Budapesti Nap, 2003. október (2. évfolyam, 241-253. szám)
2003-10-18 / 243. szám
, 2003. október 18., szombat Budapest kultúra A BUDAPESTI MŰVÉSZVILÁG HÍREI Megnyílt A Radisson Béke Hotelben tegnap este nyílt meg Schächter Kárpáti István fotókiállítása Fotó-Génem címmel. Az elsőkiállításos fotós képein ép és romos, régi és új falak, falrészletek jelennek meg. Az alkotásokat október 31-ig tekinthetik és vásárolhatják meg az érdeklődők. (BN) Díj - Csörsz Rumen István, a Musica Historica Együttes vezetője veheti át az idén a Magyar Régizenei Társaság által alapított Tinódi-lant kitüntetést. Az európai szellemiségű zenei díjat a napokban Óbudán tartott ülésén ítélte oda a kuratórium, immáron ötödik alkalommal. A Tinódi Lantos Sebestyén hangszerére emlékeztető kobozt október 20- án a Balassi Bálint Intézet színháztermében adják át a 29 éves zenésznek. (Index) Hol a Broadway? Hova lett a Terézvárosra régen oly jellemző kulturális atmoszféra? Erre az izgalmas kérdésre keresi a választ a Broadway Egyesület ma délután egy kulturális kerekasztal-beszélgetés keretében. A fél egykor kezdődő eszmecserén részt vesz többek között Körmendy Ferenc, a fővárosi kulturális bizottság elnöke, Bäcker Iván újságíró, Megyeri László, a Thália Színház igazgatója, és Nagy Bernadett, az írók Boltjának képviselője. A fórum a már több éve köztudatban lévő Broadway-koncepcióról szól, illetve annak tényleges megvalósíthatóságáról. A beszélgetést - ha az időjárás engedi - mozgásszínházi előadás követi délután két órától Present of Present - Városi angyalok címmel, amely témájában erősen reflektál a beszélgetésre. A Buena Vistában tartott összejövetel nyilvános és ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. (BN) ■ A Budapesti Nap mára ajánlja A magyar festészet napja Október 18., szombat 11.00 Performance a Lukács-szobornál - Pantomim, zene, „a festészet lángjának” meggyújtása, Lukács-staféta indítása. Helyszín: Lukács fürdő (II., Frankel Leó u.) 11.00 Programok az ELTE-TTK előtt Helyszín: XI., Pázmány P. sétány 1/C, Infopark. Térzene, óriásbábok, gyermekrajzverseny, művészeti eszközök bemutatója, óriáskép festése, eső esetén az épületben 12.30 Ünnepélyes megnyitó. Megnyitóbeszédet mond dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes és Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere. Vers. Zene: Váci Városi Fúvószenekar 13.00 Összegzés című kiállítás az ELTE TTKC épületének aulájában és belső tereiben. A kiállítást megnyitja: dr. Feledy Balázs 13.30 Gitárzenekar koncertje, papírmerítés, Magyar Posta festészeti sorozat első napi bélyegzése, kötélhúzás művészek és egyetemisták között. Művészek egész alakos gyorsportrékat készítenek. Gyermekfestők kollázs- és festészeti bemutatója, a foglalkozást vezeti Vincze Angéla 14.00 Középiskolák élőkép-bemutatója Vezető: Szalay József 14.30 A Muzsikás együttes koncertje 14.15 Koszorúzás a Csontváry-domborműnél Helyszín: XI. ker., Bartók B. út 34. 15.00 Koszorúzás a Kelenhegyi úti művészháznál, Rippl-Rónai, Czóbel és más, a kerületben élt művészek emléktáblájánál Helyszín: XI., Kelenhegyi út 12-14. 15.30 Koszorúzás Egry József szobránál Helyszín: XI., Egry J. utca 16.00 Friss szemmel - Kiállításmegnyitó a koncertteremben a múlt esztendőben végzett festőhallgatók képeiből Helyszín: A38-as hajó, XI., Petőfi híd budai hídfő 16.30 Színvallók- Kiállításmegnyitó meghívott festőművészek munkáiból A kiállítást rendezi: Bráda Tibor festőművész 21.00 A Vienna Art Orchestra dzsesszkoncertje 17.30 Bolmányi Ferenc-emlékkiállítás - Portréfilm vetítése a mesterről Helyszín: Karinthy Szalon (XI., Karinthy Frigyes út 22.) 18.30 A DunapArt Művészeti Társaság kiállítása. Megnyitja: Balázs Árpád Liszt-díjas zeneszerző, érdemes művész. Helyszín: Gellért Hotel, teaszalon (XI., Gellért tér) 1915 Gellért Hotel, gobelinterem Doyenek II. - Kortárs mesterek kiállítása Megnyitja: dr. Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész 19.45 Életműdíj-átadás A díjat Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adja át 21.00 Dzsesszkoncert a Gellértben Október 19., vasárnap 11.00 Szimpózium Zseni a művészetben címmel Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria C épület (I„ Dísz tér 17.) 13.00 A festő tanszék hallgatóinak kiállítása. Megnyitja: Károlyi Zsigmond Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem (VI., Andrássy út 69.) 