Budapesti Közlöny, 1944. január (78. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-04 / 1. szám
2 ’ a. 8. Ha a hároméves kort betöltött lóra az IO.COO/1036. F. M. számú rendelet 1. §-ában megkívánt marhalevél kiállítását megelőzően már állítottak ki marhalevelet, a hivatkozott rendelet alapján kiállított marhalevélért a különdíjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a régi marhalevél kiállításának idejében a ló kétévesnél már idősebb volt, továbbá, ha a régi marhalevelet 1943. évi július hó 1. napján, vagy azt követő időben állították ki és az új marhalevélbe tulajdonosként azt vezetik be, aki a régi marhalevél első oldalán az első rovatban az állat tulajdonosaként szerepel. (2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés az öszvérre kiállított marhalevélre is vonatkozik azzal az eltéréssel, hogy a különdíjat abban az esetben sem kell fizetni, ha az öszvér a régi marhalevél kiállítása idejében kétévesnél fiatalabb volt. (3) Ha a ló a régi marhalevél kiállítása idejében kétévesnél fiatalabb volt, az 50.000/1939. F. M. számú rendelet 1. §-a alapján kiállítandó marhalevél kiállításáért csak 5 P-t kell megfizetni, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megkívánt egyéb feltételek fennforognak. (4) Az 50.000/1939. F. M. számú rendelet 1. §-a alapján kiállított marhalevélre a jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében biztosított díjmentesség esetében, a marhalevélre a marhalevélkezelő a következő szövegű feljegyzést vezeti reá : „A ............../1943. B. M. számú rendelet 3. §-a alapján díjmentes. Az alapmarhalevélre tett feljegyzés szerint a különdíjat .................. község (város) marhalevélkezelője ............évi ...................hó ... .n beszedte. Kelt..............194... évi.................hó ...... marhalevélkezelő " Ha a (3) bekezdés szerint járó díjkedvezmény esete áll fenn, a marhalevélre a következő szövegű feljegyzést kell reávezetni : ............., azaz....................... pengő külön díj befizetését elismerem" Az alapmarhalevélre vezetett feljegyzés szerint ........... különdíjat .......... község (város) marhalevélkezelője ...........évi................hó .... . beszedett. Kelt 194... évi..............hó ..... .................................... marhalevélkezelő.1 4 8- A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi december hó 22.-én. A miniszter helyett : • dr. Horváth Béla s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 256.000/1943. B. M. számú rendelete az 1914—18. évi hadikölcsönkárosultak támogatása tárgyában kiadott 240.000/1943. 1. M. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Az 1914—1918. évi hadikölcsönök rendezéséről szóló 1942 : IX. t.-c. 10. §-ának negyedik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §• A 240.000/1943. B. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) Támogatásra utaltnak kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek bármely forrásból származó összjövedelme az évi 2.400-t meg nem haladja. Ez a jövedelmi határ a közös háztartásban élő, vagy eltartott gyermek után személyenként évi 600 P-vel, a közös háztartásban élő, vagy eltartott házastára, illetőleg egyéb tartásra köteles hozzátartozó után pedig ajssi^enkád évi 1.200 E-yd növekszik.*4__„ 2- 5-A 240.000/1943. B. M. szármu rendelet 4. §-ának (lj bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(1) A támogatás összege, — a (2) bekezdésben említett kivételtől eltekintve — ha a segélyezés alapjául szolgáló címletek névértéke összesen legalább 1.000 K, de 1.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 20 P, ha 1.500 K-nál több, de 2.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 25 P, ha 2.000 K-nál több, de 2.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 30 P, ha 2.500 K-nál több, de 3.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 35 P, ha 3.000 K-nál több, de 3.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 40 P, ha 3.500 K-nál több, de 4.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 50 P, ha 4.000 K-nál több, de 4.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 60 P, ha 4.500 K-nál több, de 5.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 75 P, ha 5.000 K-nál több, de 7.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 90 P, ha 7.500 K-nál több, de 10.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 110 P, ha 10.000 Iv-nál több, de 12.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 150 P, ha 12.500 K-nál több, de 15.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 185 P, ha 15.000 K-nál több, de 20.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 225 P, ha 20.000 K-nál több, de 25.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 260 P, ha 25.000 K-nál több, de 30.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 300 P, ha 30.000 K-nál több, de 40.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 335 P, ha 40.000 K-nál több, de 50.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 375 P, ha 50.000 K-nál több, de 65.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 410 P, ha 65.000 K-nál több, de ‘80.