) amely a bérleménynek külön kikötött állapotban való átadására vonatkozik ; e) amely szerint a bérlő a kereskedés vagy ipar folytatására vagy raktározás céljára bérelt helyiségben lakni jogosult ; h) amely a bérlőt az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részének albérletbe adására jogosítja (é. §. (4) bekezdés) ; g) amely szerint a bérlő a Miás céljára bérelt helyiség egy részét sem adhatja albérletbe (6. §. 6. bekezdés) ; h) amely a bérlőit a 27. §. (3) és (6) bekezdésének korlátai közt a felvonó használatáért, továbbá a központi fűtésért, melegvízszolgáltatásért, porszívó használatáért és üvegbiztosításért külön díj fizetésére kötelezi* (16. §. (2) bekezdés). 3. §• Bérlet. A jelen szabályrendelet szempontjából bérlet oly szerződéssel létesül, amellyel a bérbeadó az 1. §. (1) bekezdése alá eső egy vagy több bérlemény használatának a bérlő és a háznépe részére való átengedésére, a bérlő pedig meghatározott pénzbeli vagy más ellenérték — bér — fizetésére kötelezi magát. 4. §• Az éves bérlet és a havi bérlet. (1) Ha a felek megállapodásából más nem következik, az egy szoba, konyha és egyéb mellékhelyiségekből álló lakásbérletet és albérletet havi bérletnek, egyéb bérletet évi bérletnek kell minősíteni. (2) A bérlet éves vagy havi jellegét magában véve nem érinti az, hogy a bért milyen időszakokban fizetik. Házhaszonbérlet: (i) Aki szerződés alapján a háztulajdonostól vagy a bérbeadásra jogosult más személytől több bérleményt magában foglaló házat vagy háznak több bérleményből álló részét ellenérték fejében abból a célból veszi át, hogy bérbeadás útján hasznosítsa, azt házhaszonbérlőnek, a másik felet pedig, aki a bérbeadás jogát átruházta, házhaszonbérbeadónak kell tekinteni. Az ily szerződés csak akkor érvényes, ha írásba foglalták és ha a házhaszonbérletért járó egész ellenértéket bérleményenként tünteti fel. (2) A házhaszonbérbeadó köteles az ily szerződést a megkötésétől számított 15 napon belül két példányban a polgármesternél letenni. (3) A polgármseter az ily szerződésekről nyilvántartó jegyzéket vezet. A nyilvántartó jegyzéket és az annak alapjául szolgáló szerződéseket bárki megtekintheti és azokról hiteles másolatot vehet. (4) Házhaszonbérleti szerződést csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt feltételek mellett és a háztulajdonos vagy a házhaszonbérbeadásra jogosult más személy hozzájárulásával szabad átruházni. Átruházás esetében az egyes bérleményeknek az alapszerződésben kikötött ellenértékét nem szabad emelni. Az ezekkel a rendelkezésekkel ellenkező megállapodás semmis. (5) A házhaszonbérleti jogot alhaszonbérbe adni nem szabad. Az ily tárgyú szerződés semmis.(6) Ha a házhaszonbérlet tárgyában kötött szerződés bármely okból érvénytelen, a házhaszonbérlő részéről az egyes bérleményekre vonatkozóan kötött bérleti szerződést úgy kell tekinteni, mintha azt a házhaszonbérlő a házhaszonbérbeadó meghatalmazottjaként kötötte volna. (7) Ha az (1) bekezdés értelmiéiben érvényesen kötött kázhaszonbérleti szerződés bármely okból megszűnik, a házhaszonbérlő és a bérlő között fennálló bérleti jogviszonyban a házhaszonbérlő helyébe a Mzhaszonbérbeadó lép. 6. §. Az albérlet. (1) Albérlet oly szerződéssel létesül, amelylyel a bérlő a bérlemény (1. §. (1) bekezdése) vagy egy része használatának az albérlő és háznépe részére való átengedésére, az albérlő pedig meghatározott, pénzbeli vagy más ellenérték — albér — fizetésére kötelezi magát. (2) Arra a jogviszonyra, amely a bérbeadó (háztulajdonos, házihaszonbérlő) saját lakása egy részének vagy attól különálló, de közvetlen rendelkezése alá tartozó bútorozott szobánakbérbeadásából keletkezik, ennek a szabályrendeletnek az albérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései irányadók. (3) Az albérbeadáshoz — az ennek a §-nak (5) bekezdésében, valamint a 43. §. (6) bekezdésében emitett esetek kivételével — a bérbeadó hozzájárulása szükséges. (4) Az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részének albérletbeadásához a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. (5) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja a kizáróan lakás céljára bérelt helyiség egy részét ugyancsak lakás céljára, ha a bérbeadó az ellenkezőt a bérleti szerződés megkötésekor írásban nem kötötte ki. (6) Az (6) bekezdésben foglalt rendelkezéssel ellenkező megállapodás semmis. (7) A bérlemény használatára vonatkozó kötelezettségek tekintetében a bérbeadó irányában nem az albérlő, hanem a bérlő felelős. (8) Ha az albérlő oly cselekményt vagy mulaszást követ el, amely miatt a bérbeadó a bérlőnek, amennyiben azt ő követte volna el, felmondhatna, amiatt a bérbeadó a bérlőnek csak akkor mondhat fel, ha a bérlő a bérbeadónak a kifogásolt magatartás tudomásulvételétől számított 8 nap alatt l írásban kifejezett kívánságára az albérletet e szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelő legrövidebb idő alatt meg nem szünteti. Az albérlet megszüntetése nem érinti a bérlő esetleges kártérítési felelősségét. (9) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatályos jognyilatkozatai és jogi cselekményei (felmondás stb.) az albérlőre is kihatnak, amenynyiban természetüknél fogva nem kizáróan a bérlőre vonatkoznak. (10) A bérbeadónak az albérletet is érintő jognyilatkozatairól és jogi csekményeiről a bérlő az albérlőt azonnal írásban értesíteni köteles. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, az albérlet emiatt érhető kárért felelős. (11) Jogosulatlan albérbeadás esetében a bérbeadó az albérlő beköltözését megakadályozhatja, ha pedig az albérlő már beköltözött, a bérbeadó az albérlő kiköltözését követelheti s ha az albérlő 3 napon belül nem költözik ki, a bérbeadó a bérletet rendkívülii felmondással megszüntetheti és a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. (12) Az albérletbe adott helyiség további albérleti beadásaihoz minden esetben a bérbeadó és a bérlő előzetes hozzájárulása szükséges. (13) A bérlő ágyra járót csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával tarthat. (14) Amennyiben a szabályrendeletből más nem következik, bérlő alatt az albérlőt, bérlet alatt pedig az albérletet is érteni kell. 7. §. A foglaló: (1) A bérleti szerződés érvényességéhez foglaló adása nem szükséges. (2) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, a bérleti szerződés csak akkor jön létre, ha a bérlő a foglalót az ennek átadására megállapított határidőn belül, ily határidő hiányában pedig a foglaló adására vonatkozó megállapodást követő köznap déli 12 órájáig a bérbeadónak átadja. (3) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, de annak összegét nem állapították meg, a foglaló éves bérlet esetében a negyedévi bérnek, havi bérlet esetében pedig a havi bérnek egyötöde. (4) A foglalót ellenkező megállapodás hiányában bánatpénznek tekinteni nem lehet; ennélfogva sem a bérlő azzal, hogy az adott foglalót odaveszni hagyja, sem a bérbeadó azzal, hogy a kapott foglót egyszeresen vagy többszörösen visszatéríti, a szerződéstől nem szabadul. 8. §. .4 házirend. 3 (1) A bérbeadó részéről a ház belső rendjét egyoldalúan szabályozni kívánó előírásokban — a házi rendben — foglalt oly kikötés, amely szerint a bérbeadót a bérlőnek a házirendbe ütköző cselekménye vagy mulasztása miatt a rendestől eltérő felmondás illeti meg, semmis. (2) A házirendnek ezzel a szablyrendelettel ellenkező rendelkezései, mégha azokat a bérlő irásban elfogadta is, semmisek. 9 §• A házastársak jogállása a bérleti jogviszonyban. (1) A házastársak közös lakásának bérlőjéül a férjet kell tekinteni, kivéve, ha a szerződés kifejezett rendelkezése szerint mind a két házastárs bérlő, vagy ha a szerződést a feleség egyedül a maga nevében kötötte meg. (2) A házasstánsok lakásuk közös használatának tartamára a bérlő kötelezettségei tekintetében egyetemlegesen felelősek, akkor is, ha a közös lakásnak csak egyik házastárs a bérlője. (3) Ha az a házastárs, aki az (1) bekezdés értelmében a bérlő, a lakásból elköltözött, a lakásban maradt házastárs jogosult a bérleti jogviszonyba bérlőként belépni. Ez a jog a lakásban maradt házastársat csak abban az esetben illeti meg, ha a szándékát házastársa elköltözésének napjától számított 16 nap alatt a bérbeadóval írásban közli. Ha a lakásban maradt házastársi belépési jogát nem gyakorolja, a bérbeadó mind a határozott, mint a határozatlan tartamú bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti. (4) Egyetemlegesen felelőseik a lakbérért és járulékaiért a 43. §. 3. bekezdésében felsorolt hozzátartozóik, akik a bérleményt a bérlővel együtt közösen használják és amennyiben a kiskorú családtagok önálló keresettel bírnak, úgy a lakbérért ezek is egyetemlegesen felelősek. 10. §.• Bérbeadótársak és bérlőtársak. (1) A bérbeadótársaikra és a bérlőtársakra nézve a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesek. A jognyilatkozatokat és jogi cselekményeket bármelyik bérbeadótárs vagy bérlőtárs joghatályosan megteheti. Bármelyikük részéről külön tett vagy bármelyikükhöz külön intézett jognyilatkozat vagy bármelyikük jogi cselekménye mindegyikkel szemben hatályos. (2) Ha a bérbeadótársak vagy a bérlőtársak bérleti szerződés kötésére maguk közül egyet kijelöltek, vagy más közös meghatalmazottat (házkezelőt, házgondnokot) rendeltek ki, a bérleti szerződés kötésének jogát csak ez gyakorolhatja. Ha a közös meghatalmazott kijelölését vagy kirendelését a bérleti jogviszonyban álló féllel írásban közölték, a bérleti jogviszonyból eredő jogokat a meghatalmazás visszavonásának írásbeli közléséig kizáróan a kijelölt illetőleg a kirendelt személyt gyakorolhatja, a jognyilatkozatokat és jogi cselekményeket csak ő teheti meg, a jognyilatkozatokat csak őhozá lehet intézni. Bérbeadótársak közös meghatalmazottat közös megegyezéssel vagy illetőségeik nagysága szerint számított többségi határozattal jelölhetnek, vagy rendelhetnek ki. (3) Az 56. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés minden közös meghatalmazottra irányadó. 11. §• Az írásbeli közlés módja és hatálya. (1) Amennyiben a szabályrendelet értelmében írásbeli közlés (felhívás, értesítés, felmondás, hozzájárulás, stb.) szükséges, azt akkor kell hatályosnak tekinteni, ha a közleményt magának a félnek vagy meghatalmazottjának a következő módozatok mellett kézbesítik .