14.00 Szimultán utak és irányok jelen időben - A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének kiállítása Helyszín: Vigadó Galéria (V. Vigadó tér 2.) 15.00 Birkás István, Gyarmathy Tihamér, Mácsi István, Nagy Sándor, Schéner Mihály, Szabados Árpád kiállítása Helyszín: Körmendi Galéria (XIV., Thököly út 41.) 16.00 Ádám Zoltán, Bernáth András, Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László kiállítása Helyszín: K. Petrys Galéria (VIII., Horánszky u. 13.) HETI 700 PROGRAMBÓL VÁLASZTHAT MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A BUDAPESTI NAP BUDAPESTIPP MELLÉKLETÉBEN Egy festőművész újrafelfedezése Mednyánszky Lászlónak, a táj- és csavargóképeiről ismert festőművésznek első alkalommal nyílik életművéhez méltó tárlata. A kiállítás a Nemzeti Galériában látható, és a Szlovák Nemzeti Galériával együttműködésben jött létre. Budapesten jövő év február 8-ig tekinthető meg. A múzeum két szinten mutatja be az egyedi és első ízben összegyűjtött életművet. A kiállítás mintegy 500 műtárgyat foglal magába, melyek nemcsak a két ország nemzeti galériáiból, hanem vidéki múzeumokból és magángyűjteményekből érkeztek. Mednyánszky életművének ugyanez körülbelül mindössze tíz százaléka, mégis a termeken végigjárva az egész oeuvre feltérképezhető, és a tárlat méltón mutatja be a különleges érzékenységű művész alkotásait. A földszinti U alakú teremsor kiállítóhelyiségeiben a festő olajképeit, míg a harmadik emeleten válogatott grafikáit és néhány személyes tárgyát tekinthetik meg a látogatók. A képek mellett rövid elemző-magyarázó szövegek olvashatók, melyek közül az átlátszó üvegre írottakat sajnos rendkívül nehéz kibetűzni. Mednyánszky László 1852-ben született felvidéki magyar arisztokrata család sarjaként, és már gyermekkorában folytatott rajztanulmányokat. Vagyonos családjának köszönhetően Európa számos országába és festői szépségű természeti tájaira eljutott: Münchenben és Párizsban tanult, később Barbizonban, Rómában és Krakkóban tevékenykedett. Az első világháború kitörésekor a frontra akart menni, és végül, 1917-es sebesüléséig, a háborúban harcoló és elesett katonák megrázó ábrázolásait hozta létre. 1919-ben hunyt el. A földszinti termekben lévő festmények túlnyomó része tájkép, melyek hihetetlenül változatosak, mégis gyakran ugyanazt az életérzést, azt a melankóliát tükrözik, amely a festőn élete folyamán egyre inkább eluralkodott. Tájképei tulajdonképpen szimbolista hangulatképek: valóságosnak, naturalistának tűnnek, de valójában Mednyánszky rendkívül szubjektív természetábrázolását tükrözik. Több képéből, főleg az éjszakai tájakat bemutatókból, megnyugtató csend árad. Alkotásain fényfoltok szikráznak, hol egy csavargó szembogarának, hol pedig a víztükörnek csillanásait megörökítve. Mednyánszky az emberábrázolás terén is egyéni stílusban alkotott. Vonzotta a nincstelenek, a csavargók világa, s ez nem csupán az akkoriban szokásos tettetett részvét volt. Párizsban az 1890-es évek végén rongyszedőnek adta ki magát, és így élt a külvárosi emberek között. Képein a szegény figurákat sokszor visszatérő motívumokkal, ismétlődő testhelyzetben ábrázolja, mégis más-más jelentést kapnak e művek. A századfordulón készültek a Rembrandt stílusához közel álló rabbiportrék is, melyeket a budapesti zsidó negyed lakói ihlettek. Utolsó éveiben a háború okozta emberi szenvedések kötötték le figyelmét, több festményén is hóban fekvő, harcoló katonákat láthatunk. A harmadik emeleten a művész tanulmányait, vázlatait, grafikáit szemlélhetik meg a betérők. Ezek egy folyton alkotó és nagy tehetségű emberről tanúskodnak. A párvonalas rajzoktól a részletesen kidolgozott alkotásokig, Mednyánszky vázlatfüzetétől az életnagyságú tanulmányokig sok kép segíti itt a magyar festő művészetének megértését, megismerését. A tárlat létrejöttét elméleti kutatás és összegzés is kísérte, amelynek eredménye szlovák és magyar művészettörténészek által írt és összeállított életmű-katalógus lett. Stenczer Budapesti Nap Bábel újjászületése Kisebb pénzügyi nehézségekből adódó kihagyás után újra kapható boltokban a Café Bábel művészeti folyóirat. A kiadvány több mint tíz éve működik, tematikus számokat ad ki negyedévenként. Az új szám a Tény címet viseli, és a benne olvasható tanulmányok különböző megközelítésekből, különböző tudományágak