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 450 P, ha 80 000 ** több, de. 160.000 K t meg n ' ha 100.000/' több, újf 120.000 K-t meg nem bál in. If .... m évi 510 P, ha 120.000 K-nál több, de 150.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 560 P, ha löO.DOI)Tnal több, de 180.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 600 P, ha 180.000 K-nál több, de 210.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 635 P, ha 210.000 K-nál több, de 240.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 675 P, ha 240.000 K-nál több, de 280.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 710 P, ha 280.000 K-nál több, de 320.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 750 P, ha 320.000 K-nál több, de 360.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 785 P, ha 360.000 K-nál több, de 400.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 825 P, ha 400.000 K-nál több, de 450.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 900 P, ha 450.000 K-nál több, de 500.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 1.000 P, ha 500.000 K-nál több, legfeljebb évi 1.100 P. 3. §. Ez a rendelet 1944. évi január bó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 240.000/1943. B. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint a 4. §-ának (l) bekezdése hatályát veszti. Budapest, 1943. évi december hó 31.-én. A miniszter helyett: dr. Kádár Levente s. k. államtitkár. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 179.000/1943. F. M. számú rendelete a sertéspestis elleni kötelező védőoltásnak egyes törvényhatóságokban való elrendelése tárgyában. Az állategészségügyről szóló 1928 : XIX. t.-c. 1. §-a és 39 §-a első bekezdésének 8 pontja alapján a következőket rendelem. 1. 9- (1) Abaúj-Tolna, Bars-Hont, Békés, Bereg, Beszterce-Naszód, Bihar, Borsod, Csanád-Arad- Torontál k. e. e., Csík, Csongrád, Esztergom, Fejér, Gömör-Kishont, Hajdú, Heves, Jász* Nagykun-Szolnok, Kolozs, Maros-Torda, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka, Udvarhely, Ugocsa, Ung, Veszprém és Zemplén vármegyéknek községeiben (megyéd városaiban), valamint Budapest-székesfővárosban, végül Debrecen, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Szeged,Székesfehérvár és Ungvár törvényhatósági jogú városokban, amennyiben azokban a sertéspestist hatóságilag megállapították, mindaddig, amíg a betegséget megszűntté nem nyilvánították, a sertéspestis ellen szimultán módon be kell oltani azokat a sertéseket, amelyek a sertéspestises fertőzésre gyanúsak, valamint azokat, amelyek a járási (városi) m. kir. állatorvos véleménye szerint a közeljövőben előreláthatóan fertőződni fognak. (2) Az (1) bekezdés értelmében oltás alá eső sertések védőoltását a járási (városi) m. kir. állatorvos javaslatára az elsőfokú állategészségügy rendőri hatóság rendeli el. Nem kell az oltást elrendelni, ha a járási (városi) m. kir. állatorvos megítélése szerint nagyobb számú sertés megbetegedésétől nem kell tartani. 2. §. Abban a községben (városban), amely ragadós száj- és körömfájással, vagy fertőző sertésbénulással fertőzött, a betegségek megszűntté nyilvánításáig a védőoltás elrendelését el kell halasztani, illetőleg az elrendelt védőoltás végrehajtását fel kell függeszteni. 3. §. Az 1. §. alapján elrendelt kötelező védőoltást mellőzni kell : a) sertéspestis ellen a választás utáni korban szimultán módon oltott sertéseknél, ha a sertésnek birtokosa a védőoltás megtörténtét állatmi bizonyít. Cínny igazolja b) sertéspestis ellen a választás utáni*korban szimultán módon oltott kocák kéthetes koron aluli malacainál, ha a koca védőoltásának megtörténtét a birtokosa állatorvosi bizonyítványnyal igazolja f el a sertéspestisben beteg sertéseknél; d) a nem sertéspestisben, hanem valamely más betegségben szenvedő, vagy ilyen betegségre gyanús sertéseknél, valamint az azokkal egy udvarban tartott sertéseknél, ha az oltóállatorvos megítélése szerint a betegség olyan természetű, hogy az oltás előreláthatólag elhullásokat okozhat. 4 §• Az 1. §. alapján elrendelt kötelező védőoltás alól az elsőfokú állategészségügy rendőri hatóság a birtokos kérelmére felmentést adhat az értékesítésre kész hízott sertésekre vonatkozóan, ha velük ugyanazon udvarban oltásra köteles más sertések nincsenek vagy vannak ugyan, de oly módon különíthetők el, hogy a hízott sertések fertőzésétől tartani nem kell. 5. §. A hatósági rendeletre védőoltásban részesített sertések forgalmának korlátozása tekintetében a 100.000/1932. F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára, 1933. évfolyam, 8. oldal) 149. §-a (6) bekezdésének 5—11. pontjaiban és a 18.796/1938. F. M. számú rendeletben (Rendeletek Tára, 1938. évfolyam, 1.161. oldal) foglalt rendelkezések irányadók. 6. §. (1) Az a birtokos, akinek sertését hatósági rendelet alapján oltották, köteles oltott sertésének az oltást követő huszonegy napon belül történt bármily természetű megbetegedését vagy betegségre gyanús állapotát, vagy elhullását a helyi állategészségügyi hatóságnak azonnal bejelenteni. (2) A védőoltás következtében elhullott sertésekért az 1928 : XIX. t.-c. 39. §-a első bekezdésének 8. pontja, illetve 76. §-a és 79. gánai Budapesti Közlöny 1944 január 1. — 1. szám. --------------------------------------------------------------