felől közelítenek a témához. Néhány cikk a kínálatból: Mama Dávid írásában Hayden White magyarul is olvasható, nagy hatású és nagy vitákat generáló történész munkásságát elemzi. White- Új tematikus számmal jelentkezett a tízéves folyóirattal készített interjút a lap szerkesztője, Várkonyi Benedek. A Magyarországon kevéssé ismert Renato Rosaldo, a mai kulturális antropológia egyik vezéregyénisége a társadalomtudományi objektivitás lehetetlenségéről ír szemléletes példák segítségével. Daróczi Andor közgazdász az Enron-botrány tanulságait vizsgálja: menynyire változik meg az életünk attól, hogy már a könyvvizsgálókban sem bízhatunk meg teljesen. Varró Attila az áldokumentumfilm műfaját mutatja be a teljesség igényével. Október 17-én, azaz pénteken 17 órakor lesz a lap bemutatója a Spinoza-házban (VII., Dob utca 15.). Az est vendége Krasznahorkai László, aki szintén szerzője a Café Bábel legújabb számának. 25-én pedig a Budapesti Őszi Fesztivál keretében, a Café Bábel szervezésében az első folyóiratfesztivált rendezik meg a Ráday utcában, ahol a mai magyar kulturális élet legjobb folyóiratai gyűlnek össze és tartanak fogadóórákat a számos kávéház valamelyikében, hogy olvasók, szerzők, szerkesztők együtt beszélgethessenek művészetről, tudományról, társadalomról, történelemről, nőkről, férfiakról, épületekről, lakásokról, ételekről, italokról. (EN) ■I Egy teljes élet krónikája Charlie Charles Chaplin élete és művészete Első pillanatra Charlie Chaplinről dokumentumfilmet forgatni nem embert próbáló feladat. Nem kell például elmenni Délkelet-Ázsiába vagy az isten háta mögé, mindenféle betegségeket összeszedni csak azért, hogy egy húszfős közösséget filmezzünk, vagy megkergettetni magunkat szkinhedekkel, mert mániáink közé tartozik a neonáci csoportok figyelése. Chaplin életműve bőven dokumentálva van, hatása ezerféle módon kimutatható, gyermekei élnek, és vele kapcsolatban számos híres művész hajlandó nyilatkozni, hiszen már az is rang, hogy egy lapon említik őket ezzel a zsenivel. Ez jelenti ugyanakkor a a dolog nehézségét is, hiszen Chaplinnek, művészetének annyiféle vonatkozási pontja lehet, hogy az alkotónak mindenképpen súlyozni kell a témák tekintetében, hogy össze tudja fogni a nyersanyagot. Már a film címéből nyilvánvalóvá válik, hogy az egyébként filmkritikusként praktizáló Richard Schickel, a film rendezője nem döntött. Vagy túl sokat vállalt - mindenki döntsön ízlése szerint. Így aztán - noha valóban sokat tudunk meg Chaplinről - hiányérzetünk támad, mintha csonka lenne a film. Beszél például a különböző filmtrükkjeiről, de csak töredékesen. Beszél a magánéletéről, de ez néha túl részletes, néha meg elnagyolt. Kiemel jellemző filmrészleteket, de ugyanennyi erővel mást is bevághatna. És ami a legszomorúbb, nem tesz hozzá semmit a Chaplinről szóló szakművekhez. És mégis ez volt a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon az első film, aminek sajnáltam, hogy vége lett. Nem a neves megszólalók - Marcel Marceau, Sir Richard Attenborough, Johnny Depp, Milos Forman, Woody Allen vagy Martin Scorsese miatt. A filmrészletek hatottak igazán, és ha másért nem, hát azért érdemes megnézni ezt a filmet, hogy újra tudatosíthassuk magunkban, mennyire meghaladhatatlan zseni volt Chaplin. Filmjeiben - és ez a dokumentumműből is világosan kiderül - mindig kísérletezett, a képeken érezhető a kockázat, a kudarc lehetősége, ezért nem poros a legkorábbi mozija sem. A csavargó figurája Chaplin értelmezésében vált filmtörténeti tényezővé. Schickel felhívja a figyelmet arra, hogy Chaplin királyi gazdagon játszott koldusszegény figurát. Technikai megoldásai, látásmódja a mai napig hatnak. Magánemberként leginkább nőügyei borzolták a rajongók kedélyeit. Megtudhatjuk, hogy bár a közönség pályája nagy részén bálványozta őt, Chaplin legalább anynyira szerette a publikumot, mint amennyire tartott tőle. Félt, hogy egyszer csak nem nevetnek rajta. Ez így, még ha sokszor láttuk is, rendben is volna. Schickel mozijával kapcsolatban azonban felmerül egy szomorú érzemény. Adva van egy fesztivál, amely céljának a kortárs - tehát új utakat kereső - alkotások bemutatását tekinti, és akkor egy 1914-től 1967-ig tartó filmpálya szemlélése tartozik a legizgalmasabb élmények közé. -haynal-A rendező túl sokat vállalt, ezért lett széteső a film A nagy nevettető